Ez inkább meggyőződések csatája.
Nekem úgy tűnik a leírt reakciókból, hogy senki sem tudja egyértelműen, hogyan tűnt el a pénz.

- ha a "kölök" volt, ő senkinek nem ismerte be (unokahúgodnak sem)
- ha más úton-módon keveredett el, akkor pedig ugyanúgy nincs biztos információ

Ezek után a "kölkön" kívül (aki viszont tudja, hogy ő-e a felelős vagy sem, csak ugye az ő szavát kérdőjelezitek meg) mindenki csak arra hagyatkozhat, amiben hisz, vagy hinni akar:

- neked meggyőződésed, hogy a "kölök" volt
- unokahúgodnak meggyőződése, hogy nem ő volt (nem vennék rá mérget, hogy csak színészkedik)
- nővéred és anyukád egyértelmű bizonyítékok hiányában inkább csak várnak

Amit jelen formában csinálsz, az vagdalkozás. Lehet, hogy igazad van, de az is lehet, hogy rossz következtetésre jutottál. Viszont ha továbbra is ilyen harcias vagy, akkor a két család között olyan mélyre fogod verni az éket, hogy még azután is ott lesz, hogy az unokahúgod szétmegy a kedvesével. Biztosan ezt akarod elérni?

Teljesen természetes reakciónak érzem, hogy ők ketten nem jönnek hozzátok többet -- feszült lenne a légkör, és újabb konfliktusra adhatna alapot, az pedig nem hiányzik senkinek. Nem olyan döntésnek tartom, amin már csak nevetni lehet, sokkal inkább értékelem hasznosnak.

Szerintem próbálj meg kicsit lehiggadni, hátralépni párat, elhatárolódni az eddigi meggyőződésedtől, és olyan objektíven, amennyire csak tudod, átgondolni, kiben mi mehet végbe.
Újra mondom: lehet, hogy igazad van, de lehet, hogy tévedsz. Ennek tükrében mérlegeld, hogy megéri-e tovább mérgesíteni a viszonyt köztetek.

Félreértések elkerülése végett: nem foglalok állást egyik oldal mellett sem. Inkább csak jótanáccsal szerettem volna szolgálni.

[ Szerkesztve ]