Kíváncsian várom ezt a Chrome OS-t. Bár alapvetôen a cloud megoldások nem tetszenek és nem is használnék élesben olyat, de biztosan kipróbálom majd ezt a valamit, ha elkészül.

Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

Vajon internet előfizetést is adnak mellé?

A cloud miatt én sem szeretném itthonra, de azért kíváncsi leszek, hogy mit tud.

"...In a struggle to be happy and free, swimming in a primitive sea..."

Jah, én is kíváncsi vagyok.

Thanos was right.

Mivel a Google az USA bizonyos részein már internetszolgáltató is lett egyben, így nem sok kell, hogy ide is eljusson. Bár ilyen cloud alapú OS-hez minimum 100/100-as net kéne, hogy úgy lehessen használni, mint a normál OS-eket.

Szvsz a zembereket egyre kevésbé érdekli h cloud-e vagy sem. Az android sikerén mérhető a dolog, de hát mindenki máshogy éli meg

(#5) Penge_4 még az a szerencse, hogy technikai részletek híján is meg tudod ezt ítélni

[ Szerkesztve ]

Engem érdekel, szóval nem én vagyok a célközönség. Az android viszont valóban szimpatikus, lehet, hogy egyszer lesz egy olyan telefonom.

"...In a struggle to be happy and free, swimming in a primitive sea..."

Ha nem te vagy a célközönség, akkor az androidos telefon sem fog tetszeni

Bár ilyen cloud alapú OS-hez minimum 100/100-as net kéne, hogy úgy lehessen használni, mint a normál OS-eket.

Aha. Van egyáltalán bármi fogalmad a chrome os-ről?
Nem neten keresztül működik az oprendszer, hanem nincsen benne semmilyen alkalmazás, helyette ott vannak a google netes szolgáltatásai (docs, gmail, picasa) vagy az ms live rszr-e.
Persze ezeket eddig se lehetett 100/100-as net nélkül használni...

Nyilván nem fogsz videókat vágni/grafikusmunkát végezni ezeken a gépeken, de nem mintha más táblagépeken/netbookokon tudnál, márpedig ez az os oda lett kifejlesztve.

ez a rendszer olyasmi lehet akkor, mint a webOS? mármint szerkezetileg.
viszont azt nem egészen értem, hogy miért jó a G-nek, hogy két oprendszere van/lesz? miért nem az androidra csinálnak egy olyan desktopot, ami a cloudot használja?

Teljesen más a szerkezete. Az android tipikusan inkább a kütyük világa, a chromeos meg a nem hardcore felhasználású desktopok felől indul lefelé. Utóbbit arra hegyezték ki, hogy a böngi alkalmazásplatfommá vált, gyakorlatilag megvan benne minden olyan eszköz, amivel elég összetett alkalmazásokat is lehet futtatni, amelyik területen meg még az sem lenne elég, ott van a natív kliens opció.

Én várom. Nagyon kíváncsi vagyok rá... (Még ha nem is használom a Chrome-ot... ).

az világos, hogy másképpen épül fel, csak az nem, hogy a feladatra miért kell két teljesen külön rendszer. szerintem ez leginkább a gui-n múlik talán a dolog, és egy alap androidot sem nehézkes kezelni, de arra is rá lehet varázsolni akármilyen gui-t.
a böngésző alkalmazásplatformá válásához monstam, hogy ez tulajdonképpen olyan webOS jellegű dolog lehet akkor, mert ott is html, css és javascript a fő programozási nyelv.

Más hardvert céloz, más eszközökre épít, más mechanizmusokat használ, és nem utolsó sorban teljesen különálló projektekről van szó. Szerintem elsősorban kísérletezni szerettek volna egy ledorongolt linux maggal, míg az androidnak elég konkrét feladata volt a telefonos piacon. Ők is arról beszélnek, hogy idővel kapcsolódási pontokat terveznek majd a két projekt közt, valószínűleg lesznek majd összeborulások a következő években

Egy próbát megér majd, akár még a netbook-on is, élesben, ha olyannak bizonyul

| Nem én vagyok bezárva közétek. Ti vagytok összezárva velem. |

szerintem elég sok dolgot összevonhatnának a két rendszerben. végülis mindkettő elsősorban érintőképernyős, internetorientált mobil eszközökre való. de majd megltájuk persze.

A chromeos elsősorban nem tapis cuccra építkezik, normális scheduler fut alatta, többmagos processzort is képesnek kell lennie használni, egy vaskos böngit kell jól futtatnia, lesznek fizikai háttértárak, kicsit bővebb perifériakínálat, rendelkezésre áll egy nagy adag memória stb-stb. Ezek azért elég nagy különbségek

alapvetően ebből sok dolgot tud az android is. egyrészt támogatja az x86-os architektúrát is (ami amúgy szerintem nem olyan jó választás mondjuk netbookba és tabletbe, mert célirányos feladatokra sokkal gazdaságosabb az arm), tud több magos procit kezelni (arm-on legalábbis biztos, ugye ott az A9), a böngésző ugyanúgy webkites, és általuk fejlesztett darab, a perifériák úgy tudom leginkább driver kérdése, ahogy a háttértárat elvileg már most is kéne tudja kezelni.
de mondjuk a két kategória már most kezd összeérni (már a netbook és a mobiltelefon) az olyan 5" körüli méretben, illetve tabletek révén.

Mondjuk úgy h nagyjából portolták x86-ra, lefordították már A9-el is, de attól még nem az a célterülete és egyáltalán nem biztos (ld korábbi windowsok), hogy attól h többmagos cpu van alatta, ki is használja normálisan. A böngi erősen csonkított darab, mivel nincsen "korlátlan" memória. a többi meg kernel és modulok részletkérdése. Nekem még mindig elég nagyok a különbségek

igne, niylván vannak különbségek, nem is gondoltam, hogy két külön projektben fejlesztenék ugyanazt a rendszert
csak azt kérdjelezem meg, hogy értelme van a dolognak. mármint felhasználói szemszögből. szerintem a tablet-netbook piacra nem valóak az intel megoldásai, egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt fogyasztásban az arm cpu-kkal, és lassan teljesítményben sem (videó dekódolásban már most sem). szóval igazából ésszerűtlen dolog az x86-ra fejlesztés, csak persze más kérdés, hogy az intel nem szeretne ilyen egyszerűen kiszorulni erről a piacról, és ezért nem teheti meg a szoftverfejlesztő, hogy arra nem kínál megoldást, mert jelenleg még ott vannak (sajnos) az x86-os rendszerek is.

Csak a linux kernel közös az androidba meg a chrome os-be. Az android Dalvik VM java virtuális gépet használ, míg a chrome os-ben valszeg minden egy chrome böngészőbe fog futni.

Őőő... Ki mondta hogy a chrome os-t elsősorban x86-re fejlesztik?

hát, elsősorban netbookra készül, ha jól veszem ki. ezeknek a gépeknek meg a döntő többsége x86, ráadáusl még az azóta feltörekvőben levő tabletek közt is egy jópárat x86-os platformmal képzelnek el a gyártók...

Én pont úgy emlékszem, annó amikor felröppent az os-nek a híre, arm-procikat emlegettek elsősorban.
De miután az egész os összesen áll egy lecsupaszított, kicsit megbütykölt linux-kernelből és egy böngészőből, kétlem hogy lehetetlen feladat lenne mindkettőre jól megírni.

hát, valahogy amikor netbookokról van szó, akkor mindenki csak emlegeti az arm procikat, aztán sosem csinál senki semmit...

Én sem vagyok célközönség, mert áramszünetben is szeretném használni a notebookom, meg amikor az internetszolgáltatóm elront valamit és nincs internet, vagy csak amikor egy a napokban tapasztalható szélben leszakad pár nagyobb ág átszakít egy-két vezetéket, szóval nem akarok az internettől függeni (van mobilnetem is, de ez azért annyira nem jellemző mindenkire, főleg, hogy előfizetés köteles, korlátozott, sok helyen nagyon lassú és csak a magenta tart fent kártyás csomaggal is igénybevehető netcsomagokat, a kékek még azt se engedik, hogy a számítógépre kitaláltat igénybe vegye valaki normál előfizetés mellé, szóval a nálunk jóval fejlettebb piacon lehet ennek inkább létjogosultsága), az Android mégis nagyon tetszik, az közel sem cloud megoldás.
Ettől függetlenül lehet ez is tetszeni fog, csak sose fogom használni, mert nem nekem találták ki. Viszont fel kell majd hívni az informatikai dolgok iránt kevésbé fogékony (lusta?) emberek figyelmét arra, hogy ha nincs internet, ezt nem fogod tudni használni semmire, szóval csak óvatosan vele. Nagyon törékeny jelenleg a társadalmunk ilyen szempontból, nem árt elkezdeni vigyázni ilyesmikre lassan.

[ Szerkesztve ]

Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

Látni kell h az egész elképzelés alapja az USA 3G+ vagy vezetékes viszonyai, ne a csajágaröcsögei 128kb modemes hozzáféréshez viszonyítsd

De a gugli pár eszköze működik offline üzemben is, valamennyire

tudtommal a telenornál is vannak kártyás mobilnet ajánlatok. az más kérdés, hogy megéri-e, de vannak.

7 ms alatt bootol? ez tetszik.

Mikorra várható a megjelenés?