Te kevered a dolgokat. 2 történet létezik:
- Amikor a szolgáltató önerőből valósít meg fejlesztést.
- Illetve amikor nem tesz semmit, mert olyan történetet tudna megvalósítani, önerőből, ami nem hozná vissza a befektetett összeget, vagy csak nagyon hosszú idő múlva.
A 2. opcióra jött az EU-s forrás, a hátrányos helyzetű településekre, mondván hogy az EU-tól jön jelentős %-os támogatás, így ha mondjuk a Telekom fejleszt 500 fős településeken, akkor szinte 3-ad vagy 4-ed esetleg 10-ed áron megtudja oldani az ott kiépített infrastruktúrát.
Ezeket a települések, főleg az a település is, amiről a cikk szól, nem érné meg a szolgáltatónak, ha a teljes költséget egyedül kéne kifizetnie, hogy oda menjen egy fejlett internet szolgáltatás. Ezért jöttek az EU-s források, hogy oylan helyre is elérjenek a fejlett informatikai hálózat beruházások, ahol alapvetően nem érné meg... így mindenki jól jár...
A szolgáltató nem termel negatív profitot, elvégre a hálózatot rekordszinten olcsón kiépítheti...
Az előfizető előfizethet korszerű szolgáltatásra, független attól, hogy egy kis és hátrányos településen lakik...
Az állam meg elmondhatja, hogy az internet eljut oda is, ahova forrás nélkül nem jutna el... így pl. elterjedhet a különféle internetes ügyintézés.
De pl. egy főváros esetén értelmetlen támogatásról beszélnünk... mint pl. Budapest. Vagy mondok jobbat, bármi olyan település ami 15.000 felett van, az már megérő önerős fejlesztés... ami ez alatt, oda csak támogatással éri meg nekik bemenni.