At long last.
Múltkorában kezdtem újra, negyedik fejezetnek még nincs elég lekierőm nekiugrani. Elsőnek "végigszaladtam rajta" a maga 12 óráján, most már minden zugba benézek, igyekszem többfelé elmenni, beszélgetni, sunyi dolgokat visszatekerni. És most már Chloe oldalkocsija se vagyok, pláne úgy, hogy már tisztában vagyok a kimenetelek egy részével. Mennyivel másabb is így.
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
Lisa ezúttal túlélte? 
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Csak el kell olvasni az SMS-eket.
[ Szerkesztve ]
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
Valljuk be, legalább az első végigjátszást nem szokta túlélni Lisa. 
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Ahogy azt is el tudom képzelni, hogy első végigjátszásnál az Arcadia Bay ending pár, konzervatívabb emberkénél kiverte a biztosítékot - ugye, ha túl oldalkocsik vagyunk... 
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
Az a befejezés úgy általában kicsap némi bizit. Főleg érzelmi téren. Bár az EP3 befejezése is bevisz egy kemény gyomrost.
--itt nincs spoiler tag, szóval ez alatt csak az olvassa, aki már végzett a játékkal--
Nem vagyok "Pricefield"-os Chloe fan, de mégis őt választottam, nem a várost. Egy kicsit furcsa így a játék vége, mert bár a jelek arra mutatnak, hogy az emberek az étteremben megúszták, de mégsem tudni biztosra.
A jelek szerint nem robbant fel az étterem (épek az üvegek is és nincs égés nyom), bár az időugrás miatt "másodjára" már nem voltunk ott, hogy megállítsuk a tüzet... Meg még lehetne sorolni.
*With great power comes great bullshit.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Nagyon örülök hogy folytatják, és annak is hogy nem Max sztorijával, mivel ezt így érzem lezártnak.
SPOILER
Én a várost mentettem meg, egyszerűen nem értem azokat az embereket akik egy emberért oda áldoznak mindenkit. (pláne hogy nincs biztosíték hogy nem történik meg valami hasonló újra és újra amig Chloe meg nem hal).
Valahogy az ending is ütősebb, kerekebb így. Bár a chloe típusú emberek nem szimpatikusak nekem, a játék elérte hogy fájjon amikor hagyom meghalni. Annyi mindent tettem a semmiért, annyi szenvedés és keserűég van mindkét úton.
A padlóra dobott a game pedig nem vagyok emocionális típus.
Az meg külön valami beteg perverz humor hogy a játék minden fejezetében az arcomba nyomta előtte hogy Your choices matter vagy hogy this will have consequences.
Aha.
SPOILER OFF
A zeneválaszték is
10/10
[ Szerkesztve ]
Vulpes pilum mutat, non mores.
Nekem az LiS volt az első ilyen stílusú játék amit játszottam. Elég erős kezdés volt. Teljesen berántott, két napig le se tudtam tenni. A 3. epizód végén telefon hívtam fel haveromat és őrjöngve kérdezgettem tőle, hogy ezt most komolyan nekem kell eldönteni?! Nem mellesleg Ő ajánlotta a játékot.
SPOILER:
A végén én Chloe-t választottam. A karaktere nekem nagyon pozitív irányba fejlődött. Az elején önpusztító volt és mérhetetlenül önző. Attól a ponttól, amikor többszörösen visszautazunk az időben, hogy találkozzunk vele a parti előtt és elmondjuk neki(nálam legalábbis) hogy min mentünk keresztül, hogy megmentsük, teljesen megváltozott. Olyannyira, hogy a végén már Ő is azt mondja, hogy hagyjuk őt mert a város sokkal fontosabb. Nem. Nekem nem a város volt a fontosabb. Cserébe a végén, ugyan azt éreztem szerintem amit ők. Túlélték, de ott motoszkált bennük, hogy a város viszont nem. Aztán, hogy Warrenékkel mi lett a kávézóban, kiváló kérdés.
SPOILER VÉGE:
Imádtam a játékot, a stílus, a zene nagyon elkapott. A keresgélős mászkálós részeket nem élveztem annyira, mint a párbeszédeket. Bár én alapból nem az az ember vagyok, aki egy sandbox játékban is mindent felfedez. Szeretem ha magával sodor a sztori és azt pörgetem, ahogy csak lehet. 
Így vagyok én is, hasonlóan gondolkodunk.
--Spoiler--
A 3. végén te meg tudtad tenni? Én nem.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Régen vártam már játékot ennyire..
A régi karakterek azért hiányozni fognak, kíváncsi vagyok mit sikerül kikanyarítaniuk a dologból. 
[ Szerkesztve ]
-SPOILER-
Öhm, lehet keverem valamivel, de a 3. fejezet azzal végződik, hogy átkerültünk másik idősíkba, ahol Chloe súlyos balesetet szenvedett az alternatív múltban. Aztán, a 4. fejezet eleje, ami elég kemény érzelmi kiképzés.
"Most kell szerénynek lenni, mert most van mire." --- "All dreams eventually disappear when the dreamers wake."
Valóban, arra gondoltam.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Erősen spoileres komment.
Nem, nem tudtam megtenni. Nem voltam rá képes. Mint mondtam eléggé behúzott a játék, így eléggé komolyan vettem a döntéseket is. Elég sokat gondolkodtam, vagy jó 20 percre fel is álltam a gép elől. Végül nem tudtam megtenni, ahoz túlságosan is kedveltem a karaktert. A 3. fejezetben ügye megcsillan a remény, hogy helyrehozhatunk mindent, megmenthetjük Chloe apját és akkor minden happy. Minden idegszálam ezen volt, hogy ezt elérjem, majd kiderül, hogy ennek mi a következménye. Instant regret. Még akkor is, ha tudom hogy ez Chloe-nak mekkora trauma volt. Most akkor Ő az önző vagy én? 
A 3. epizód vége eléggé megviselt. Aznapra ott abba is hagytam a játékot, mondjuk ez ilyen hajnali 1-2 fele volt már. A való életben hogyan döntenék, fogalmam sincs, mindenesetre érdekes szituáció volt, érdekes érzéseket váltott ki belőlem.
A 4. epizód vége is majdnem ekkora pofon volt. Nem igazán bírom tehetetlenül nézni/hallgatni, ha egy nő a közelemben sír. Ennek főként családi, gyerekkori okai vannak. Voltak is érdekes szituációk ebből. Pl. amikor 10 emeletes panelban a liftbe szorult egy hölgy és már jött a segítség, de ott voltam vele végig és beszélgettem vele, próbáltam tartani benne a lelket, megakadályozni hogy pánikrohamot kapjon.
Nos a 4. rész végén mikor rálelünk a hullára a zsákban és Chloe sír, az engem teljesen padlóra küldött. Nyilván a kiváló voice acting-nek (erre mi a magyar szó?) is köszönhető ez a hatás. Nekem ott végem volt teljesen..
Az 5. epizód ehhez képest már sokkal inkább szólt a bosszúról nekem. A 4. rész évégén kiderül ki áll minden mögött. Megakadályozni Jefferson-t, hogy megöljön minket, de egyszerre végleg meg is állítani. Ott ügye van egy kisebb csavar újra. Kiderül, hogy David-et teljesen félreismertük(én legalábbis az első részben simán bemártottam az igazgatónál.). Kijutunk a szobából, nagy nehezen és neki iramodunk, hogy "rendbe hozzuk" amit elrontottunk, próbálunk mindenkit megmenteni, majd a végén újra arcon vág a játék.
Zseniális. Írtam fentebb, hogy nekem ez volt az első ilyen stílusú játék amit kipróbáltam, de ezzel annyira magasra helyeztem a lécet, hogy hiába próbáltam többfélébe sztoriba is belekóstolni, mindenhol hiányzott ez az érzés amit a Life is Strange nyújtott nekem. Le a kalappal a készítők előtt. 
Erősen spoileres komment.
Érdekes, hogy az alternatív valóságban a 3. részben Max mennyire más lett. Viktóriával meg Nathannel partizik a Vortex klubban, ugh. Egy kicsit kemény ez a fordulat, pusztán a Chloe-val történtek ennyire megváltoztatták volna?
A zsákos jelenet az kemény volt. Igen, a szinkron színészek eléggé jó csinálták, de gondolom te is láttad a commentary videókat meg mindent.
A David-es fordulat engem meglepett először. Nem számítottam rá. Mondjuk a 2. elején nem őt, hanem Nathent hibáztattam. Az akkori infók alapján ő a ludas.
Másik ilyen játékkal én sem játszottam még. Mindezt nagyon odaillő zenékkel megtámogatva egy olyan alkotást csináltak, amit nehéz lesz űberolni.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Ha már úgyis aktuális téma a játék, ma végre felraktam a falra ezt a kis képet. 
Wow, és ez kitől jött?
Engem ez a kép fogott meg nagyon, valaki linkelte a napokban az fb csoportba.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
Ebayen találtam, kici kínai eladó, "selyem" szövetre van nyomtatva.
Sok féle kép közül ezt választottam, majd következőnek egy másikat a játékból.
Ez a kép nagyon ütős, még ezt is kitenném a falra.
[ Szerkesztve ]
Mennyire lett jó a minősége?
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
bejegyzés Hivatalos, jön a Life is Strange (LiS) folytatása!!!!!
