"A Chrome szerintem azért népszerű, mert egyrészt jó a marketing (Google, hátszél), másrészt jó maga a termék is."
Ezzel egyetértek.
"Simán el tudom képzelni, hogy többet agyaltak ők ezen a háromgombos felületen, mint Operáék a sajátjukon."
Ezzel viszont nem. Felvezetésként annyit, hogy az Opera 1994-es ('96 óta publikus), az IE szintén(?), a Firefox 2003-2004 (Netscape-es felmenőkkel). Ez még simán a hőskor, míg a Chrome már abban az időszakban érkezett, amikor a net igencsak jelentős tényezővé nőtte ki magát. Egy ilyen új terméknél lehet gondolkodni az újszerű alapokon, a régit továbbvíve már macerásabb, adott esetben több lépcső kell (pl. FF4-et sem kísérete kitörő lelkesedés).
A Chrome célja nem elsősorban egy böngészőprogram létrehozása (a szó hétköznapi értelmében), hanem egy olyan megjelenítő motoré, ami képes kiszolgálni a Google igényeit - azaz megjeleníteni a honlapokat, de még inkább a (Google-féle) netes alkalmazásokat) -, és nem függ a többi fejlesztőtől. Ezt a vonalat vitte tovább a Chrome OS. Még a megalkotásával sem strapálták agyon magukat: fogták a már meglévő Webkitet, vettek mellé (szó szerint) egy JS motort, és most ezeket kalapálják (egyébként ügyesen).
A netes alkalmazásokhoz meg sebesség kell, az új szabványok támogatása meg stabilitás (külön processz a füleknek). UI az éppenséggel nem kell, csak ami tényleg muszáj. Ha megnézed az Opera GOGI-t, amit az Opera megjelenítő motor belső tesztelésre hoztak létre, azt láthatod, hogy ott is csak fülek vannak, meg előre vissza gomb.
Amiben a Chrome új volt, az a bátorság és a hit (vagy inkább bizonyosság), hogy marketinggel ezt is el lehet adni. Kevés gomb, kevés funkció (sokáig nem volt egy értelmes könyvjelző-kezelése sem, a nyomtatási kép csak mostanában került bele, pedig ezek azért alap böngészőben is alap funkciók), csak a sebességre építettek. Elhagyták pl. a keresőmezőt, amit mindenki más vallásos tisztelettel kezelt (és kezel). Nincs ebben semmi új, én évekkel azelőtt is úgy használtam az Operát, csak ők alapértelmezetté is tették. Az Operát eközben (ezelőtt) meg folyton azért fikázták, mert nem úgy néz ki és nem úgy működik, mint a többi. A Chrome-nál ezek egyszerre pozitívumok lettek.
A Google meg, napjaink sztárcége - úgymond - nem tévedhet, tehát ezek a formabontó megoldások (amik alapvetően jók, de nem igazán újak), meg a sok marketing hirtelen "királlyá" tették.
"Tulajdonképpen bármelyik böngészőhöz lehet kiegészítőket telepíteni"
A Firefox a kezdetektől erre épített, a többiek csak később tették bele. Ráadásul az FF-ben a kiegészítő sokkal nagyobb szabadságot kap, mint akár a Chrome-ben, akár az Operában (ennek minden előnyével és hátrányával)
"Szóval meg lehet nézni a Firefox-ot és az új "találmányukat", a gyors release ciklust, ahol jelenleg az van,"... stb.
Persze, ez következik abból, hogy a Chrome-ot eleve így tervezték (és amúgy nem mindenkinek tetszik a megoldása), míg a Firefoxot nem.
Automatikus frissítés Operában is van, őszintén szólva nem tudom, hogy mennyire transzparens. Ez is egy olyan elem volt (háttérben sunnyogva frissítés), amit a Chrome tett szalonképesség. Állítom, hogy ha az Opera jön vele, akkor sokkal kevésbé veszi be az emberek gyomra.
A kiegészítők és az új gyorshívós kiegészítők viszont tényleg a háttérben frissülnek. Elindul a böngésző, és egy értesítésben közli, hogy mely kiegészítőket frissítette.
"We spared no expense"