LOL!
Ez amúgy tök jó volt, mármint mindkettő.
Programozó a szakmám, szerinted mennyit tudnék vele keresni, ha a Turbo Pascal az egyetlen nyelv, amit ismerek?
Und jahwoll, tökre nem hiszti akart lenni, hanem inkább rádöbbenés, hogy anno még szívesen mentünk át személyesbe, mert nem voltak olyan kommentek, amilyenek most. És ez elmúlt, hiányzik és sajnálom. Ez minden.
Hogy a Bogutazik milyen elcseszett módon hiányzik, mármint az utazás, az tényleg egyéni fájdalom és direkt nem is sírok miatta publicban, mert enélkül tényleg lehet élni és az meg milyen gyenge dolog, ha valaki nem tud a seggén maradni egy évig csak azért, mert hozzászokott, hogy utazgat. Miközben még mindig van lefoglalt szállásom Velence mellett, amit már kétszer toltunk arrébb, plusz januárban azt hittem, hogy iszonyat jó dealt ütöttem le a jövő évi CES szállásra Vegasban valami akcióban, de hát azt is a jelek szerint dobhatjuk a kukába. De pont tudom, hogy most az a helyes, ha ezeket elengedem, Tapolca mellett sem szar a kertben egy nyugágyban feküdni, amíg nem esik a fejemre a cserép
Egyébként meg tisztán látszik, hogy egy logout blogra az a kommentelői banda verődik össze, akik régen a tesztek alatt voltak jelen, és igen, titeket szeretlek baromira, épp ez olyan állati kontrasztos a dologban.
Egyébként a meló még mindig tök jó. Most írom a Redmi Note 9S cikket, azt hittem, hogy kissé unni fogom, de igazából még mindig nem. Amióta vannak e-autók, azokat mind imádom csinálni, szóval kontentet létrehozni még mindig remek érzés. De az én napi melómnak ez amúgy csak egy apró szelete, mert amúgy meg inkább az van, hogy ezzel tárgyalok, azzal beszélgetek, ennek küldök ajánlatot, a másik pedig épp megint össze akar veszni, mert szerinte túlságosan negatív volt a cikk... mondjuk úgy, hogy egyszerre 10-15 potenciális vagy meglévő partner nyavalyáival kell foglalkozni, ami nyilván ezzel jár és nincs is vele semmi bajom (mármint ha nem számítjuk, hogy kevesebb anyagot tudok megírni), hullámvölgybe akkor kerülök, amikor minden erőfeszítés dacára mondjuk nullszaldós egy év. Volt már ilyen párszor, az a full mélypont, plusz most épp nincs is ilyen aggály (pedig jól beszartam, amikor beindult a covid), talán pont ez a kovidálás serkentette fel a gondolatot bennem abban, hogy mintha eltűnt volna az a közösségi élményfaktor a dologból, ami olyan sokat adott.

Bocs, még egy hozzátoldás: néha úgy elmesélném, hogy mondjuk egy Honor-Mobilarena együttműködés hogyan jön létre és mennyi erőfeszítés, kapcsolatépítés és szerencse van benne, csak már nem tudom megítélni, hogy mi számít üzleti titoknak és mi nem, szóval nem kockáztatok. De annyit biztos megosztható, hogy az egész indult X évben az MWC-n, amikor a Huawei akkori marketingese összeismertetett a Honor regionális PR-osával (aki egy tündéri kínai csaj), aki félig felvetette, hogy esetleg lehetne a Mobilarena a Honor fő médiapartnere, aztán úgy hozta valami randomgenerátor, hogy Varsóban volt egy előbemutatója valami tök másik telefonnak, de a Honor központ is ott volt (akkor még, most már Prága) és addig kavartam, amíg sikerült összeszerveznem még egy személyes találkozót, ahová már konkrét tervvel mentem screenshotokkal és aktivitásokkal, ezt prezentáltam angolul mintegy másfél órában, tetszett nekik, de persze nem velük kellett szerződni, hanem valami lengyel ügynökséggel, akiknek megint elölről kellett kezdeni az egészet, aztán menet közben nyilván kiderült, hogy tök más a mi elképzelésünk arról, hogy mikről vagyunk egyáltalán hajlandóak írni, satöbbi, satöbbi, szóval hmm, ha időtávokat nézek, akkor az első felvetés és a konkrét együttműködési szerződés között eltelt másfél év, és ez csak egy gyártó...

[ Szerkesztve ]

Bog utazik a YouTube-on: https://goo.gl/J9p96u