Köszönjük a részletes bemutatót.
Várom a Pascal középkategóriát, kíváncsi leszek rá mit fog felmutatni az NV.

https://utdetailing.hu/

Tehát az NVidiának nincs HBM technológiája......

Jah....mégis van.

~~~~~~ Privatban NINCS szakmai tanacs! ~~~~~~

Köszi a részletes leírást! Olvastam a cikket, és egy kérdésem felmerült. Írod, hogy "...16 darab dedikált FP64-es CUDA mag, amelyek nyilván a dupla pontosság végrehajtásáért felelnek". Ezek nem véletlenül a négyszer pontosságért felelnek?

Elvileg nem tud négyszeres pontosságot. Legalábbis az NV nem beszél róla. Az FP64-es CUDA magok hivatalos neve egyébként Double Precision Unit. Ezért írtam FP64-et ehelyett, mert a szimpla DP Unit megfogalmazás nem elég egyértelmű az ALU-ra vonatkozóan, mert lehetne például csak integer ALU is.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Köszi.

Az előző cikk ezzel a cikkel kerek.
Köszi.

Az nem az NV technologiaja, ok csak hasznaljak Szoval a kerdesedre a valasz: nincs

Annyira nem követtem a Pascal-ról szóló híreket, de a cikket végigolvasva azon gondolkodtam, mi a valószínűságe annak, hogy a konzumer és mobil vonalra egy másik architectúrával készülnek? Van annyira rugalmas a felépítés, hogy viszonylag egyszerűen összelegózhassanak egy egyszerűbb lapkát, megtartva a regisztereket, de mellőzve pl NVlink-et és néhány SM-t? Van-e értelme pl HBM-et használni, de nem a "teljes" 4x4GB-os kiépítésben, vagy az interposer miatt úgy se lehetne olcsóbban adni, ezért nincs is értelme gyártani?

Rettentő specializációnak tűnik ez az architektúra, megéri ezt gyártani és letiltogatni az egyes blokkokat/funkciókat és úgy építeni rá egy konzumer felső kategóriás videókártyát?

Hirtelen ennyi

Valami tréfás, humoros, mégis mélyenszántó gondolatokat magában hordozó, rövid, velős mondat, mely egyéniségem rendkívüli sokszínűségéről tesz tanúbizonyságot.

Korrekt bemutató.

Arra fogadnék, hogy a P100 és leszármazottjai csak szerverbe mennek, megint lesz majd külön grafikai és compute vonal.

A Power 8-cal a RAM-ot csak a CPU-n keresztül éri el a P100, vagy direkt is? Mert az ábra alapján csak CPU-n keresztül, szöveg szerint direkt.

Korrekt kiegészítése az előző cikknek, köszi.

Aminek kerekei, vagy mellei vannak, azzal előbb-utóbb gond lesz.

Köszi! Jó cikk lett! Másikkal kiegészítve végre nagyobb teret lehet rálátni a dologra!

Csak egy dolog érdekel: milyen a crossbar? Vannak-e nem priorizált adatutak?

Miért nem jó a szoftveres ütemezés? Konkrétan mi és hogyan javult a Keplerhez, Maxwellhez képest?

Az előzetesen várttól elmarad a memória mérete 32GB -> 16GB, illetve a sebessége 1TB/s -> 720GB/s. Mindkettő javulhat még, az is lehet, hogy egyelőre csak ilyen HBM2 memóriát gyártanak.

A cikk kihangsúlyozza a gépi tanulást, de nem emeli ki, hogy a klasszikus (FP64) HPC feladatokra is nagyon jó. A Kepler GK110/GK210 volt az utolsó, a Maxwell nem megfelelő HPC-re.

Na, ez már döfi!

Bááááár vasunk eddig is volt játszani, de ez a Pascal majd kelleni fog a jövő játékaihoz.
Nem is lenne ezzel baj, ha grafika minőségileg olyan játékok jönnének, hogy azt hinném, hogy ez valami 4k-s film?!

De persze ilyet naná, hogy nem kapunk.
Lesz helyette viszont 150GB-os telepítőkészletű, összetákolt, átportolt, orbitális bughalmaz, ami még a Pascal-t is kifekteti, és futni fog 30 fps-el, és olyan szintű grafikával, hogy rendesen optimalizálva egy 960-as is szépen elvinné......hiába no, ez a jövő!

Egy ilyen kártyára totál fotórealisztikus játékokat kellene írni......de ez az ami nem lesz meg.

Szép, gyönyörű specifikációk, csilivili szuper technológia, és ez tényleg az, csak amit várnánk tőle, pont azt nem kapjuk majd meg. Sajnos!

GIGABYTE B550 Aorus Pro, AMD Ryzen 9 5950X, Noctua D14, Crucial Ballistix 4x16GB DDR4 3200Mhz@3800MHz CL18, Powercolor 7900XT, M.2 Samsung 981 2TB, M.2 Kioxia (XG6) 2TB, 2 x Intel 730 SSD 480GB, Crucial MX500 2TB, SEAGATE SkyHawk 6TB, 750W Gigabyte Aorus Gold, Evolveo T4, Samsung S43BM700UUXEN

Most ez biztos hülye kérdés, de ezeket a SP/DP egységeket hogy kell elképzelni? SP használata esetén a DP egység pihen és fordítva? Van olyan felhasználás ami pont ilyen 2/1 arányban használja ki az erőforrásokat?

Nagyon is benne van ez a lehetőségek között...

Steam/Origin/Uplay/PSN/Xbox: FollowTheORI / BF Discord server: https://discord.gg/9ezkK3m

NV-nál a Keplertől kezde az FP64-es (Dupla Pontosságú) számításokat külön FP64-es CUDA magok végzik, amik az FP32-es (SP) számítások alatt pihennek, viszont az FP32-es egységekkel párhuzamosan is képesek FP64-es számításokon dolgozni.

Az FP32-es számításokat a dedikált FP32-es CUDA magok végzik, amik Pascaltól kezdve képesek lesznek dupla sebességgel az FP16-os számításokra is.

AMD-nél (Hawaii) az FP32-es számolóegységek végzik az FP64-es és FP16-os számításokat is, fele, illetve dupla sebességgel.

(#18) MongolZ: Szerintem valószínű, hogy az NV is kísérletezett már korábban a HBM-el, csak nem épített rá terméket mint az AMD.

[ Szerkesztve ]

Szóval hiába jött ki előbb az AMD a HBM1-es VGA-val, a HBM2 elsősége az nV-é? Tényleg szív az nV amiatt, hogy nem tudott HBM-el "tesztelni"?

Bocsi, nem válasznak szántam.

[ Szerkesztve ]

Egy utasítás csak HP, SP vagy DP számokkal dolgozik, az ütemezőtől függ, hogy képes-e egyszerre kiadni egy SP és egy DP utasítást végrehajtásra.
Nem tudok olyan algoritmust, ami egy kernelen belül vegyesen használ SP és DP számokat.

Kutatnak olyan módszereket, amelyek két fázisban dolgoznak:
1. SP-ben gyorsan és energiatakarékosan kiszámolnak egy előzetes, kevésbé pontos eredményt,
2. a megkapott részeredményt átkonvertálják DP-re és DP számokkal tovább számolva egy pontosabb megoldást kapnak.

Esetleg még szóba jöhet, hogy egymástól független, eltérő pontosságú számokat használó feladatokat párhuzamosan futtatnak. Pl. gépi tanulás (HP), képfeldogozás (SP), n-body (DP). Ha lenne is ilyen, ki kell mérni, vajon megéri-e, azaz gyorsabb.

Izgalmas lesz az első tesztek ,összehasonlítva a régebbi generációkkal. Várom nagyon.

[ Szerkesztve ]

Loha, namaste köszi!
Ez alapján GCN ilyen mindenre jó, de semmire sem optimális megoldás?
Tudnátok estleg valami magyar vagy angol nyelvű írást arról, hogy a különböző feladatoknál milyen pontosságot használnak és miért?

[ Szerkesztve ]

Papiron ovek az elsoseg, kaphato meg ugye jovo ev elejen lesz

Szerintem ez is nagyban segíthette az implementációt:
A memóriákhoz kapcsolódó érdekesség, hogy a GPU és a HBM2-es lapkák a TSMC CoWoS (Chip-On-Wafer-On-Substrate) technológiájával kerülnek egy közös átvezetőre (interposer), ami eltér az AMD tavaly bemutatott saját megoldásától. A konkurens AMD Fiji kódnevű GPU-jánál a grafikus processzort gyártó TSMC mellett az átvezető réteget készítő UMC, illetve a HBM chipeket szállító SK Hynix közreműködésére is szükség volt, az összeállítás végső fázisát pedig egy negyedik cég, az ASE végezte. Az Nvidia GP100-as chipjénél a folyamatok már házon belül, a TSMC üzemeiben történhetnek.Idézet Oli kiváló összefoglalójából.

Malibutomi
Az Nvidia DGX-1 ára 129 000 dollár, mely már előrendelhető, a szállítás pedig júniusban indul a kiemelt partnereknek. Később az OEM gyártók számára is elérhetővé válnak a P100-as kártyák, ugyanakkor a vállalat közleménye szerint erre jelen állás szerint egészen 2017 januárjáig kell majd várni, egészen eddig a cég saját hatáskörben értékesíti a P100-ra épülő megoldásokat. Szintén az előbb említett cikkből.Szóval már idén júniustól megy az értékesítés.

[ Szerkesztve ]

IOMMU-n keresztül, vagyis a lehető legközvetlenebb formában.

(#13) namaste: A memóriavezérlőről csak annyi az adat, hogy nem a régi crossbar van benne, hanem valami új, de nem tudni, hogy mi. A normál keresztbe kötések ezekkel a széles buszokkal nem hatékonyak. Crossbarral egy külső 4096 bites buszhoz belsőleg 16384 bites kell.

Az ütemezés hasonlít a Fermihez. Amit áttettek szoftverbe a Kepler és a Maxwellnél, azt most visszarakták, persze modernizálva. Ennek az előnye, hogy a hardver teljesítménye kevésbé függ a szoftvertől.

A 32 GB-os csak később jön.
2 GHz-es HBM-ek vannak rajta, de az órajel attól is függ, hogy mennyit bír az interposer. A TSMC-é valószínűleg 1,4 GHz-ig bírja. Ez az első interposerjük, és tapasztalat nélkül ők sem csodatevők.

Utolsó bekezdés.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Nem létezik olyan, hogy teljesen optimális. Ha létezne, akkor mindenki olyat tervezne. Két dolog határozza meg, hogy egy architektúra milyen felépítést tartalmaz. Egyrészt nyilván az elérendő cél, másrészt ebből kiindulva az, hogy az alapdizájnnal a tervezett módosítások mellett ebből mi és hogyan kivitelezhető.
A gyártók egy adott alapra 4-8 generációt is felépítenek. Az Intelt, az AMD-t és az NV-t is limitálják bizonyos olyan döntések, amelyeket az alapok tervezésénél hoztak meg. Ha az aktuális alapot nézzük, akkor az AMD-nél ez a GCN, az Intelnél a Gen1, míg az NV-nél a Fermi. Az Intelnél látszik, hogy az alap mennyire limitálhat, mert náluk már olyan limitek is megjelennek, amelyeket csak óriási gyorsítótárakkal tudnak ellensúlyozni. Az NV és az AMD alapja még nem tart itt.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Akkor ezekből jönnek az asztali verziók is HBM2-val vagy GDDR5X-el?

A tehén egy bonyolult állat, de ÉN megfejtem...| 2016-tól az tuti, hogy az angyalok is esznek babot...

Eredetileg nem úgy volt ARM alaphoz optimalizálják?

Szuper elemzés köszi!

"Többször látsz Game Over képernyőt, mint Michelle Wild f@szt." "It's not a Loop, it's a Spiral"

En orulnek, ha inkabb kulon lenne jatekos piacra szant verzioja redukalt fogyasztassal.

facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld

A TSMC megoldása sem lassabb igazából, csak ma még kiforratlan. De ez tök logikus, az UMC és az Amkor két évvel jár mindenki előtt ezen a területen. Rövidebb távon ez előny, mert ismerik a rendszert, ami a selejtek számában látszódik leginkább. Hosszabb távon viszont annak a bérgyártónak lesz előnye, aki beolvasztja ezt egy szolgáltatásba, mint a TSMC CoWoS, vagy a GloFo, akik az Amkor és az UMC technológiáját licencelik.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Már készítem a zsetont a Ti-re

V1200 - 18CORE - SUPRIMX

250k-ig Hajlandó leszek én is el menni ha tényleg ilyen jó lesz Most már meg várom

Csak az ASUS!

"Crossbarral egy külső 4096 bites buszhoz belsőleg 16384 bites kell."
Kíváncsi lennék, szerinted hogy néz ki egy crossbar. Egy ábrát tudsz linkelni?

A GCN is használ az ütemezéshez szoftveres részt: az S_WAITCNT utasítást.

Az, hogy logikailag hogy rajzolják fel lényegtelen, mert a hardverben az egyes csatornákhoz a különálló buszokat ki kell építeni. Ezért crossbar, mert minden mindennel direkten össze van kötve egy kisebb buszon keresztül. Ezért létezik ennél jobb módszer, mint például a ring, aminél irányonként csak akkora belső busz kell, ami megy kívülre és erre kell beállítani egy megfelelő címzést. A HUB ennél valamivel bonyolultabb, de megoldja a ring késleltetési problémáját is.

Ma már szinte minden ütemezési modell hibrid, vagyis egy hardveres és szoftveres ütemezés elegye, de kérdés, hogy milyen arányban. A Pascal esetében arról van szó, hogy amit az NV tranyóspórolás miatt kivett a Fermiből a Keplerben és a Maxwellben, azt most visszarakja.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Nem használnak olyan hálózatot, ahol minden csomópont minden csomóponttal össze van kötve. Túl sok tranzisztor és vezeték kell hozzá.
Eredeti crossbart sem használnak, ahol vízszintes és függőleges vezetékek, a csomópontokban pedig kapcsolók vannak.
Olyan crossbart használnak, aminél multiplexer-arbiter választ a csomópontba beérkező jelek közül egyet, amit továbbít, a többit várakoztatja.

Hogy épül fel a HUB? Erről semmi információt nem lehet találni.

(#24) Simid
Olyan oldalt nem tudok, ahol felsorolják milyen precizitást használnak.
Két példa mixed precisionra:
Az Amber (molekuláris szimuláció) SPFP módja vegyesen használ FP32, FP64 és integer számokat.
GPUPI benchmark

"NV-nál a Keplertől kezde az FP64-es (Dupla Pontosságú) számításokat külön FP64-es CUDA magok végzik, amik az FP32-es (SP) számítások alatt pihennek"

Vajon mikor terjednek el azok a játékok, amik nagyon igénylik a dupla pontosságú számításokat, és mi lesz akkor az NVIDIA-val? Ha már kevés lesz egy CPU az FP64-es számításokhoz, de nem lehet őket kiszervezni az NVIDIA GPU-ra se, mert az meg ebben gyönge? Ahogy jönnek a hatalmas tereket kezelő játékok -és biztosan lesz már 2017-ben is néhány-, át fogják tervezni vajon a GPU-jukat? Nincsenek elkésve? Vagy nem lesz még szükség sokáig sok FP64-es számításra játékokban? Egy jobb procira vajon meddig lehet ráterhelni az FP64-es műveleteket, ha azt választják majd ahelyett, hogy FP64-ben is erős GPU-kat tervezzenek?

Laikusként nagyon úgy tűnik, hogy az AMD-nek jelentős előnye lenne hirtelen, ha jönne néhány szuper játék, ami nagyon igényelné az FP64-es számításokat.

Akkor ezek szerint ha bejönnek ezek a játékok egy Kepler kártya erősebb lesz mint egy MAXWELL/PASCAL? (Csak mert kepler kártyám van )

Attól még biztosan nem lesz erősebb, soktényezős dolog! Az sem biztos, hogy kiszervezik a GPU-kra a dupla pontosságú műveleteket a közeljövőben. Viszont valamikor biztosan szükséges lesz jobban rágyúrni mindenkinek a dupla pontosságra; ha mondjuk űrhajók csatáznak százával egy hatalmas térben, fedezékeket -pl. aszteroidák- használva, messziről egymást rakétázva, ágyúzva, kergetve hatalmas sebességgel a hatalmas térben... -ehhez kelleni fog az erős dupla pontosság!

csak mert Keplerek még nem voltak FP64 ben herélve

Háát, attól függ, mi számít heréltnek! Vakok között a félszemű a Kepler kábé. Érdekes cikk szerintem.