"A gyártástechnológia csökkenésének hatása szembeöltő, hiszen több tranzisztort lehet felhasználni a processzormag számára, figyelembe kell azonban venni, hogy a piac igényei a fogyasztás csökkenését tartják szem előtt. Itt rögtön elő is kerül a probléma gyökere. A 45 nm-es csíkszélességet ugyan sikerült megfelezni, de a tranzisztorok energiaigénye nem csökkent. Ez azt jelenti, hogy amíg egységnyi fogyasztással 45 nm-en a processzormag teljes területe aktív lehet, addig 22 nm-en csupán a tranzisztorok 25%-a kapcsolható be szem előtt tartva a meghatározott fogyasztási keretet."

Lehet, én vagyok láma, de itt nekem valami nagyon nem világos.
Ezt a gondolatmenetet követve nem lenne értelme csíkszélesség csökkentésnek, pedig a chipiparban az a fejlődés talán legfontosabb tényezője.
Ha pl. egy chip 45 nm-en 1 milliárd tranzisztorból áll, és 300 ^mm-t foglal el, és 100W-ot fogyaszt, akkor ugyanaz a chip 22 nm-en már csak kb. 75 ^mm-t fog kitenni, és csak kb. 25W-ot fog fogyasztani.
Megfordítva a dolgot; ha pl. 100W-os fogyasztásban gondolkodunk fixen, akkor ugyanaz a chip 22nm-en már 4 milliárd tranzisztort tartalmazhat, ami kb. 4x-es teljesítményt fog jelenteni.
Hol itt a gond?

A többmagos CPU-k fejlesztése meg nem azért torpant meg, mert megint kezelhetetlen a fogyasztás, hanem mert a programok nagy részét nehéz úgy megírni, hogy 4 magnál többet rendesen kihasználjon.

[ Szerkesztve ]

pont ez az,mivel a csíkszélesség csökkentés kevés hasznot hoz a fogyasztásban,amit írtál,nem helyes,mert a fogyasztás közel hasonló marad,ellenben a tranzisztor darabszám ugyanannyi,szóval annyit értél el,hogy megkapod ugyanazt negyedannyi helyen,mondjuk 90% fogyasztással és ennyi.A dolog lényege egyébként az,hogy a lapkák gyártási költsége,ha ideális esetet veszünk,és minden chip jó,ezesetben 4x annyi terméket eredményez ugyanakkora lapkán...és ez a lényeg!Ezért csökkentik a csíkszélességet elsősorban,nem amiatt,hogy több tranzisztort pakolhassanak be,a valóságban ígyis a kisebb csíkszélesség eléggé növeli a selejtarányt,és ráadásul növeli a minőségszórást is...ergó egyre több a hibás és alulteljesítő lapka.Persze mellé itt van a nagyobb darabszám is,és erősen törekednek arra,hogy a számbeli nyereséget nehogy elvigye a selejt/gyenge cucc.
Egyébként még egy másik hozománya is van a kisebb csíkszélnek,a csip kisebb mérete miatt és az anyagra jellemző hővezetés miatt egyre nagyobb gond,hogy mit is csináljanak a hővel,hiszen a fentebbi esetben pl.negyedannyi felületen kell megoldani közel ugyanakkora hő elvezetését...itt jön be a sebességcsökkentés,feszültségcsökkentés,kombinálva azzal,miként is lehet ennek ellenére sok adatot mozgatni,jó példa erre a DDR1-2-3 memóriacsip,ahol lassul a csip,de duplázódik az órajelenként átvihető adatmennyiség...és kisebb sebességen kisebb a fogyasztás.Többprocis rendszerben is emiatt jó,hogy a fogyasztás nem lineárisan,hanem exponenciálisan nő pl.a sebességgel...tehát ha szétosztják a feladatot sok lassab,de emiatt kevesebbet fogyasztó mag között,ahol adott esetben még a bevont magok számát is dinamikusan lehet változtatni/sebességüket,feszültségüket igazítani.sokkal kedvezőbben elérhető egy adott számítási teljesítmény.Nomeg eleve pl.nem lehet megcsinálni azt,hogy egy 3 gigás 2 magos proci helyett használok egy egymagos 6 gigásat...mert annyit nem is bír semmi.És a tranzisztorokon kívül nagyobb frekvencián a passzív dolgok,pl.vezetősávok egymás közötti kapacitásai is egyre több energiát szívnak el,az órajel növelésével nem csak az aktív tranzisztorok fogyasztása nő drasztikusan,hanem a többi elemé is.
Ráadásul a gyors magokhoz gyors kiszolgálóelemek,memóriavezérlő,stb.is kellenek...

Steam barátkód: 39166617 Battlenet:LorenzoHUN#2852 Activision:BandiHUN EA ID(BF-ek): BandiHUN Steam

Az ARM a TSMC-féle bérgyártásban gondolkodik, és ott talán igaz, hogy egy adott tranzisztor fogyasztása csak 20 %-ot csökken a 45->22 nm-es átmenet során, de pl. az Intel esetében ennél sokkal nagyobb lesz a különbség az említett két csíkszélesség között.
Így jár az, aki a tervezőasztalnál király, aztán a végén teljesen a tajvani generikusok technológiájától függ...

A legjobb aláírás a héten

Szerintem az az alapvető probléma, hogy a felhasználói igények nincsenek összhangban azzal amit a gyártók szeretnének. Legalábbis én még nem hallottam róla ,hogy vki telefonon akarna kriziszozni, de a piac rá fog jönni a módjára hogyan hitesse el velünk ,hogy az nekünk kell. Szerintem a telefonok már ma is tudják azt amit egy ilyen eszköztől elvár az ember, még többet is. További teljesítmény fokozás helyett inkább az alacsony fogyasztásra kellene gyúrni. A marketing gépezett kezdje el mantrázni ,hogy az a menő aki energia takarékosabb és akkor nem lesznek pénzügyi gondjaik. A hájtek cuccokat meg adják el a függőknek (lsd. Ant@) deszktopba, nagy felárral mint eddig.

Mi van???
Akkor hogy lehet az, hogy 5 évvel ezelőtt a Geforce GTX 8800 a 681 millió tranzisztorával kb. annyit fogyasztott, mint most egy Radeon HD6950 a 2640 milliójával?
Akkor az utóbbinak 4X annyit kellene fogyasztania!
Az előbbi 90 nm-en készült, az utóbbi 40 nm-en, és ha utánaszámolunk, kb. megkapjuk, a "különbözetet", hogy ugyanolyan fogyasztás mellett a fejlettebb kb. 4x annyi tranzisztort tartalmaz.
Eleve, ha egy tranzisztor kisebb, akkor kevesebb atomból is áll, ergo kevesebb elektromosság kell a működtetéséhez.
Hogy lehet az, hogy az Intel is fix TDP-s procikban gondolkodik, mégis generációról generációra több tranzisztort tud belepakolni nagyobb teljesítmény, ugyanakkor szinte változatlan fogyasztás mellett?

[ Szerkesztve ]

Mindez jórészt azért, mert rengeteg energiatakarékossági funkciót fejlesztettek azóta.

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Jól érzem, hogy AMD-ARM összefogás készül?

Alléz Olympique de Marseille!

Az inkább csak a terhelt - terheletlen állapotokon változtat.
Ezért van az, hogy pl. a mai CPU-k / GPU-k terheletlenül már jóval kevesebbet fogyasztanak, mint pár évvel ezelőtt.

Perverz gondolat, de elég durva lökést adna a mobil platform heterogén terveinek egy Google által rendszerszinten kiaknázott OpenCL mondjuk a következő Android milestone-ban.

/me végül kivette a biliből a kezét...

[ Szerkesztve ]

Építs kötélhidat  -  https://u3d.as/3078

Ahogy a mellékelt ábrát nézem, az ugyanannyi tranzisztor 1/4 helyen 1,6-szeres órajelen fogyaszt ugyanannyit...

[ Szerkesztve ]

Miért, szerinted dual core mobilokra van valódi szükség? Nincs. De majd arra indul a fejlesztés, hogy legyen.

#8: Nehéz elképzelni, hacsak az AMD nem akar ARM procit is gyártani. Ha van esze, akkor akar.

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Így már valóban kicsit kerekebb a dolog, hiszen a tranzisztorok fogyasztása nagyon megnő magasabb frekvencia esetén.
A 3. ábrán meg 2,4x-es frekvencián fogyaszt 0,6x annyit.

Abu! Most akkor hogy van ez? Magyarázd már el légyszi!

[ Szerkesztve ]

Van értelme a csíkszélesség csökkentésének, mert egy adott szilíciumostyára sokkal több tranyó fér rá. A gond az, hogy ezek energiaigénye nem sokat csökken, így azonos fogyasztás mellet hiába tartalmaz a lapka négyszer több tranyót, ha abból csak a tranyók negyede működhet, különben lőttek a fogyasztási keretnek. Nyilván a másik lehetőség az órajel csökkentése, és akkor előfordulhat, hogy egy mag az előző generációs megoldásnál kisebb teljesítményre lesz képes.
Alapvetően az egymagos prociknál is ez történt. A gyártástechnológia csökkent, de a tranzisztorok energiaigénye nem csökkent azonos mértékben. Belefutottunk egy fogyasztási határba, és jöttek a többmagos procik. Tranzisztorkeret volt bőven, de fogyasztáskeret nem volt. Két csökkentett órajelű mag befért a fogyasztás és a tranzisztorkeretbe is. Most ugyanez a baj, csak több maggal nem férünk be a fogyasztásba. A megoldást az összes cég a specializált magokban látja. Heterogén éra.

(#3) erdoke: Ez akkor lenne igaz, ha az Intel gyárában más törvényeken alapulna a fizika. Amiről a fószer beszélt az globális probléma. Nem a gyártástechnológia eredményezi, hanem a fizika törvényei.

(#8) yakuza.tora: Nem, ezt külön kihangsúlyozták, hogy az ARM a rendezvényen egy vendég, és senki se misztifikálja túl az egészet. Annyi történt, hogy az ARM tartani akart egy előadást, és az AMD megengedte nekik. Alapvetően az AFDS kapuja minden vállalat előtt nyitva van. Akinek hozzáfűznivalója van a heterogén érához, az megteheti. Idén már nem, de jövőre biztos.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Csak ismételni tudom magamat.
Hogy ne csökkenne a tranyó energiaigénye, amikor fizikailag kisebb, és kevesebb atomból áll?!?!
Ezek alapján akkor a procik mindig fix tranzisztorszámot tartalmaznának adott fogyasztási keret mellett, csak fizikailag egyre kisebbek lennének, mivel egyre többször esnének át csíkszélesség csökkentésen.
Olvasd már el légyszi a #5 hozzásomat pl.!
Nem látsz ellentmondást???
Mi a helyzet a "hagyományos", körömnyi nagyságú tranzisztorokkal?
Azokból megcsinálnánk egy 1 milliárdos proci modelljét, és ugyanúgy csak 100W körül fogyasztana?
Ugyan már!

[ Szerkesztve ]

"Az ARM aktívan menetel a felvázolt irányba, így a fejlesztés alatt álló Cortex-A15-ös processzormag és a Mail-T604-es grafikus vezérlő már támogatja az OpenCL 1.1-es felületet, ami lehetővé teszi a rendszerek heterogén módon történő programozását."

A Mail-T604 véletlenül nem Mali-T604. A linkben így szerepel.

Az életben két dolog biztos: a tegnap és Chuck Norris

Nem. Az a baj, hogy a fizika nem olyan kezesbárány, mint a matematika. Kiszámolhatom, hogy elméletben mi történik, ha a gyakorlat mást mutat.
A procik teljesítménye fejlődik, csak nem az órajel növelésével, hanem a tranyók okos elköltésével. Az architektúra fejlődik alapvetően.

Megváltozott az architektúra azóta.
A procikba olyan energiagazdálkodási szolgáltatások kerülnek, hogy a problémát ne érezd az asztali szinten még. De ha elmegyünk a szerverbe, akkor nem fogsz látni 12 magos Opteront, vagy 10 magos Xeont 2,5 GHz felett. Ezért tudunk így turbózni a mai procikkal, mert összes maggal kifutnak a TDP keretből, de pár mag magas órajellel még belefér, és a többi tranyót le lehet kapcsolni. Mehetünk tovább 20 magig is ezen az úton, de akkor 2 GHz fölött nem fogunk látni procit. A generációs teljesítménynövelés esik vissza, amit próbálunk trükkökkel elturbózni. De a trükkök bevetésének is lesz egy határa.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Köszi javítva.

Megint köszi.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Áhh a következő mondat lemaradt. A következő mondatban is úgy hivatkozol rá.

Az életben két dolog biztos: a tegnap és Chuck Norris

Ok köszi a választ - igazán!
Van némi igazság abban, amit írsz, de nem sikerült meggyőznöd - szerintem a tranzisztorok fogyasztását elsősorban a méretük határozza meg, csak utána jönnek a trükkök, amiket írsz.
Mindegy.

lehet, hogy függ a mérettől. de a fizikai határok végesek. ezt mondta Abu is, szerintem elég érthető. mint előbb is írta valaki, az architektúra és a feszültségcsökkentés párossal lehet a fogyasztást kijátszani. attól hogy egy tranyó fele akkor, attól még ugyanúgy x volt és y amper kell ahhoz hogy kapcsoljon.

BIOS/UEFI írás, helyreállítás, törlés, mentés! https://www.bvinarz.org/bios-iras/

Nem csodálom, hogy nem sikerült meggyőzniük Elég csak megnézned a 22nm-es intel trigate tranyokról pont a PH-n publikált cikket, és láthatod, hogy egy csíkszélesség csökkentésnek mekkora hozadéka van. 50%-os energiaredukció 32nm-hez képest!!! (nem 45) Persze majd itt megmagyarázzák a szakik, hogy azért mert ez trigate és hűha. Hát az is levan írva, publikálva, hogy 25%-ot úgy is nyertek volna ha csak miniatürizálnak.Ezek az adatok szerintem teljesen félre lettek magyarázva és nem állnak a realitások talaján.
Valóban, míg a csíkszélesség lineáris, addig a fogyasztás karakterisztika messze nem. Lásd pl szivárgási áram. Ami 5x anyit számít mint az energiamenedzsment (ami persze nagyon fontos és hasznos. Juhéé)
És akkor nem említettük az új lehetőségeket, mint a most említett finfetek mellett a III-V alapú tranyokat, amivel 0,5V-os üzemfeszültésg és jóval nagyobb elekrtonmobilitás valósítható meg. és 3-5év múlva realitás lehet. Még egyszerűen U=IR-el belátható, hogy a 10%-os fogyi csökkenés teljes blődség. Szerintem a cikk lett teljesen félremagyarázva. Átlagosan 25-50% -os energiaredukcióval jár egy csíkszélesség csökkentés. Tehát messze nem lineáris (100%), de fényévekre van az itt említettől. És ehhez adódnak hozzá az olyan extrák mint amik 2-3generációnként jönnek. HighK, Trigate, III-V tranyó (ilyenkor közelíti az 50%-ot). A diagrammok pontosak és érthetőek. a Peak freq közben nőt, nem is kicsit. szóval azt a 10%-ot ideje lenne gyorsan átgondolni. Csak, mert vagy ezt vagy az inteles trigate cikket röhögöm körbe akkor. Szerintem egyértelmű mit mutat a dia és hogy rosszul lett magyarázva. A 80%-os mondatot nem is említem mert én 0,6-ot látok a dián de lehet ezt is a józan paraszti eszemmel nem fogtam fel. Ideje lenne kicsit átfogalmazni a cikket sztem.... sorryka...

[ Szerkesztve ]

JAJJMÁÁÁÁ

Éppen azért ez a legjobb út, mivel nem teljesítmény tranzisztorok kellenek a digitális technikában, szóval minél kisebb, annál jobb, mert alacsonyabb feszültség és áram fogja jellemezni a stabil működést, valamint a szivárgási áram is csökken, mivel csökkent ugye pl. bipolárisnál az átmenetek felülete, a középső réteg vastagságának csökkenésével pedig az "elektronhatásfok" is javul. A FET-ek pedig kapcsoláskor fogyasztanak, ami természetesen frekvencia függő dolog, de a méret csökkentésével ez is javul. Tehát a cikk...

[ Szerkesztve ]

Elgondolkodtató... már csak azért is, mert a gyakorlatban alig van(ha van egyáltalán) két olyan chip, ami architektúrálisan 100%-os egyezést mutat - különböző csíkszélességeken! Na, azokon lehetne mérni a csíkszélességből adódó eltéréseket!

RISC86 Power

Nem értek valamit. Az elmúlt évek során a csíkszélesség csökkentéskor minden esetben ott volt egy xy%, hogy annyival kevesebb energiaigénye lesz a chip-nek. Most akkor ha jól értem, ezen állítás mellett, ott volt az a nem elhanyagolható tény, hogy ezt úgy érték el, a tranzisztorszám növelése mellett, hogy egy részét lekapcsolják az áramkörnek? Ez csak azért furcsa számomra mert már sok évvel ezelőtt is megvoltak ezek a %-os mutatók a csíkszélesség váltások esetén és akkoriban még szó sem volt ilyen energiamenedzsmentről mint amit mostanában beépítenek.
Igaz korábban a szivárgási áram is jóval komolyabb probléma volt mint manapság...vagy csak kevesebbet emlegetik?

Mondja, Mr. Babbage, ha rossz adatokat ad meg a gépnek, akkor is jó válasz fog kijönni belőle?" Képtelen vagyok felfogni azt az értelmi zavart, ami valakit egy ilyen kérdés feltevésére késztethet. - by Charles Babbage

Azonos teljesítmény (pl. freki) mellett!

Az évek során "kicsit" csökkent a fogyasztás is, de a teljesítmény mindig nőtt. Eleinte azért nem nőtt a freki tovább, mert nagyon zabáltak azon a csíkszélességen, ipari hűtést meg nem akar senki. Ekkor jött a több mag. De ha megnézed az új procik 3-4 GHz környékén vannak megint (alap, nem turbo!), mindezt a több mag mellett. A szivárgási áram meg sok tranyó esetén okoz gondot, amin persze szintén segít a csíkszélesség csökkentése.

Mindezektől eltekintve ott van az architektúra, vagyis, hogy mire és hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló keretet.

Az energiagazdálkodás alapvetően a nem használt chip statikus fogyasztását csökkentette. Tehát ha nincs ténylegesen terhelve, akkor mindent levesz, kikapcsol stb..

[ Szerkesztve ]

A csíkszélesség csak egy a sok összetevő közül, amely meghatározza a fogyasztását egy chipnek.

RISC86 Power

all6atos,nandon:
Szerintem nem voltam elég konkrét. Arra gondoltam, hogy pl 130nm ->90nm->65nm esetén ott volt a különböző marketinganyagokban, hogy adott paraméterek mellett a kisebb csíkszélesség miatt kevesebbet fog fogyasztani...bla.bla..Szó nem volt komolyabb "trükkökről", sem arról, hogy az architektúra komolyabban változna. Persze volt olyan is amikor változott....de mos nem erről van szó. Kizárólag a csíkszélesség csökkentéséről.

Tisztába vagyok vele, hogy a 2 és többmagos processzorok megjelenése óta a kapuzás és más egyéb a architektúrális trükkök miatt tudnak úrrá lenni a fogyasztási problémákon.

Egy szónak is száz a vége. Nekem csak az a furcsa, hogy réges-régi időkben csak simán meg volt említve, hogy kevesebbet fogyaszt. Amit többnyire a miniatűrizálásra fogtak. Szó sem volt architektúráról meg trükkökről...

Mondja, Mr. Babbage, ha rossz adatokat ad meg a gépnek, akkor is jó válasz fog kijönni belőle?" Képtelen vagyok felfogni azt az értelmi zavart, ami valakit egy ilyen kérdés feltevésére késztethet. - by Charles Babbage

Akkor ezek szerint nem én vagyok az egyetlen, akinek itt valami nem kerek - pedig már kezdtem azt hinni!
Köszönöm!

#21 vinibali: "attól hogy egy tranyó fele akkor, attól még ugyanúgy x volt és y amper kell ahhoz hogy kapcsoljon."
Most nem gúnyolódni akarok, de akkor szerinted ugyanannyi áramot fogyaszt egy "körömnyi", és egy kb. 10 év múlva alkalmazandó, ténylegesen csak pár atomból álló tranzisztor?

#29 nandon: lehet, hogy "csak" egy a sok közül, de a legfontosabb! Az motiválta a félvezetőipar mérnökeit már 40 évvel ezelőtt is abban, hogy csökkentség a csíkszélességet.

[ Szerkesztve ]

Bocs, lejárt a modidő.
Hogy őszinte legyek, szerintem Abu félreértette a cikk idevágó részét...
Ott vannak azok a négyzetek.
45 nm-en "X" a fogyasztás, 22 nm-en is "X", ha az adott tranyók 1,6x-es órajelen üzemelnek! És ez itt a lényeg! Evidens, hogy a tranyók fogyasztása nő, ha magasabb a freki, kis mértékű növelésnél lineárisan, nagy mértékű növelésnél exponenciálisan - ezért bukott meg a Netburst architektúra.
Ha a 22 nm-es négyzetben lévő tranyók is 1,0-es frekin üzemelnének, jóval kisebb lenne a fogyasztásuk, és ebből adódóan többet el lehetne helyezni az adott fogyasztási kereten belül, ergo tovább lehetne növelni a teljesítményt.

[ Szerkesztve ]

A 80% javítva. Köszi. Kicsi volt a noti, a nagy monitoron láttam, hogy 0,6.
Igazából az ARM csak a problémára próbálta felhívni a figyelmet. A csíkszélesség csökkentésével nem csökken egyenes arányban a tranyók fogyasztása. Éppen ezért egyre kisebb lesz a teljesítményben az előrelépés. Ez teljesen világos. A 11 nm-en azért van kisebb szám, mert ott valszeg már lesz tri-gate vagy SOI. Ezek segítenek, de a probléma még ekkor is él.
A tri-gate az kellett az Intelnek, mert a SOI waferekből nincs elég. Az nyilvánvaló, hogy a SOI többet hoz a konyhára a tri-gate tranyóknál, de ha nincs elég wafer a lapkák gyártásához, akkor az a többlet nem ér semmit. A tri-gate nem olyan hatékony, mint a SOI a planáris tranyókon, de használható vele a bulk wafer, amiből biztos nem lesz kapacitás probléma.
Az iparágban már régóta megy a nézet, hogy 20 nm alatt elengedhetetlen lesz a SOI. Pontosan azért, hogy a problémát próbáld kezelni, de ez nem valós megoldás. Az Intel nem akar SOI-t a kapacitásproblémák elkerülése miatt, így ők bulk wafereken próbálják kezelni a problémát. Igazából ez is egy opció, sőt olcsó is. Valószínűleg hosszabb távon sem gondolkodnak SOI-n, így a 14 nm-nél is marad a bulk.
A hosszú távú megoldás a heterogén felépítés, mert a teljesítmény azzal drasztikusan növelhető. Ezt az Intel is látja, ezért kezdtem bele a Larrabee projektbe. Egyelőre csak a pénzt vitte, de egyszer biztos lesz eredménye.

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Köszönjük a javításokat Abu. Így sokkal jobb már

JAJJMÁÁÁÁ

A csíkszélesség csökkenése jár vmennyi fogyasztás-csökkenéssel is, de ez egyre kevésbé van arányban a csíkszélesség-váltás arányával... ezért (is) vannak rákényszerítve az architektúra módosítására. Az 'olló' egyik éle a kisebb fogyasztás(ill. tdp osztályba sorolhatoság) elérése, a másik éle a lehető legnagyobb számítási teljesítmény megvalósítása. A chip-tervezés, -kivitelezés ezen műszaki ollóban 'vergődik', ehhez persze hozzájönnek a gazdaságossági megfontolások. Ezeknek az egyik eszköze a csíkszélesség-csökkentés, ami persze marketingértékkel is bír.
És ami a lényeg: nem nagyon tudjuk "kimérni" a csíkszél-különbségből eredő fogyasztáskülönbségeket, a már említett oknál fogva.

RISC86 Power

Azzal, hogy azt mondod; a legfontosabb a csíkszél-csökkenés, kissé háttérbe szorul az architektúra. Erre csak azt tudom mondani, képzelj el (AMD-nél maradva) egy K5-ös cpu-t 32nm-en... keveset fogyasztana, de milyen lenne a teljesítménye a ma elvárt minimumhoz képest

RISC86 Power

Így van... ez mintha kimaradt volna az értelmezésből.

Egyszerűen ha nem az órajel emelésére "használják el" a csíkszélesség csökkentést, akkor az mehet a fogyasztás csökkentésre is. (ahogy részben megy is, hiszen a procikban egyre több a tranzisztor, a teljes proci fogyasztása meg kicsit még csökken is kb változatlan órajel mellett... ehhez pedig az kell, hogy az egyes tranzisztorok tényleg kevesebbet fogyasszanak).