Kínára meg Indiára szokás mostanában csodaként tekinteni,a munkakörülményekről,gyermek munkásokról,elképesztő környezeti terhelésekről stb. elfeledkezve...Valóban egyre több ember él ott is jobban,egyre több a milliomos/milliárdos,meg a középréteg autóra várva,vágyva de ezeknek elég súlyos ára van.

"Szerintetek, miért vergődik kicsiny hazánk gazdasága?"

Nem hiszem, hogy van annyi tárhelye a PH-nak hogy ezt a kérdést eredményesen meglehessen vitatni itt.

Költői kérdés volt, és nem vitaindítás.
Kezdjük ott, hogy egész Európa szószban van. Elöregedő lakosság, bevándorlás, eladósodás stb. Magyarország hihetetlen érzékkel elbaltázta minden lehetőségét. A kurtán-furcsán lezavart privatizáció, a teljes piacnyitás alapjaiban forgatta fel a gazdaságot és változtatta át Szovjetunió-függő helyett nyugati-függővé. Alapból a kommunista exvezetők ötlete volt, hogy bérmunkás országgá teszik a hazát, és majd jön ide a nyugati tőkés és a sok kis dolgos magyarnak lesz bőven munkája. Minden szép és jó lesz. Az más kérdés, hogy a globális versenybe beszállt Kína és India, és a nagy cégek kényelmesen megtehették, hogy egy csomó gyártási feladatot odatelepítenek. Az pedig más lapra tartozik, hogy Kína, India a rengeteg potenciális kétkezi munkás miatt köphet az emberi jogokra és munkavédelmi szabályokra. A munkás megsérült, meghalt munka közben? Kit érdekel, százan ugranának a helyére!
Nagyon bizarr új világrend van kialakulóban. Néha az az érzésem, hogy az egész világ egyetlen Észak-Korea lesz. A nagy diktátor pedig a „tőke” lesz. Akinél a pénz, azé a hatalom. El lehet felejteni a demokráciát. Egyáltalán kinek van kedve lázadozni a dolgok elfajulása ellen? Mindenki félti a saját pici életét és összekapart egzisztenciáját. A félelem a legerősebb lánc a rabszolga bokáján. A fogyatkozó természeti javak felett rendelkezőknek szintén lesz beleszólása a dolgok menetébe. Akinek viszont se természeti értéke, se pénze, annak „hallgass” lesz a neve.
Öröm a négyzetgyök alatt, hogy végignézhetem a régi világrend alkonyát, és megláthatom az újnak hajnalát…

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Már most is a tőke, és jó barátja, a profit az új világrend alapja.

Egy bizonyos szintnél rosszabb úgysem lesz. A dolog kulcsa, hogy Európa teljességben önellátó tud lenni, ha szorul a hurok, így végeredményben nincs ok aggodalomra. Minden nagy földi régió tudja, hogy az egyik nagy hatalom a többi nélkül kevesebbet ér. Akárcsak a hidegháborúban, úgy a globális gazdaságban sem lépnek át soha egy bizonyos kritikus pontot.

Magyarországnak kifizetődő volna, ha valóban egyfajta skanzenné válna - a szó szoros értelmében -, persze 10 milla lakóval. Gondold csak el, mekkora pénzeket lehetne leakasztani akár nyugatról, de inkább keletről...

[ Szerkesztve ]

Megoldás lenne az EU. A sok kis ország egymagábal eltűnik, de ha kombináljuk (netán még töröko. + oroszo. is belépne) messze a világ legnagyobb ereje is gazdasága lenne.

Csak kicsit át kell formálni. A bürokratizmust felszámolni meg a megszámolhatatlan tanácsot és intézményt, elég lenne 3 erős: egy törvényhozói testület, a kormány és a bíróság. Európát egy időre kizárni a világgazdaságból (max nyersanyag behozatal) és új gyerekpolitikát bevezetni. Az elej nagy kínlódás lenne, de ha kitartanánk, 20-25 év múlva hihetetlen dolog lenne.
Miért nem tesszük? Mert valakiknek nem érdeke. Mondhatjátok, hogy ez le van egyszerűsítve stbstb.... igazatok lesz, de a lényegének ennek kell lennie.

És ne gyertek nekem, én nem összeolvasztani európát, meg akarom tartani ezt a sokszínű kontinenst a kultúrákat. De hát ez így nem megy.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Senkit nem lehet kizárni a világgazdaságból, és senki nem léphet csak úgy ki belőle, olyan nincs, hogy "csak nyersanyag-behozatal". Az egy dolog, hogy Európa önellátó tudna lenni, ha rászorítanák, de az elszigetelődés (mondhatni, szovjet-módra) egyáltalán nem volna célravezető. Az internet mellett pedig nem is igen volna kivitelezhető.

[ Szerkesztve ]

Az a baj, hogy az átlagember szintjén még nem tudatosult, hogy mekkora érték egy jól megalapozott identitás (nem csak külsőségeiben) és a természeti értékek.
A biodiverzitás magyarán biológiai sokféleség fenntartása sokaknak semmit sem jelent. Aztán majd öt év múlva mindenki halálra váltan fog ordítani a hatványozottan jelentkező gazdasági és természeti bajok miatt. Menni fog az egymásra mutogatás. Mert ebben mindenki nagyon jó.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Az internet aligha funkcionálna a demokrácia megmentőjeként egy olyan helyzetben, ahol befolyásos politikai erők, ne adj isten katonai erők bevonásával megpróbálnák elszigetelni az ellenőrzésük alatt tartott területen élőket a világ többi részétől... Még ha működőképes is maradna egy ilyen helyzetben - aminek az esélye pl. Magyarországon igen-igen kicsi, hiszen a rendszer jelentős része centralizált és ennélfogva sebezhető - semmivel nem adna több pluszt az ilyenkor kialakuló Nagy Forradalmakhoz, mint egy rádióadó, vagy más médiumok.

A szellemiséget nem korlátoznám. Sőt. Az oktatást javítanám, nem hülyeségeket magoltatnék a gyerekekkel, hanem először ösztönözném őket a tapasztalat gyűjtésre és a józan észre, a gondolkodásra. Aztán ha majd megtanultak tanulni, van egy perspőektívájuk, akkor kezdeném el a töri leckéket. Mert amíg nem érti a körülette lévő világot, nem is érdekli, hogy várhatjuk el, hogy a 600 éve történt dolgokkal tegye ezt?

Az egész oktatás szét van esve. Ne értsetek félre, a lexikális tudást is megtartanám, de ennek semmi értelme, ami most megy. Persze ehhez JÓ tanárok kellenének, és a tömegoktatásnak se kedvezne (ami most nagyon megy), tehát jóval költségesebb lenne. pedig szerintem hosszú távon megtérülne.

Ugye a skandináv országok híresek az oktatásukról. Nekik mottójuk, hogy a gyerek a legjobb befektetés a jövőbe. Aztán érdekes statisztika az is, hogy 3-4. osztályban a magyar gyerek még jobban teljesít, mint egy svéd, aztán úgy 6. körül egyenlítődik ki. Gimnáziumi korban meg köröket vernek ránk.

Nem tudom, ezt viszonylag régen olvastam (4-5 éve), azóta lehet, hogy változott.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Mi az, túlzottan megviselt az 1984?

Mindaddig, míg az emberek emlékeznek a múltukra, és mindaddig, míg ismerik a világot, nem hajthatók teljesen uralom alá. Egyébként a világbékéhez véleményem szerint eleddig két dolog járult hozzá leginkább: a légi közlekedés és az internet. Ha ismerjük a többieket, akkor már nem akarjuk őket minden áron megtámadni. Orwell is erre épít: a Párt az emlékeiket veszi el az emberektől - emlékek nélkül, szabadság nélkül megáll a világ, nincs jövő, csak jelen.

Egyébként a realitások talaján maradva nem számolhatunk azzal, hogy az internetet bármi okból felszámolják vagy teljesen egy területre korlátozzák, természetesen ehhez mérten írtam, amit írtam. Még Kína is csak cenzúráz.

Egy oktatási reform végbevihető Európa elszigetelése nélkül is, nem értem, hogy jön ez ide.

Azért a Waldorf-módszerekkel nem teljesen értek egyet. Tudom, hogy nem jó, ami most van, de látok esélyt a racionális módosításokra.

"Ott még hisznek a fejlődés kínálta minden földi jóban. Aztán majd ők is belefulladnak az ipari termelés melléktermékeibe és a rengeteg hulladékba, amit az egyre mohóbban fogyasztó emberek fognak a kukákba tömködni."

Az ipari termelés melléktermékeitől már most fulladnak. Szó szerinti és átvitt értelemben is. A világ termelésének jelentős hányadát ők állítják elő.
Azzal nincs nagy baj, hogy jelentős mennyiségű szemét keletkezik, ha szelektíven van gyűjtve. Ekkor alapanyag, és nem szemét. Ha Kínából származó ruhaneműt veszel, a műszáltartalma bizonyosan műanyag (PET) palackból származik.

Viszont van nagyon durva mellékhatása a kínai olcsó munkaerőnek. Felénk ez évben jelentek meg a Kínából származó élelmiszerek. Kenyér, zsemle, sütemények, ... . A friss kenyeret olcsóbb onnan Németországba szállítani, mint helyben sütni. (Elég ehetetlen termékek, de olcsó, ezért sokan megveszik.)

Adj vért, életet adsz!! (Az aláírás, a vámpírok támogatásával jöhetett létre.)

Egy rendes szociális bolthálózattal ez nem volna gond. Ez annyit jelent, hogy egy központi elosztó rendszeren keresztül koordinálják a termelők áruinak régió-béli elosztását (jellemzően élelmiszerről van szó), a köztes kereskedők kihagyásával, így jelentősen csökkennek az árak, a hipermarketek áruinál is olcsóbbra jön ki.

Mindaddig, míg az emberek emlékeznek a múltukra, és mindaddig, míg ismerik a világot, nem hajthatók teljesen uralom alá.

érdekes, hogy a gyakorlatilag csak a "dicső" múltjában illetve a majdani boldog jövőben élő magyar nép meglehetősen egyszerűen a mondjuk úgy "tőke hatalma" alá került, míg a jelennel és jövővel aktívan, viszont a múlttal szinte egyáltalán nem foglalkozó nyugati társadalmak vígan élik világukat.

#13) Crystalheart
a waldorf módszernek köze nincs skandináviához

[ Szerkesztve ]

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

Hát a waldorffal én se

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Nem a konkrét hatalomról beszélek, hanem az 1984 c. könyv vonatkozásában. Amiről te beszélsz, az viszont inkább szerencsétlenség eredménye, mint tudjuk. Bármilyen nép élne földrajzilag itt, azzal kb. ez történt volna.

Megjegyzés: USA, mint múlttal szinte egyáltalán nem foglalkozó nyugati társadalom? Haha, jó vicc, szerintem azoknál nagyobb patrióta kevés van, náluk nem sokan büszkébbek az elmúlt pár száz évükre, mióta léteznek. Vagy Franciaország, Anglia, ezek mind nem foglalkoznának a múltjukkal, mikor nem is olyan rég a fél Föld urai voltak? Dehogyis, sőt...

"Csak" az egyensúlyt kell megtalálni. A múltat nem visszasírni kell, hanem emlékezni rá és építkezni belőle. Nem a dicsőséget kell kiemelni, hanem a drámaiságot, és akkor rengeteget tanulhatunk belőle.

(A Waldorfot csak azért írtam, mert Иван leírásából valahogy nagyon arra lehetett asszociálni. A skandináv mintával kevésbé vagyok tisztában, mindenesetre én nem mindenféle külföldi mintákat akarnék követni, hanem megalkotni az új magyar oktatási rendszert, ami erre az országra, ezekre az ifjakra, erre a mentalitásra szabatott. Például jelentősebb szerepet kaphatna a média az oktatásban, túl kevés minőségi oktatófilm lelhető föl, pedig a legtöbb fiatal úgy érti meg a legjobban a dolgokat, különösen a humán területeken.)

[ Szerkesztve ]

Én nem látok semmiféle párhuzamot az 1984 és e között.

"Mindaddig, míg az emberek emlékeznek a múltukra, és mindaddig, míg ismerik a világot, nem hajthatók teljesen uralom alá."

Ez szép gondolat, de ne önmagadat vedd alapul, mikor ilyen általánosságok megfogalmazására adod a fejedet: az emberek 99%-a azt fogadja el, ami éppen van. Lehet, hogy eleinte nem, de meglepően kevés idő alatt alkalmazkodnak a számukra előnytelen körülményekhez, és nem is akarnak jobb feltételeket. Vagy ha igen, akkor is csak vágy marad mindez, érdemi lépést jellemzően nem tesznek az ügy érdekében, főleg akkor, ha a cirkusz és a kenyér biztosítva van.

Kína azért csak cenzúráz, mert rájöttek, hogy gazdasági érdekük az internetelérés biztosítása. Észak-Korea ezzel szemben leszarja, hogy a gazdasága romokban van, ott csak belső hálózat van, és még annak is elég korlátozott a használata. Nem hiszem, hogy a kínai vezetés a népharagtól való félelmében engedélyezte volna az internethasználatot. Egyszerűen szükségük van az internetre annak a szocialista-kapitalista hibrid struktúrának a fenntartásához, amely napjainkban a leghatékonyabbnak bizonyul növekedés szempontjából, más rendszerek mutatóival összevetve.
Egy hatalom lehetőségeit nem szabad összekeverni az érdekeivel, a lehetőség sajnos megvan rá, hogy leváljanak az internetről, az érdekek pedig, a fenti példából láthatóan országról-országra változnak.

A világbékéről írt soraidat nem tudom értelmezni, nézőpont kérdése ugyanis, hogy mit tekintünk világbékének. A mostani helyzetet én személy szerint nem tekintem annak, hiszen számos háborúnak és ellentétnek lehetünk tanúi, még ha szerencsére csak a médián keresztül is. De attól az még nem csak egy film.
A légi közlekedés lehetősége pedig a kubai rakétaválság idején is fennállt. Nem a szovjet vagy az amerikai nép akarta megtámadni a másikat, hanem azok vezetői. Márpedig ezek a vezetők tényleg oda utaztak repülővel, ahová csak akartak, sőt, nagyon is jól ismerték egymást.

Mivel földgömböm nincs, én beértem a földrajz atlaszommal. Szerettem nézni a világ országait és azon filózni, hogy milyen lehet ott és de jó lenne eljutni oda.

Had pontosítsalak kicsit, Kínában kb 1,3 milliárdan vannak, míg Indiában 1,1-2 milliárdan.

Az meg teljesen nyilvánvaló, hogy az emberiség saját magát teszi tönkre.

(#2) morhange: Egyetértek.

[ Szerkesztve ]

A mentalitás alakulása nem egyik napról a másikra megy végbe. A civilizálódás sem. Mint láthattuk földrészünk példáját, a nagy háborúk után, mikor a kommunikáció és a közlekedés révén közelebb kerültünk egymáshoz, és a vasfüggöny leomlásával hagyták is, lehetővé vált az egységes Európa intézménye, amit nem sokkal előtte csak utópiának gondoltak. A nemzetközi médiaáramlás (nem csak internet, de TV, híradók stb.) és a közlekedés nélkül mindez nem jöhetett volna létre. Jó példát mutat erre Émile Zola: Az összeomlés c. könyve, amiben az író kifejti, a francia-porosz háborúban micsoda tévképek éltek egymásról a népek fejében, és ez egészen a 20. század első feléig így volt szinte mindenütt. Mára az agresszív képzetekben élő, a világot megérteni nem hajlandó elemek egyre inkább kisebbségbe szorulnak. Ha egyszer Észak-Koreában is eljön egy nagy forradalom ideje és megszületik a demokrácia, sosem térnek többet vissza önszántukból a diktatúrára. Sőt, ha a Földön általánossá válik ez, és a saját magukat ellenőrző nemzeti szövetségek mindent lefednek és átfednek, minimális lesz a háború esélye. A háború kiszorult a fejlett országokból, és bízzunk benne, hogy ki fog a fejletlenekből is, ha elérnek egy bizonyos civilizációs szintet. Abszolút világbékével racionálisan nem lehet számolni, de a háborúk előfordulásának csökkenésével igen, és tisztán látszanak az okok. A tájékozott emberek tömege nem akar háborút, a média ezért is kétélű fegyver. A szabad média kihasználásával irányított országokban a kommunikációs támadás iránya könnyedén fordulhat, ezért óvatosnak és kimértnek kell lenni.

A másik pedig, hogy hataloméhes őrültek mindig és mindenütt vannak. Ha valamiért, hát azért hasznos a jelenlegi nemzetközinek is tekinthető demokrácia, mert habár a nagy, karizmatikus tehetségek sem könnyen kerülnek a hatalom közelébe, akikkel fokozottan jól járna a közösség, de valamit-valamiért elven a nagy elmebetegeket sem engedik oda, vagy legalábbis nem engedik őket egy pontnál tovább. Ha valamely ország elkezdene ugrálni, a többi egységesen szankcionálná, a pártosodás kora véget ért, mert rájöttek, hogy gazdaságilag a béke is tud kifizetődő lenni, de ami fontosabb, a háborúnál sokkal stabilabb. A hidegháború tapasztalatai is segítenek, hiszen mindenki tudja, hogy egyik szuperhatalom sem tudná legyőzni a másikat, csak a saját (és talán a Föld) pusztulása árán.

Harmadik, hogy a gazdasági érdek reálisan behatárolja a lehetőségeket is. Kivéve persze a fenti esetet, a hataloméhes őrült esetét. Szerencsére nemigen számolhatunk ezzel, pl. Európában az EU egész fölépítése is garancia erre.

A Föld népei egyre inkább kénytelenek együttműködni, és ezt örömmel látom. A mi feladatunk ebben a nagy olvasztótégelyben az, hogy megtartsuk nemzeti identitásunkat, kultúránkat, hogy általunk is színesedjék az emberiség.

"A Föld népei egyre inkább kénytelenek együttműködni, és ezt örömmel látom. "
Ez így van, ez előbb-utóbb szükség lesz. Csak tudod, ha elmúlik a szükség... Bár egyelőre tartsunk ott, hogy mindenkiben realizálódik az összefogás képe.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

"...és nemzetközivé válik holnapra a világ."

Kemény.

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

USA, mint múlttal szinte egyáltalán nem foglalkozó nyugati társadalom? Haha, jó vicc,
igen, valóban, még van történelemoktatás, illetve a sajátos jogrendszerük is arra kényszeríti őket, hogy a múltat ne felejtsék, mégsem mindig bűnbakot keresnek valahol és állandóan múltbeli sérelmeket emlegetnek fel, pedig nyilván nekik is lenne ilyen bőven.

Franciaország, Anglia, ezek mind nem foglalkoznának a múltjukkal, mikor nem is olyan rég a fél Föld urai voltak? Dehogyis, sőt...
ez viszont szintén "haha, jó vicc", angliában a gcse (=érettségi) vizsgához semmilyen történelemtudás nem kell, ennek megfelelően nem is tanítják; ezen túlmenőleg ha az angolok, franciák olyan mentalitásúak lennének e tekintetben, mint a magyarok, akkor reggeltől estig bőgnének (aki épp hall egy jó viccet és egy kicsit abbahagyja, az meg gyorsan hozna zsebkendőt a többinek), hiszen lehet, hogy a magyarok elvesztettek pár négyzetkm-t itt a kárpát-medencében, de ők ennek sokszorosát vesztették el....

A múltat nem visszasírni kell, hanem emlékezni rá és építkezni belőle.
az lehet, hogy tudni véled, hogy mi lenne jó, ettől függetlenül nem ez megy, ezt be kell látni.

oktatás:
nyilván speciális magyar oktatási rendszer kell, de a külföldi gyakorlat mellett csak úgy elmenni és 0ról fejleszteni egy sajátot - nos hát ha jól tudom, te programozol, így megkérdezem: mit gondolnál arról, aki most egy teljesen új böngészőprogramot akarna kifejleszteni az alapoktól kezdve úgy, hogy nem érdeklik a konkurensek?
a külföldi gyakorlatokat megfigyelni kell, bizonyos elemeket átvenni és adaptálni a lokális viszonyokhoz, és a sok elemből a saját ötletek felhasználásával majd összejön egy szép és jó oktatási rendszer. ami "magyar" is, ha így jobban tetszik
a waldorfot meg hülyeség elítélni, valóban vannak furcsa dolgai, és mint egy 80-90-éves koncepción bőven van is mit rajta javítani, de messze közelebb áll az "életre nevelés" tekintetében az optimálishoz, mint bármilyen állami intézmény.

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

USA, mint múlttal szinte egyáltalán nem foglalkozó nyugati társadalom? Haha, jó vicc,
igen, valóban, még van történelemoktatás, illetve a sajátos jogrendszerük is arra kényszeríti őket, hogy a múltat ne felejtsék, mégsem mindig bűnbakot keresnek valahol és állandóan múltbeli sérelmeket emlegetnek fel, pedig nyilván nekik is lenne ilyen bőven.

Franciaország, Anglia, ezek mind nem foglalkoznának a múltjukkal, mikor nem is olyan rég a fél Föld urai voltak? Dehogyis, sőt...
ez viszont szintén "haha, jó vicc", angliában a gcse (=érettségi) vizsgához semmilyen történelemtudás nem kell, ennek megfelelően nem is tanítják; ezen túlmenőleg ha az angolok, franciák olyan mentalitásúak lennének e tekintetben, mint a magyarok, akkor reggeltől estig bőgnének (aki épp hall egy jó viccet és egy kicsit abbahagyja, az meg gyorsan hozna zsebkendőt a többinek), hiszen lehet, hogy a magyarok elvesztettek pár négyzetkm-t itt a kárpát-medencében, de ők ennek sokszorosát bukták be...

A múltat nem visszasírni kell, hanem emlékezni rá és építkezni belőle.
az lehet, hogy tudni véled, hogy mi lenne jó, ettől függetlenül nem ez megy, ezt be kell látni.

oktatás:
nyilván speciális magyar oktatási rendszer kell, de a külföldi gyakorlat mellett csak úgy elmenni és 0ról fejleszteni egy sajátot - nos hát ha jól tudom, te programozol, így megkérdezem: mit gondolnál arról, aki most egy teljesen új böngészőprogramot akarna kifejleszteni az alapoktól kezdve úgy, hogy nem érdeklik a konkurensek?
a külföldi gyakorlatokat megfigyelni kell, bizonyos elemeket átvenni és adaptálni a lokális viszonyokhoz, és a sok elemből a saját ötletek felhasználásával majd összejön egy szép és jó oktatási rendszer. ami "magyar" is, ha így jobban tetszik
a waldorfot meg hülyeség elítélni, valóban vannak furcsa dolgai, és mint egy 80-90-éves koncepción bőven van is mit rajta javítani, de messze közelebb áll az "életre nevelés" tekintetében az optimálishoz, mint bármilyen állami intézmény.

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

"mégsem mindig bűnbakot keresnek valahol és állandóan múltbeli sérelmeket emlegetnek fel, pedig nyilván nekik is lenne ilyen bőven." - Valaki, aki az USA-ban lakik, illetékesebb lenne ez ügyben, de én úgy látom, azért eleddig igen szerencsésen alakult a soruk.

"angliában a gcse (=érettségi) vizsgához semmilyen történelemtudás nem kell" - Erről nem tudtam, de ő dolguk, ő bajuk. Mindazonáltal nem hiszem, hogy síkhülyék lennének történelemből. Itthon sem kötelező a földrajz, mégis az értelmesebbike tudja, hol van Olaszország, vagy tud mutatni egy sivatagot a térképen. Franciaországban viszont teljesen biztos vagyok, hogy elég nagyra tartja a múltját, náluk ez nemzeti hagyomány, mondhatni, az ottani unikum. Tehát a lényeg, hogy a fejlődés nincs a múlt feledéséhez kötve, csak a múlt feldolgozásához.

Nézd, amúgy sem a szélsőjobbos meg revizionista magyarkodókból indulok ki, azért azt látni kell, hogy a többség itt sem ilyen, csak ezek a legszembetűnőbbek. Azon túl nem is arról beszélek, hogy most mi van, hanem hogy mit kell elérnünk. Nem is vagyunk jelentősen lemaradva, csak úgy tűnik - mindig mondom, gyorsabb dolog egy ösvényen járni és néha levágni egy-egy kanyart, mint új utat törni a bozótba. Szóval igen, természetesen a hazai rendszerek megalkotásánál figyelembe kell venni a külföldi tapasztalatokat, én csak ama bevett gyakorlat ellen beszéltem, amit ma sűrűn alkalmaznak, hogy úgy anblokk átvesznek egy rendszert...

A hazai oktatásról annyit, hogy ebben egyetértek, az állami rendszer most kb. semmit sem ér, de tényleg semmit, szinte csak arra jó, hogy analfabéták ne legyünk, ha valaki többre viszi, az igazából rajta múlik. Teljesen ráhagyják a gyerekre az egészet, a kiemelkedőket pedig belesimítják a nagyátlagba. A felsőoktatásról nem is beszélve... Igen, ennél a Waldorf is sokkal jobb.

Tudtommal nem rég jött fel Kína a 2. helyre, a világ gazdasági vezető részei közé. Az első USA. Elvileg 2040-re megelőzi Kína USA-t.

HA ilyen ütemben növekedik. Őszintén szólva, meg lennék lepve, ha még 30 évig tudnának 10-12%-os növekedéseket évente hozni.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Nem fognak, most kb. úgy vannak, mint Európa a második ipari forradalomkor: a természetet leamortizálni, a környezetet szétrombolni, mindent feláldozni a gyárak oltárán, a népeket félrabszolgaként dolgoztatni. A nagy gazdasági növekedéshez hozzátartozik az is, hogy rengeteg ember él ott nyomorban (jóval több, mint amennyi az USA-ban meg Európában összesen él), míg az USA-ban azért általánosabb a jólét, nem csoda, ha nem növekszik olyan mértékben, nincs nagyon hova.

mert úgy fogják fel. sok elnökük csinált/csinál hülyeséget, csináltak eddig két globális pénzügyi válságot, volt ott polgárháború, rabszolgaság, ugyanúgy volt "cigányprobléma" mint nálunk csak más népcsoporttal, de ők nem ezzel foglalkoznak, hanem hogy keep smiling!

Mindazonáltal nem hiszem, hogy síkhülyék lennének történelemből. beszélgettem egyszer valakivel, totál meglepődött, sőt, felháborodott, amikor megtudta, hogy azon az oldalon álltak a 2. vh-ban, amelyik ledobta az atombombát. ellenben büszkék rá pl, hogy van egy jól működő TB-jük (ne felejtsük el, hogy ott a kórházak PPP-ben épültek, amely konstrukcióban mi szintén képesek voltunk megtalálni magát az ördögöt...)
amúgy a franciáknál sem olyan hangsúlyos a történelem, ők meg 3 különböző típusú érettségi közül választhatnak, azok közül az egyikben van egy történelem és földrajz c. tárgy.

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

"sok elnökük csinált/csinál hülyeséget, csináltak eddig két globális pénzügyi válságot, volt ott polgárháború, rabszolgaság, ugyanúgy volt "cigányprobléma" mint nálunk csak más népcsoporttal" - Rögtön jól jöttek ki a válságokból és a polgárháborúból is, a rabszolgaság meg nem egy csapás volt, igazából talán a vietnami háború emilyen, de azon sem keseregnek, hanem inkább mondják a veteránok az "én bizony megjártam Vietnamot!" szövegeiket De a lényegen nem változtat, a múltukból (is) építkeznek. A franciák meg... mindettől függetlenül szeretik Napóleont emlegetni, és felhozni a német megszállást. Ehhez úgy tűnik, nem kell érettségi. Tehát ahhoz, hogy egy nép sikeresebb legyen, nem szükséges a múlt feledése, de ahhoz, hogy mi magyarok tovább lépjünk, kell a múlt feldolgozása, amit csakis egy jól átgondolt történelem- és irodalom-oktatáson keresztül tudok elképzelni. Akár a felnőtt lakosságot is beleértve, megfelelően hiteles és jó minőségű, nagyvolumenű történelmi filmekkel.

A történelem ismeretét elemi elvárásnak tartom, nem hülyeség, hogy nálunk mindenképp kötelező fölvenni. Ez hozzátartozik az általános műveltséghez. Inkább legyen az ember művelt szegény, mint gazdag tudatlan. Az más kérdés, hogy itt a történelem érettségi mellett is látod, mennyien viselkednek úgy, mintha nem tanulták volna, és szentül hisznek egy alternatív "mégdicsőbb, mégelnyomottabb" múltban, vagy éppen a kommunizmusra emlékeznek valami homályos, szépítő fátylon keresztül... De ha van valami, amivel megpróbálhatjuk ezeket a tendenciákat visszaszorítani, az az, ha a többségnek megpróbálunk reális képet adni a történelmünkről. Más kérdés, hogy sok tanár nem tanít jól, és az anyag nagyon száraz, és talán ennek is a közvetett eredménye ez a sok eltévelyedés.

A történelem ismeretét elemi elvárásnak tartom, nem hülyeség, hogy nálunk mindenképp kötelező fölvenni. Ez hozzátartozik az általános műveltséghez.
igen, 100 éve vagy talán még 60-70 éve is tényleg fontos volt. meg "általános műveltség" meg amit akarsz. most azonban mi a fontosabb, informatika vagy történelem? pénzügyi, gazdasági ismeretek vagy történelem? az angoloknál "science" néven ismert biológia-kémia-egyéb tudományos ismeretek vagy a történelem? szerintem nem vitás, hogy ugyan jó dolog az a történelem de bőven van mi átvegye a helyét, és valljuk be, attól nem lesz valakinek jó állása, mert tudja mikor volt a kiegyezés.
teljesen jól csinálják nyugaton. jó dolog a történelem, haha, volt nekünk napóleonunk meg a németek megszálltak ajajaj, és ennyi. nincs a magyar történelmen mit feldolgozni, túl kell lépni rajta, de ahhoz nem az a megoldás, hogy na akkor megtanulunk mindent, ezzel csak a problémát generáljuk. pár hódító, aztán az elnyomók, és kész, ennyi. senkinek nem fontos, hogy mikor halt meg caesar vagy ki a fene volt kun béla, de annál fontosabb, hogy tudja mi a devizapiaci kockázat vagy a szum függvény az excelben, esetleg hogy a gore-tex cetli a cipőkön nem márkajelzés hanem egy vízálló technológiára utal.

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

"most azonban mi a fontosabb, informatika vagy történelem? pénzügyi, gazdasági ismeretek vagy történelem? az angoloknál "science" néven ismert biológia-kémia-egyéb tudományos ismeretek vagy a történelem?" - Miért kell választani? Éppoly fontos mind.

Épp azért látom értelmét a történelmi filmeknek, mert úgy ad egy stabil képet az embereknek (és ha jó, akkor exportcikké is válhat), hogy közben nem kell tanulni, és rendszerint több meg is marad belőle, mint a töriórákból. Az amerikai történelemről is ezért van képe az európainak is, még ha az elnagyolt és heroizált is. EZ az amerikai stratégia.

Miért kell választani? Éppoly fontos mind. választani azért kell, mert nem lehet n tárgyat tanítani azonos alapossággal. azt pedig valljuk be, hogy a történelem ezeknél a jelenlegi oktatási rendszerben (iskolarendszertől függetlenül) nagyságrendekkel nagyobb hangsúlyt kap, holott közel sem olyan hasznos.
magyar történelmi filmből kb. az egri csillagok ami egy rendes darab, remek korrajz még a tanú, de azt meg csak a keleti blokk érti. de persze, valóban jó ötlet a film, szerintem kb ki is válthatná a történelem órákat a filmnézés + a látottak megbeszélése, teljesen felesleges sok száz oldalnyi tankönyvet bemagolni - havi 1 film + 1 óra ahol megbeszélik bőven elég

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

Ezért is vagyok ennyire rajta az ügyön. Persze én egymagam nem fogok tudni megrendezni több tucat magyar történelmi filmet, már csak azért sem, mert időm jó részét el fogják vinni az elsősorban nyugati piacra szánt produkciók, de mindenképp szorgalmazni és támogatni fogom őket. Szerintem nem volna hülyeség ezt a témát - a hiteles, történelem-hű darabokét - államilag jobban támogatni. És valahogy az ilyen Honfoglalás szintű összröhely filmeket kiszűrni... Az volna jó, ha néhány évtized alatt felállna egy olyan tára ezeknek a történelmi filmeknek, ami már megfelelő alapot adhat az általános történelmi műveltségnek. Noha teljesen nem válthatná ki a történelemórákat, de mennyivel élvezetesebb lenne az egész, ha töriórán lényegében a filmek adnák az alapot, azt beszélnék át? A gyerek otthon vagy akár az iskola vetítőtermében, vagy moziban az osztálytársaival megnézi a filmet, és a történelemóra eleve már egy élmény-felelevenítés volna, kiegészítésekkel, a történelemhűség megvizsgálásával. Sokkal több idő jutna arra, hogy a tanár megértesse a dolgot, az információhalmaz átadása helyett. Nem is lehetne egy szokványos tanórához hasonlítani, így azok elől nem venné el a tanuló energiáit. Arról nem is szólva, hogy a főhős(ök) emberi sorsán keresztül bemutatva egy korszak sokkal átütőbb lehet, sokkal inkább megmarad az emberben. Elég, ha azt mondom, ma sokan talán jobban tisztában vannak Középfölde kitalált történelmével, mint a sajátjával... Mert hiába magolunk be érettségire egy csomó mindent, ha pár év múlva elfelejtjük a nagyobbik részét.

Az óramennyiség már attól függene, hány filmbe is sikerül megcsinálni egy, a fontos dolgokat lefedő filmtárat. Az irodalom már más, ott szükség van a hagyományos órákra, elemzésekre, stb. Az irodalom az emberi civilizáció, a kultúránk lelke, minden művészeti ág omegája. De az nem járja, hogy mint manapság, az irodalom órák miatt megutálják a gyerekek a műveket, és aztán egészen felnőtt korukig csak a rövidítetteket olvassák el. Egyrészt több minőségi filmes adaptáció kellene (nem is igazán tudok a magyarok közül ilyet, ami a rendszerváltás után készült), másrészt az irodalomórákat is élvezetesebbé kellene tenni. Továbbá szükséges volna fogalmazás óra középiskolában és általánosban is végig, mindezektől függetlenül, mert sok esetben egyszerűen nem tudják a diákok kifejezni magukat.

Amúgy a reáltárgyak esetében pedig több szemléltető videó kellene, mert manapság is a negyven éves, elavult darabokat használják a tanárok, már ha használják. Pedig hasznosak tudnak lenni, az informatika fejlődésével pedig egyre interaktívabbá is válhat a szemléltetés.

Röviden: az egész iskolát élményszerűbbé, egyenesen élvezhetővé kellene tenni. Nem az a fontos, hogy leadjunk minden adatot, aztán visszakérdezzük minden áron, hanem hogy a diák maga legyen kíváncsi ezekre az adatokra, és végeredményben nem is kevesebbet tudjon, de hosszú távon mégis többet jegyezzen meg, kreatívabb legyen és mindenképp műveltebb. Ha kellőképpen megszerettetik a tudást a fiatalokkal, akkor a későbbiekben, az iskola befejeztével is keresni fogják, és ez a lényeg.

Nem az a fontos, hogy leadjunk minden adatot, aztán visszakérdezzük minden áron, hanem hogy a diák maga legyen kíváncsi ezekre az adatokra, és végeredményben nem is kevesebbet tudjon, de hosszú távon mégis többet jegyezzen meg, kreatívabb legyen és mindenképp műveltebb. Ha kellőképpen megszerettetik a tudást a fiatalokkal, akkor a későbbiekben, az iskola befejeztével is keresni fogják, és ez a lényeg..
érdekes, hogy ennek fényében elítéled a waldorfot, az ugyanis iskolai szinten éppen erről szól, még ha nem is minden intézményében sikerül ezt a célt maradéktalanul elérni

[ Szerkesztve ]

úgy tervezték, hogy kibirjon egy atomtámadást is. De nekünk komolyabb fegyvereink vannak, mint pl Béla bá, a földmunkagépkezelő

Nem az elveket nézem, hanem hogy végül hogyan is csinálják. Amit én tapasztaltam, hogy a Waldorf után egyenesen műveletlenek lesznek az emberkék, legalábbis abban a Waldorfban, amihez közvetetten szerencsétlenségem volt. Mondjuk nem is csoda, hiszen én az egész elméletet a filmekre és az interaktív szemléltető anyagokra alapozom, ami nélkül elég nehéz volna hatékonyan működtetni. Ezért nem is lehet egyik napról a másikra ezt meglépni, viszont a tanárok hozzáállásán és hozzáértésén - egyáltalán a tanárképzésen - már most kellene elkezdeni javítani.

Azon is megrökönyödöm mindig, hogy általános iskolában hogyan taníthatnak beszédhibás tanárok? Most érted, ilyen alap dolgok... Itt Őrbottyánban szinte csak ilyenek vannak, amellett, hogy alig tanítanak valamit. Azon gondolkodom, hogy én magam bemegyek a suliba, és ingyen tartok versmondószakkört, mert még az sincs...

Ez mind szép és jó, én is az ilyen rendszert támogatnám.
Csakhogy.
Ez nem működne a gyakorlatban, illetve nem működik. Oké, tegyük fel: dupla töri órán film, másnap megbeszélik.
Tanár bemegy a média terembe beteszi a dvd-t. Elindul a film.
10 perc után sustorgás hátul.
15 perc múlva sustorgás elöl is.
20 perc múlva amőbázás, beszélgetés, egymás bökködése.
.
.
.
.
110. perc: film vége.
Ez így megy. Te nem ezt csináltad suliba? Dehogynem! Én is ezt teszem. Bár érdekel a film, de ha érdemien akarom értelmezni, megnézem egyedül. Ott úgyis elragad a "horda szellem", ráadásul értelmetlen, ha melletted 29-en baromkodnak.

Édesapám angol-szakos tanár. Már csak privát órákat tart, de régebben dolgozott általános iskolában is, közép-szintű intézményben és felnőtt-oktatásban is. Tapasztalata, hogy az angol könyvekben sok a feladat, hogy "discuss in pairs" (azaz beszéljétek meg párokban). Magyar gyerek mit csinál: beszél magyarul a tegnapi foci-meccsről, ha a tanár közeledik, valamit mekeg angolul. Tanár a köv pához megy, megint a tegnapi meccs a téma. Egyszerűen nem működik.

Mert az első években az érdeklődést kéne belenevelni valahogy a gyerekbe (hogy hogyan azt majd nálam okosabb "szagemberek" megmondják). Különben tényleg maradjunk a lexikai tudásnál, mert se konkrét tudása nem lesz, de kreatív és érdeklődő se lesz.

Nekem heti négy töri órám van. De hogy egy hónapja mi vettünk, azt ne kérdezzétek. Az ókor és a modern kor érdekel (felvilágosodástól), ezeket megírom tanulás nélkül hibátlanra. Többi meg lepereg, mert a tanár is csak visszamondja ami a könyvben van. Akkor meg már elolvasom azt.

De a csúcs a művtöri. Na kérem az maga a halál. Tanár lediktálja pl milyen kora-gótikus példákat kell tudni. Ilyen francia meg olyan francia kápolna, de meg se nézzük őket! Olyanokat kell(ene) tudnunk mint ki volt a Jáki templom első restaurátora meg ilyen-olyan püspöke. Maga a szar az az óra. Szóval abból ott tartunk, hogy órára már nem is viszek magammal felszerelést, mert minek? Ha lecsesz h mért nincs füzetem, szomszéddal csórunk vhonnan egy fél írólapot és úgy teszünk, mint aki ír. Művtöri kipipálva.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

"dupla töri órán film, másnap megbeszélik." - Dehogy, a film házi feladat volna. Meg amúgy is mindenki megnézné egyszer. Mindenki szeret szuperprodukciókat nézni. Kicsire nem adunk.

Amúgy nem, én nem ezt csináltam suliban, de tudom, belőlem nem jó kiindulni. Viszont néha vetítettek filmet pár óra helyett a díszteremben, pl. Jeanne D'Arcosat, vagy A vád c. magyar filmet (ajánlom) VHS minőségben, a sustorgás elmaradt. Sőt, A vádat némán és megrendülten nézte az egész terem. De egy közös moziba menetel is jó lehet, még a Sorstalanságot is csöndben ültük végig, amire ugye kötelező volt elmenni, pedig az aztán egy ritka rosszul sikerült film.

A tanulásról már általánosban leszoktatják a gyerekeket az órák érdektelenségével, gyermekidegenségével. Ha akkor, alsóban meg felső elején nem buli az iskola, már sosem fogja vonzani őket a tudás, hacsak nem eleve eminens gyerekek. Ehhez pedig olyan tanár kell, akire tényleg fölnéznek a diákok, aki szinte példakép a szemükben, nem egy baljós, a kárukra leső szörnyeteg.