Én is ismerem ezt az érzést és szitut. Ha jól tévedek egy felfelé irányuló nyomást érzel a gyomrodban, ami egyszerre kellemetlen és kicsit fojtogató is. Megfeszíted mindenedet, levegőt is alig kapsz és rettentően várod, hogy a lejtő aljára érj. Amikor leérsz akkor enged ki az érzés.
Na én ezt az érzést gyerekkoromban sokszor átéltem. ÁLMOMBAN!!! Tehát még annyi fizikai ráhatás sem volt, mint egy előrebillenő szék. Viszont az álmom arról szólt, hogy zuhantam lefelé. Nem gyorsan és a földet érés is lassú és puha volt, de közben majdnem szétfeszített ez az érzés. Nagyon örülök neki, hogy elmúlt.
Aztán egyszer sikerült élőben is átélnem. A régi budapesti vidámparkban (kb. 1990 táján) volt egy hatalmas hajóhinta. Nah én egy leányzóval voltam ott és hát ilyenkor az ember mindenre képes, nem mérlegel a bevágódási folyamat kellős közepén. Tetézve a problémát a hinta utolsó ülésébe ültünk. Azt a poklot...
Szóval az egy dolog hogy némi negatív "g" erő éri a testedet, így nyilván a gyomrodat is, de amit az agy ehhez hozzátesz az nagyon durva.
Egy vitorlázórepülős esemény kellett hozzá, hogy megtanuljam kezelni ezt az érzés, mert ott sokat "hullámvasutaztunk" a termikeken és a helyes levegővétel volt a megoldás. Pontosabban a lefelé "eséskor" pont hogy ki kellett fújni a levegőt és az így lelapuló mellkasod alatt a gyomros is le van "szorítva", ezáltal nem tud liftezni és nem alakul ki az az érzet, amire az agy rá tud dolgozni ezzel a fojtogató, megmerevedő kellemetlen érzéssel.
Bár a dolgot már viszonylag jól tudom kezelni és évtizedek óta nem álmodtam zuhanósat, de nem keresem a zuhanós élményeket, szóval a negatív "g" nem a barátom.
És jah a lényeg amit a többiek is leírtak, az agyad által keltett érzetek "áldozata" lettél Te is.

Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz!