Hirdetés

2019. június 19., szerda

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#11) Szatyor95


Szatyor95
(senior tag)

Az sem rossz amit leírtál, de had mutassam be neked, milyen is az igazi Erzsébeti gettó.
Van itt egy kissrác, a neve Roberto, gondolom színezetét nem kell felvázoljam. Úgy 10-11 éves lehet, ellenben a háta mögött, a kabátja alatt hord egy 20cm hosszú kést. A zsebében még található egy rugós bicska is. Aztán vannak a haverjai, név szerint Juliano és Janika. Ők anno 10 évesen megpróbáltak engem kirabolni azzal a módszerrel, hogy "körbevettek" a villamos 4-es ülésén, és egy kést szorítottak a térdem mögé. Egész jól csinálták, csak ott megbukott a dolog, hogy telefonosként tevékenykedem, így hamar felismertem a kés személyében egy Sony Ericsson W595-öt. :DDD Meg még tavaly nyáron történt, hogy 11 után jöttem hazafelé, az 52-es villamoson, és összesen 2 fehér ember volt a 11 közül (igen, számoltam). Én, meg egy lány. A lány épp zenét hallgatott (ez itt végzetes hiba), erre két more betámadja, hogy mondja meg az időt. Szerencsétlen megmondta... Ekkor jött az, hogy "Máátéé!!!! Gyere ide dikkmán, itt a telefonod!!". Persze Máté "felismerte" a telefont, és nyomatékosan kérte a lánytól, miközben azt ecsetelte, milyen jó elfoglaltságot tudna kitalálni a lánynak, és kedves édesanyjának. Meguntam. Felálltam, odamentem. Egy másik -még ülő- tezsvír már állt volna be elém, de határozottan odébb rámoltam (180 fölötti magasságomnak, és 100kg feletti testsúlyomnak hála nem akarta újra megpróbálni). Odaértem a két szotyihoz, egyből kaptam, hogy ha kellenek a fogaim, menjek vissza szépen. Nem mentem. Elkezdett lökdösni az egyik gyökér. Hiba volt. Indulatból visszalöktem elég durván, mondanom se kell, itt már a fél villamos akarta megnézni közelebbről a vesémet. Szerencsére épp a Pacsirtatelepnél járt a villamos, ahol a vezetők mindig kinyitják a villamos összes ajtaját, mivel végállomás. Nem kellett több, rántottam magammal a lányt a karjánál fogva, és rohantam le vele a villamosról. Jöttek utánunk egy darabig, de szerencsére valahogy lemaradtak a piacnál (aki nem jártas erre: 3-4 perc séta a végállomástól). 5-10 percig ettől függetlenül megszólalni se mertünk, mert eléggé lesokkoltak minket az események, meg a gatya is tele volt. Aztán legalább annyit megtudtunk egymásról, hogy ki-kicsoda. Végeredményként lett egy Anita nevű lánybarátom, és egy barna pecsétes nadrágom.

Nyugodj békében Integra!

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.