A matekhoz érdemes megérteni, hogyan egy átlagos, ügynököket alkalmazó cégnél hogyan működik a bónusz rendszer.
Ha az ügynök teljesíti a kvótát, azért jár a fizetés, azaz 0% bónusz.
Ha a kvóta felett teljesít, akkor annak arányában részesül a bevételből, hogy mennyivel lépte túl a kvótát. Minél jobban túlteljesíti az elvárást, annál nagyobb a bónusz. Pl. vannak olyan cégek, ahol x% feletti túlteljesítéskor már az ügynök nagyobb százalékot kap a bevételből, mint maga a cég.
Emögött az a logika, hogy ha az ügynök a kötelezőn túl nem csinál semmit, mert nem motívált, akkor az a cégnek ugye 0 bevétel, míg ha az ügynök túlhajtja magát, akkor ugyan lenyúlja a bevétel többségét de az még mindig jobb, mint a 0 bevétel 100%-a.

Na most az Apple arra játszik, hogy amikor telítődik a streamer piac, akkor nagyjából minden nagy szereplő látni fogja, hogy kik azok a nézők, akiktől nem számíthatnak bérleti díjra.
(Ez kb. az az állapot, amikor az ügynök teljesíti a kvótát.)
Ha ezek az "elveszett" nézők mégis legalább részben tejelnek az ötödik szolgáltatónak, akkor az a szolgáltató számára ugyanúgy talált pénz, mint az ügynök extra teljesítménye, amiért már érdemes a szolgáltatónak lemondani a bevétel nagyobb részéről.

A streamer piacon ehhez az kell, hogy legyen egy olyan megbízható és sok millió ember számára elérhető szolgáltatás, amin keresztül ezeket az extra tranzakciókat a user automatikusan, macera nélkül el tudja végezni.
Ráadásul ha a néző megszokja magát a rendszert, akkor a streaming előfizetést is azon keresztül intézi, így egy idő után az Apple azokból a bevételekből is részesülhet, ami normál esetben direktben a szolgáltatóhoz menne. (Pl. egy csomóan akkor is Steamről vesznek játékokat, ha az a kiadó saját oldaláról is elérhető.)

Ha ez a szisztéma kialakul - azaz ha és amennyiben az Apple rendszere sikeres lesz -, akkor a szolgáltatók kénytelenek lesznek belemenni (ahogy a nagy kiadók is kénytelenek használni a Steamet), mert ha n+1 szolgáltató elérhető a kínálatban, ő meg nem, az már versenyhátrányként fog keletkezni.

Ugyanez történt pl. az iTunes és a drm esetén. Eleinte a zenekiadók csak drm-el voltak hajlandóak zenét publikálni az iTunes-ban, majd amikor az iTunes felhasználók száma elérte a kritikus tömeget, akkor az Apple egyoldalúan eltörölte a drm-et és a kiadók tehetetlenek voltak, mert addigra a bevételük igen nagy része az iTunes-ból jött, amiről nem akartak lemondani.