Nagyon sokan félreértik ezt a virtuális pénz dolgot.
A bank elsődlegesen igenis a betéteket és a saját tőkéjét adja ki hitelbe. Ha nem fizeti vissza a hitelt felvevő, akkor a betéteseket a tőkéből fizeti ki a bank. Ha az nem elég, akkor csőd és jönnek a különböző biztosítékok.
Viszont előfordulhat olyan is, hogy nincs elég pénze a banknak de hozzá fordulnak hitelért. A gazdaság érdeke, hogy ezek a hitelek ki legyenek elégítve. Ezért létezik ez a virtuális pénz dolog. De ez nem egy felelőtlenül elszórható dolog, amit ha nem fizetnek vissza, akkor annyi volt, hanem egy automatikus mechanizmus, ahol igazából a kereskedelmi bank csak egyfajta közvetítő. Tehát bank számláján megjelenik 100 pénz, de azzal egy időben megjelenik egy 100 pénz tartozás a jegybank felé. Ha nem fizetik vissza ezt a pénzt, attól a banknak vissza kell fizetnie a jegybanknak a tartozást a saját tőkéjéből.
Szóval igen, létezik ez a virtuális pénz, de nem ingyenpénz, amin lehet nyerészkedni. Természetesen megvannak a maga korlátai, hogy egy bank mekkora virtuális pénzhez férhet hozzá.

Tehát van ez a pénzteremtés és van az 1. hsz-ben leírt pénzteremtés.
Alapvetően van fedezete a pénznek, de ha nincs arányban a pénz mennyisége a reáljavakkal, akkor elindul a pénz értéktelenedése (más devizákkal szemben) és/vagy az inflációja.

[ Szerkesztve ]