Nagyon jó írás lett, és mindent amit leírtál, na szóval én is így érzem ezeket valahogy, ahogy felnövünk minden változik meg, és a régi jó barátságok, délutáni focizások, fogócskák eltűnnek halványulni.
Felénk egyébként szarvasbogárból volt nagyon sok 10 éve, manapság meg alig látok.
A zivatarokat én is imádom, hihetetlen az az erő és a szépség ami ekkor történik, illetve a felhők vonulása is sokszor hatalmas szépséget ad az embernek, főleg egy szupercella. Tavaly nyáron szomszéd háznak a villámhárítójába becsapott 2 nem kicsi villám, mondjuk úgy, hogy a rosszabbik, fülsüketítőbb, és megremegtetőbb fajta, nem csak az elsőnél kaptam majdnem szívinfarktust, de a másodiknál is.
www.movat.hu - http://bit.ly/2mIziA4