Az átváltás azért nem olyan bonyolult. Szerintem a legegyszerűbb, ha a mért áramot (mA-ben) mindig hozzáadod egy számlálóhoz, majd a mérés végén leosztod 3600-zal, így megkapod rögtön mAh-ban az értéket. Ah = Amper x idő [h], ha pedig az időt másodpercben adod meg, akkor gyakorlatilag a töltésmennyiséget kapod meg. (Coulomb)

Szerk: Bocs, most nézem, hogy Te is így oldottad meg végül.

[ Szerkesztve ]

Igen, ez történik
Az átváltó inkább ahhoz kellett, hogy az ellenőrzésbe ne kerüljön human error.

Mutogatni való hater díszpinty

Holnap melóhelyen átolvasom rendesen, hátha tanulhatok belőle.(nem pont ezt de nekem is hasonló dolgot kellene arduinoval összehoznom.)

"Hát te meg ki a tö*öm vagy, hogy bundában szeded itt a málnát?"

Hajrá Bár nem űrtechnika.

Mutogatni való hater díszpinty

Nagyon hasonló cipőben járunk.

Nekem is van egy rakat bontott cellám, ami nagyon jól jön mindenféle projektekben, és a szükség jellegétől függően jó azt is tudni, hogy melyik milyen állapotban van.

Én is dolgozom egy ilyen ketyerén, ami talán extra, hogy én töltést is integrálok bele töltőáram méréssel, hogy még automatizálhatóbb legyen a tesztelés. Csak be kelljen pattintani a cellát, és a teszter eltöltögeti-merítgeti, különös tekintettel az önmerülés tesztelésére, és a töltési energia kinyerhető energiához hasonlítására.

A max471-re meg a Hobby Elektronika topikra rajtad keresztül találtam rá, ezekért külön köszönet!

A relével kapcsolatban: Hamlin 712 ezzel megtrükköztél, mert kerestem, és nem találtam. A képről jöttem rá, hogy Hamlin 721

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Hej, akkor azt elgépeltem.

De szerintem nem sokaknak van ilyen

A töltő-merülő teszter nem rossz, bár a töltés inkább kényelmi funkció, gondolom

Az viszont igaz, hogy ennyi erővel egy 18650 foglalatot én is felbökhettem volna a cucc tetejére, és ha nagyon egyedi cellát kell mérni, akkor párhuzamosan lehetne rajta sorkapocs is.

Mutogatni való hater díszpinty

Jó kis írás, egyszerű áramkör, gratulálok hozzá!
Viszont valami nem hagy nyugodni: a kapcsolási rajzon a relé tekercsével párhuzamos diódát nem fordítva rajzoltad be véletlenül? Tartok tőle, hogy ha valaki így építi meg a diódának hamar melege lenne, illetve az Ardu kimenete se nagyon díjazná ezt a megvalósítást.

Nálam épp most van tervezés alatt egy hasonló kapacitásmérő áramkör. Kicsit összetettebb a kapcsolás, több alkatrészt tartalmaz és nagyon kíváncsi vagyok, hogy ezek mennyit hoznak majd a konyhára pontosságban.

λŁƯ™

Hm, lehet, odaírtam, hogy nem jó (Ja, ez rövidzárná a relét... ) Köszi!

A relé típusát is javítottam, bár nem hiszem, hogy bárki pont ezt venné, ha utánépíti.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Nem egészen értem, hogy miért van szükség az állandó áramra. Egy ugyanilyen Nano-val csináltam egy akkutesztert, amivel elég pontosan tudom mérni közvetlenül a sönt ellenállás (egyben az akku) feszültségét, amiből már tudok teljesítményt számolni, amit pedig lehet integrálni, hogy meglegyen a munka. Aztán ha eléri a minimális feszültséget, lekapcsolja a sönt ellenállást és a beépített led kivillogja mWh-ban az eredményt.

Sokkal egyszerűbb és pontosabb a mérés.
Először én sem éreztem szükségét, de miután sehogy nem lett annyi, mint a kínaival, hát csináltam egy állandó áramú terhelést is, és ha már megvolt...

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Szuper cikk volt, köszi! Bekerül a tervezett projektek egyre növekvő listájába

Azért lehet még célszerű a konstans terhelés, mert más terheléssel más a kapacitása az akkuknak. Ezért szokták megadni, hogy hány C (nem coulomb hanem 1h alatt leadott áram az akkun) vagy hány (m)A mellett akkora a kapacitása.

Csupán ellenállással terhelve a terhelő áram 30%-al csökken a ciklus végére (4.2V-ról 3V-ra merítve).
Alacsonyabb terheléssel tesztelve ez a 30% nem túl sok, de 2C indulónál a végére 200mAh-t is csalhat egy újszerű cellán.
Persze ez a különbség semmi, ha egyesével vannak a cellák használva, de ha párhuzamosan vannak pakkba rendezve, akkor sokat számíthat.


Ugyanazzal a módszerrel mérve közeli értéket kapva nem biztos, hogy közeli a valós kapacitás. Egy nagyobb belső ellenállású akkun a feszültség ugyanazzal a fix ellenállással mérve hamarabb leesik (discharge capacity 0 értéknél lehet látni, hogy , tehát a váltás gyorsabb 2C-ről 1.4C-re, így kicsit plusszba csal. Az erősebb akkun pedig minuszba fog.

Persze megint mondom, normál DIY körülményeknél ez ritkán számít, inkább csak érdekességként vetettem fel. Ha valaki tudja, hogy számolnia kell vele, akkor azt is tudja hogyan tegye.

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

++
Az nekem is feltűnt, hogy 4 és 8 ohm terhelést használva más értékeket kapok...

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Én is mérem folyamatosan a csökkenő feszültséget a műterhelésen (rosszul írtam, nem sönt az), amiből tudom egyből az áramot is, meg sem kell mérni. Pl. ha egy 2.5Ohm-os terhelésen van 1.35V (NiHM), akkor az áram=U/R=0.54A, a teljesítmény pedig=U*I=0.729W. Ha ezt egy órán keresztül tartaná, akkor a leadott energia 0.729Wh lenne, de mivel folyamatosan csökken a feszültség ezért 15 másodpercenként integrálni kell. Ezért ha 1 másodpercről beszélünk, akkor az elvégzett munka=0.729/3600=0.0002025Ws(Joule). De mivel én 15 másodpercenként integrálok, megszorzom az egészet 15-tel (nem 3600-zal osztok, hanem 240-el). A végső képlet: W(float) = W + (U^2/R)/240. Ha az Ah-ra vagy kíváncsi, akkor csak azt kell integrálni de engem direkt a munka(energia) érdekelt, mert így különböző feszültségű akksiknál (NiMH, Li-Ion...) nem kell még a feszültséggel is szorozgatni az összehasonlításhoz. Többszöri mérés után is ugyanazt kapom. Sokkal többet számít az, hogy mivel töltöm fel az elemet és töltés után mennyi idő után állok neki tesztelni. Két különböző értékű műterheléssel pedig az akksi belső ellenállását is egész jól meg tudom állapíteni egy pillanat alatt, ami az akksi állapotára utal (persze ez a töltöttségtől is függ). Pl. ha 1A-ről felmegy az áram 2.5A-re és közben 70mV-ot csökken a feszültség, akkor az akksi belső ellenállása: Rb=Udiff/Idiff = 0.07/1.5 = 0.0467Ohm = 46.7mOhm (terheletlen állapot és terhelt közötti mérésnél nagyobb szórást kapok, két különböző nagyobb terheléssel pontosabbnak tűnik a mérés). Amúgy gratulálok, én 3-4 éve Arduinózok, hihetetlen jó dolgokat lehet vele csinálni fillérekből.

[ Szerkesztve ]

Ez már csak eltérő filoztófia. Én inkább mérek, mert sokszor okoz meglepetést a számított érték

Én talán 2015-ben építettem az első Arduino klónom, de sok időm nem szokott lenni fejleszteni.

Mutogatni való hater díszpinty

Ez világos, viszont az állandó de különböző árammal terhelt akksik is más és más értékűek lesznek. Ez nem azon múlik, hogy állandó árammal vagy állandó ellenállással merítjük, hanem az akksi belső ellenállásán, amin különböző áramok különböző feszültségesést okoznak, így romlik a hatásfok vagyis más értékűnek tűnik az akksi (és a végén is hamarabb kapcsol le a jobban terhelt akksi, ez is igaz) Viszont én folyamatosan integrálok és mérem a feszültség csökkenést, nem csak a végén csinálok egy szorzást az idővel, így pontos értéket kapok. Akksik összehasonlítása céljából természetesen ugyanakkora terhelést használok. 0.3-0.5C közötti áramra lövöm be a terhelést, ez nem nyírja ki, de azért meg is mozgatja az akksit.

Leginkább akkor lehet gond, ha a műterhelés túlterhelődik, megfő és megváltozik az ellenállása. Ha ezzel nincs gond, akkor működnek a képletek. 15-20 évvel ezelőtt én egy oszcilloszkópot is ráépítettem volna az elemre, de ma már jobban szeretem az egyszerűbb dolgokat

Én 4db LiitoKala Li-500-at használok cella mérésre. Közel 2000db-on vagyok túl, meg vagyok velük elégedve. De nagyon elterjedt még erre a munkára a nagyobb árama miatt (1A/Cell) az Opus BT-C3100. Igaz ezek nem tudnak fileba logolni.

Ügyes vagy, gratula.

Az egyszerűség nem baj, de mérni jobban szeretek valamit, mint számolni. S a MAX471 meg pont leméri helyettem...

@vamzi : A file-ba loggolás nem érdekes, a kijelzőt akartam megspórolni vele Magából az Arduino IDE-ből is megy. De lehet ráakasztok majd egy, a hibás cuccokból bontott kijelzőt, úgy néz ki, van rá library.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

viszont az állandó de különböző árammal terhelt akksik is más és más értékűek
Persze, pont ezért van az, hogy a kapacitásukat több konstans terhelés mellett adják meg. A kép amit linkeltem nem több akksi volt, hanem egy akksi több árammal terhelve. Illetve általam berajzolva a változó árammal terheléssel.

Viszont én folyamatosan integrálok és mérem a feszültség csökkenést, nem csak a végén csinálok egy szorzást az idővel, így pontos értéket kapok.
Ezzel csak annyi a bibi, hogy nem folyamatosan integrálsz, hanem integrál közelítést végzel egy nemlineáris függvényen 15sec szélességű téglalapokkal. Ennek csak infinitezimálisan kicsi szélességű ablakokkal nem lenne hibája. A konstans függvény integráljával viszont nincs ilyen probléma, mert ahogy mondtad is, csak a végén egy szorzás.

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Igazából a közelítés is bőven pontos lehet, bár nekem meg a 15s sok kicsit, de ez már egyedi választás.

Illetve a nem állandó áramú akkor lehet jó, ha a végén az áram nagyobb, mint amit a kész eszköz fogyasztani fog. Ellenkező esetben kellemetlen meglepetések várhatóak az üzemidő alatt (lekapcsol)

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

0.3-0.5C merítéssel 2-3 óra alatt merül le az akksi. Nem tartana semmiből a 15-öt átírnom 1-re de nekem úgy tűnik, hogy bőven elég a 15 másodperces mérés/integrálás, mivel nagyon kicsi a szórás ha többször megmérem ugyanazt az akksit. Összevissza ugráló feszültségnél persze semmit sem érne, de egy NiMH akksi 0.4Volt eltérésénél a 10bites mérés felbontásnál 80-90 digit osztás jut a teljes ciklusra, Li-Ion-nál 250 körül. 3 óra alatt pedig 720 mintavétel történik, tehát nem a mérés gyakoriság a gyenge láncszem.

Ezért mondtam, hogy igazából ez már csak szándék kérdése, hogy ki hogy írja meg.

Mutogatni való hater díszpinty

Úgy úgy, bocs. Razorbenke92-nek akartam válaszolni, csak valahol mellényúltam.

Gratulálok nagyon tetszik.

2 dolog mint segítség

Peukert exponenes nézz utánna az megkönnyíti a kapacitás számítást
A feszültség jele U mértékegység V

Sosem gondoltam ilyen egyszerű az Arduino port kezelése, a PIC 32 szénné szivat már a sima ADC funkcióval

[ Szerkesztve ]

Hol írtam el az U/V?

A Peukertkitevő szerintem egy ilyen egyszerű eszközöz sok lenne, de különben érdekes.

Portkezelés alatt mire gondolsz? Mondjuk az Arduino egy középiskolai oktatócuccnak indult, szóval az alapfunkciói a lehető legegyszerűbbek

Mutogatni való hater díszpinty

Néztem a forrás kódot kb azt mondod Analóg port be azt kész, beolvassa felszorzod kész a feszültség érték.

Na egy PIC esetében ,több módon lehet inicializalni, melyik bufferbe írjon milyen formátumban stb

Az elírás a soros port beolvasásával látszik a terminál alatt, de lehet rémeket látok

Igen, de mondjuk egy PIC-en nem véletlenül ilyen, sokkal jobban konfigolható.

Mutogatni való hater díszpinty

Ha az IRF9540 adatlapján a Gate-to-Source - Drain görbét megnézed, nincs mit csodálkozni a feszültségesésen, hiába írják a gate tresholdot -2-4V közé, ugyanott a táblázatban azt is megtalálod, hogy a 0.117 ohmot is -10V gate-re értik.
Ilyesmihez érdemesebb kisebb gate tresholdra vadászni, persze P csatornásat hirtelen nem találok erre, de N-esből ott az IRLZ széria, legfeljebb azt a másik ágba kötöd, aztán mehet is 0,1V alá az az esés(:

Köszi! Ezen már módosítva nem lesz, de másnak hasznos lehet.

Mutogatni való hater díszpinty

Nem is akartam belekötni, a schottky elegánsabb

Hát, én örültem volna, ha valami 0,01-0,1V-os megoldás működik

Mutogatni való hater díszpinty

Kiszámolhatod, hogy a 0,1V ugyan 4 szerese kvantálási hibának, az áram kvantum közel 5mA, szóval a kvantálási hibák összeadva összehasonlíthatóak a schottkytól elszenvedett 3% körüli deficittel.
És mivel ragaszkodsz az 500mA-hez, még ki sem kell mérned a felmerülő amperekhez, hogy mennyi az annyi, amihez még kitalálhatnád a korrekciós függvényt, egyszerűen hozzáadhatod a mért V-hoz pontosításképp még az arduinón, ha a végeredményt helyesbítenéd. Ez esetben 3%-nál nagyobb különbséget kapsz majd, mert az aksit is 0,1V-tal lejjebb meríted(: ami jobban is megközelíti az elvileg beállított végfeszültséget, a jelenleginél)

Az elejét nem teljesen értettem, mert már régen volt Az áramméréssel nem volt különösebb gondom, a feszültséggel is csak annyi, hogy hajlamos mászkálni a védelem miatt, szóval nem annyira a hiba lenne a lényeg, hanem hogy maradjon ugyanannyi

Mutogatni való hater díszpinty

Akkor a dolgodat nem könnyíti, hogy a scottkyn eső feszültség erősen áram és kitöltési tényező függő, ahogy az adatlapjából kihámozom.
Így nem is biztos, hogy elég kiméregetned 1A-ig, mindenesetre érdemes, aztán azzal korrigálhatsz valamennyit a pillanatnyi áram függvényében.

Viszont közben rájöttem, hogy fordított polaritásra a mosfet semmiképp sem megoldás, mivel mindegyiken van egy "védődióda" ellenirányban , ami jól lekorlátoz, hogy mire használod, pedig a felépítéséből adódóan elvileg mindkét irányba is kapcsolhatna gate polaritás függvényében):, így a 29.hsz-re vonatkozó utalás érvénytelenítendő.
(Szóval más is kerül szopóágra hasonló összefüggésben)

Igen, ugyanakkor szerencsére az állandó áramú terhelés megkönnyíti a dolgot, a feszültség mászkálása a diódán meg nem sok.
A FET diódája amúgy nem zavart sok vizet, legalábbis amennyire értettem, nem azzal volt a bajom, hanem a túl kicsi feszültséggel.

Mutogatni való hater díszpinty

Most néztem csak meg a linkelt fet-es védelmet, és abban a megoldásban valóban működik, mert pont, hogy fordítva teszi a helyére, úgy a védődióda nem oszt, nem szoroz, a rajzon szereplő dióda a mosfet darabja (:
De akkor lehet, hogy nem teljesen értetted meg, mert ott ráadásként n-es mosfet szerepel, te pedig lecserélted p-csatornásra, de bele sem gondolok, hogy a végén hogyan kötötted be..
(Nyilván a jó irányba, de úgy épp nem működik a fordított polaritású leválasztás. Ami azt illeti, eddig én is azt mondtam volna arra, hogy a lerajzolt kapcsolás nem működhet, de épp miattad keresgéltem ma a témakörben, és azt találtam, hogy a fet a felépítéséből következőleg mindkét irányba működik.. ..alkalomadtán majd ki is próbálom)

a link lemaradt, akkor lehet, hogy csak megjegyzem.
Mindenesetre 4 mosfettel építheted polaritássemlegesre is, hogy minden irányba működjön.

[ Szerkesztve ]

Ja, direkt a + ágba akartam. A leválasztás amúgy működött, azzal nem volt gond. Azért is lett P-csat., mert én is néztem közben pár rajzot, s láttam, hogy sokféleképpen lehet.

Mutogatni való hater díszpinty

Texas javaslata a Si2312 nmos, ami 51mOhm 1.8Vgs-nel.
Nagyobb pontossagot erhetsz el ugy, hogy ha a feszultsegmerest kozvetlen az akkura kotott ellenallas-osztoval valositod meg es az AD-t veded diodaval forditott polaritas ellen, igy nem mered bele a feszultsegbe a forditott polaritas elleni vedelmet. Ha pedig mindezt kulonvalasztod az akku nagyaramu vezetekeitol es kulon erintkezesi pontonokkal mered a feszultseget, akkor meg pontosabb lesz, mert a vezetekek ellenallasa sem lesz benne.

[ Szerkesztve ]

Köszi! Ezt belinkelem a cikkből

Mutogatni való hater díszpinty

semmi

[ Szerkesztve ]