Legalább ténylegesen biztossá vált, hogy ki volt a tolvaj. Viszont az unoka húgoddal tényleg hiba volt így beszélni miután kiderült. Egyáltalán nem azért, mert nem érdemelte meg, hanem mert lehet róla tudni, hogy egy árulkodós, színészi tehetséggel megáldott kis... nem írom le mi. Az ilyen emberekhez hozzá sem szabad szólni, hacsak nem vagy kamikaze. Bocsánatot kérni pedig mindig nehezebb, mint vádaskodni, így nem is csodálom, hogy lapítanak mint barna a zöldben. Vagyis lapítanának. Bármennyire is egy család vagytok, én azt javaslom, hogy hagyd őket a fenébe. Semmit nem értek vele, ha folyton csak veszekedés van, pláne ha a társaság egyik fele úgy látszik erősen korlátolt szellemileg. És hát okos enged, szamár szenved. Nekik lesz öröm, mikor hülyeséget csinálnak. Itt van ez a gyámság. Lehet nekem van késő, de arra nem találtam utalást, hogy végül befogadták-e vagy sem. Ha igen, az csak plusz egy ok, hogy hagyd őket. Nekik fog eltűnni még ez-az, náluk fog előjönni az, hogy a gyerek otthagyja az iskolát, és a többi. De ez nem a Ti bajotok édesanyáddal. Nem Ti kényszerítitek őket erre. Persze az anyai szívet ismerve Ő nem fog tőlük elzárkózni, hisz akkor a lányával, és az unokájával is megszakadna a kapcsolat. Egyébként erre a gyámságra visszatérve... Ha örökbe fogadják a gyereket, akkor mint írtad, az unoka húgod és a srác féltestvérek lesznek. Viszont így hogy tovább? Járnak? Mert az aztán minden lenne, csak nem etikus.
Remélem nem írtam semmi sértőt, ha igen, ezer bocsánat. Ember is vagyok, meg fáradt is.
Nyugodj békében Integra!