Elmehetnek a fenébe a segélyszervezetek. Így a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, meg a Vöröskereszt is. Jótékonykodnak, mi pedig meghatódunk jóságukon.
De kinek a zsebéből jótékonykodnak? Az adományozókéból. Aki tud, ad. Aki pénzt tud adni, az pénzt ad. Ez a legegyszerűbb. Hogy aztán milyen csatornákon fogy el, azt nem publikálják sehol.
Azonban olyan is akad, aki tárgyi adománnyal segítené a szervezeteket, mondván osszák szét a rászorulók között.

Decemberben elhúnyt a feleségem. Nem voltunk gazdagok, de elég szép értéket képviselő ruházat, cipő maradt utána. Mind újszerű, nem voltak megkopottak. Kár lenne kihajigálni, elajándékozom, gondoltam én.
Elsőként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat-ot hívtam. Ó, ők ilyennel bizony nem foglalkoznak. Mondom tél van, hideg van, osszák szét a hajléktalanok közt. Hát nem értem, hogy nem foglalkoznak ilyesmivel? Tényleg nem értettem.
Elő a Vöröskereszt számával. Nagyon jó, elfogadják. Mikor jönnek érte? Ők ugyan nem, vigyem be az X utca akárhányba, de csak a hét ilyen napján, ettől eddig. Mondom még én fizessek a taxiért? Elég nagy értéket adnék, meg sem közelíti az a párezer forint ráfordítás, amelybe a fuvarjuk kerülne. Nem érnek rá, vigyem be én, de ők átválogatják, és amit nem fogadnak el, vihetem a bánatba.

Csókoltatom a jótékonykodó szervezeteket.
A hajléktalanoknak meg üzenem, hogy volna meleg ruházat télre, ha tényleg karitatív lenne a szolgálat.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)