@gabor.79: Az emberen kívül nincs még egy élőlény a Földön, ami egységnyi idő alatt ugyanilyen szintű pusztítást képes véghezvinni.

Élőlény nincs, ezt nem is vitatom el, isten hozott, atomkor. Én arra próbáltam reflektálni, hogy a terjeszkedés, és az ebből fakadó problémák nem csak emberiségre jellemzőek.

Ha már a szabályoknál járunk, mi a helyzet az űrszemét problémájával?

Jelenleg az EU és az Egyesült Államok előírja, hogy az adott országok és cégei csak úgy indíthatnak műholdat vagy bármilyen űrjárművet a világűrbe, ha előre kidolgozott eljárás lesz az élettartam végén való kezelésre. Ez LEO (~1000km keringési pálya alatt) deorbitálást jelent, vagyis a légkörbe irányítva elég a műhold. A MEO (~1000 és 36 000 km között) és a GEO (36 000 km) esetében bajosabb a helyzet. Túl sok üzemanyag kellene, hogy innen visszahozzák a légkörbe, illetve Földtől távoli pályára állítsák őket. Jelenleg ezeknél a műholdaknál un. temető-pályák (graveyard-orbit) a bevett eljárás. Ezek a pályák elég messze vannak az általánosan használt pályáktól, hogy sok zavart ne okozzanak.

Hamarosan kikerül egy másik cikkem, a műholdas internet szolgáltatók várható terveiről. A SpaceX akár több, mint 11 000 műholdat, a OneWeb mintegy 1 400 - 2 500 műholdat tervez pályára állítani a 2020-as évek közepére. A viszonyításképpen: per pillanat kevesebb, mint 1 500 aktív műhold kering a Föld körül...
A OneWeb mostani terveiben szerepel, hogy a műholdakat a ~1 100 - 1 200 km-es pályájukról irányítottan visszahozzák.

A nagyobb probléma per pillanat, hogy nagyon terjednek a LEO pályára szánt un. cubesatok (1-3U méretű műholdak, egy U egység cirka 10x10x11cm-es, 1,33kg-os, tehát a 3U méretű műhold cirka 30x10x11cm és majdnem 4kg). A cubesatok kis méretük miatt nehezen követhetőek, általában pályamódosításra nem képesek (csak azt tudják giroszkópokkal / lendkerekekkel irányítani, hogy merre nézzenek). A "szerencse" az velük kapcsolatban, hogy olyan 600-800 km-es magasság alatt a légellenállás miatt előbb-utóbb visszatérnek a légkörbe. A baj csak annyi, hogy 700-800km-es magasságból ehhez ár 10 év, vagy még több is szükséges (200km alatt pár nap alatt lefékeződnek annyira, hogy belépjenek a sűrűbb légkörbe és elégjenek). Ezzel kapcsolatosan még nincs egységes terv. Korlátozni ezeket a nano-műholdakat nem nagyon akarja senki, mivel sok ország illetve kevésbé tehetős tudományos kutatócsoport csak ilyen műholdakat engedhet meg magának (az egyetlen eddigi magyar műhold, a MASAT-1 is ilyen volt).

@UnA: Ha már az emberi viselkedést össze lehet mosni egy moszatfaj terjedésével, akkor már nagy problémák vannak, mert az embert pont a tudatosság kell, hogy megkülönböztesse az egyéb fajoktól. Ha már ez egyszer megadatott nekünk, akkor élni kell vele.

Nem azt kérdőjeleztem meg, hogy a tudatosságunkat arra kellene használni, hogy jobban vigyázzunk a Földre. Ezzel teljesen egyet is tudok érteni.

Volt egy felvetés, amely arra vonatkozott, hogy az emberiség mennyire károsan terjeszkedik. Ez az állatvilágban is megfigyelhető, tehát nem egyedülálló dolog.

A másik felvetés pedig az volt, hogy az űrkutatást addig hanyagolni kellene, amíg az emberiség a Földre nem fog vigyázni megfelelően.

Én ezekre reagáltam.

@kammerer: A magam részéről azt gondolom, hogy a Földtől való elszakadásra fordított energiáink mintegy háromnegyedét most már az űrlift megvalósítására kéne fordítani, mert energiahatékony megoldás csak az tud majd lenni,

Az űrlift elméletével a technológiai akadályok jelentik a problémát, a mellett, hogy a gazdaságosság kérdését is nehéz lenne rövid távon elfogadni. Azon anyagok, amely az űrlift megvalósítását lehetővé tennék (ultrakönnyű, nagy szakítószilárdságú, széles hőspektrumban jellemzőit megtartó, sugárzásra érzéketlen anyagokról beszélünk) az élet minden területén hasznosak lennének. Márpedig az űrlift megvalósuláslásnak első akadálya jelenleg ennek a megfelelő anyagoknak a hiánya... Tehát itt első sorban új anyagtechnológiai kutatásokról beszélünk...

Megint technológiai ugrásra lenne szükség, a közeljövőben ez lehetne például az űrlift, mert ez a kémiai-fizikai rakétásosdi a Földtől (meg majd a Marstól...) való elszakadáshoz igencsak erőltetett, energia- és anyagpazarló módszer.

Ha megvalósulna az SSTO űrjármű (amikor egyetlen fokozattal jutunk az űrbe, és vissza is tér onnan minden), akkor csak az üzemanyag, illetve a jármű karbantartása lenne a költség. Ez a rövid / közép távon reális megoldás, sajnos jelenleg mindössze egy ilyen jelenleg is folyó fejlesztésről tudok, a Reaction Engines cég Skylon űrrepülőgép terve.

@lomposfarkas: Valahol a bajkonuri sztyeppén egy hangárban hever két, lassan 30 éves Burán,

A VKK űrrepülőgép (az OK-1.01 elnevezése után 'Burán'-ként ismerik a programot legtöbben) program terén én ezt az oldalt ajánlom. Az általam ismert oldalak közül ez a legtartalmasabb a témában.

A konteóhívőkkel való harchoz sok szerencsét. Az vallásos imájuk valahogy így foglalható össze: Mindenki hazudik! Kivéve a konteógyártó oldalakat, Ők mindig igazat mondanak!

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.