Az is jó móka lehetett, gondolom nálad a konyha festése került előrébb.
Régebben én is az ősmagyar kávéfőzővel állítottam elő a nedűt, de az indukciós főzőlapommal nincs baráti viszonyban a jó öreg szerkezet. Semmit nem hajlandó neki kikotyogni...

Egyszer sikerült nekem is megjárni a kotyogóssal. Valahogy ferdén tehettem rá a gázra vagy túl nagy láng volt, mindenesetre sikerült megolvasztani a műanyag fogantyúját. Amit csak akkor realizáltam, amikor már hozzásegített a kezdő tolvaj karrierhez, eltűntetve pár ujjlenyomatomat, miután rámarkoltam... -.-

(#2) doeeg:
Úgyúgy!

(#3) rdt89:
Ez így is van. Mármint, miután lenyeltem az első kávét és kezdenek felébredni a reflexeim is.
Jelen esetben csak néztem a lassított felvételt és közben párás-csipás tekintettel búcsúztam a kedvenc kávéspohárkészletem utolsó előtti darabjától...

(#4) Apollyon:
Nálam az ébredés utáni rutin:
Még az ágy szélén ülve kortyolok, a mindig odakészített vízből. Kikászálódok, egy csésze tea. Reggeli. Aztán jöhet a kávé. Csak sajnos az utóbbi időben, jobbára a tea helyett is kávét iszok. Vissza kéne állni.

"Lehetőleg műanyag- vagy papírpohárból."
Miért abból?
Jómagam a szörptől kezdve, a kávén át, a pálinkáig mindent üveg vagy porcelán(nak mondott) alkalmatosságból fogyasztok.

...elmúlik...