Csakhogy nyiván nem ezt bizonyítja - hiszen 44 kHz mintavételezésű digitális láncon is meghallod a különbséget (mint ahogy a 15 kHz-re limitált FM rádióadásban is)

Nem hallod meg. A max. átviteli frekvencia fele felett már csak amplitúdóban hallhatsz különbséget. Ha a két jel oszcilloszkóp ernyőjén alakjában (lényegében) nem különbözik, hiszen az alakot meghatározó felharmonikusokat a szűrésnél már elveszítetted, akkor a hangsugárzón sem fognak különbözni, így a füledig el sem juthat a különbség.

Nem követtem konkrétan ezt a vitát, de ami nekem mindig nagyon szembeötlő (vagy fülbeötlő) a 16bit/44.1 khz vs HD vagy analóg felvételnél, az a felvétel karcossága. 1-1 nagyon jó CD esetén nehéz megmondani melyik a HD verzió pár perces füleléssel, viszont fél óra után bármikor megmondom, mert a CD változat esetén egyre jobban "idegesít" a zene, egyre nyugtalanabb vagyok, bántja a fülemet. Ebből én azt gondolom, hogy ha közvetlen nem is halljuk a HD vagy vinylen szereplő többletinfomációt az agyunk, testünk mégis érzékeli és reagál rá, elsősorban azzal, hogy sokkal kellemesebbnek érezzük a magasfrekvenciás hangokkal is rendelkező változatot vagy éppen az analógot.
Újabb kiadású CD-t lassan képtelen vagyok meghallgatni míg ugyanazt vinylen teljesen nyugodtan élvezettel hallgatom végig - sőt egész nap képes vagyok lemezeket hallgatni, CD-nél mindig azt érzem, hogy szünet kell. És nem a rendszerem hibája - nagyon komoly rendszereknél is előjött ugyanez. (És itthon is nagyrészt eltűnik amint SACD kerül a lejátszóba).

https://www.facebook.com/Naruvideo

Amibe (és miatt) én konkrétan beszálltam, azt az "elég a 16bit/44,1kHz" megközelítéssel lehetne jellemezni. Amit amúgy igaznak is tartok, amennyiben egyidejűleg egyetlen szinuszjelet kellene átvinni a hallható tartományban. Arra képes, ha nincsenek egyéb feltételek.
De ha megszólal egy rézfúvós vagy egy cintányér (v. de még jó néhány másik hangszer), annak a hangja 16bit/44,1kHz-en átengedve már nem lesz élethű.

Vagyis FM közvetítésben nem lehetnek élethűek a rézfúvósok? Netán meg sem különböztethetőek egymástól? Mert a gyakorlatban valahogy ez sem így néz ki.

Nézd meg a videót és akkor érteni fogod, ahelyett, hogy itt ontod a baromságot.
Mi a picsát akarsz te 22050Hz feletti négyszögjellel, nagyokos?

[ Szerkesztve ]

Mert recseg ropog. Amit linkeltél az is... Bár az még nem igazán jól masterelt zene, de a halkabb részeknél így is ki lehet hallani. (Ha meg a kivezetőnél (amikor a hangszerek már nem szólnak ) sem hallod akkor baj van a hallásoddal)

Egy hangszer felismerhetősége és hangjának élethű visszaadása között van némi különbség. Fel lehet ismerni a hangszereket egy szovjet Sokol rádión is, pedig ott 3-4kHz felett már semmi nem jön át (már csak a KH adás miatt sem). Az egyszerű oka, hogy egy hangszer hangjának a jelalak mellett még van néhány jellemzője, illetve a pár száz Hz - 1-2kHz közötti alaphangon megszólaló hangszereknél még a felharmonikusokból is kapsz valamennyit (de közel sem mindent, amit élőben hallanál)...

Más a helyzet, ha egy drágán megvásárolt audio lánc hangsugárzóiból szeretnéd úgy hallani egy hangszer hangját, mint ha az melletted szólna - élőben. Egy jobb audio rendszer analóg részei ezt képesek átvinni, még a hangsugárzók is elfogadhatóan megközelíteni, egy ilyen láncban a 16bit/44,1kHz lesz a legszűkebb keresztmetszet.

"11kHz-es szinuszt és négyszöget meg tudod különböztetni, akkor valamilyen módon legalább a 22kHz-es felharmonikus jelenlétét észleled."
Nem figyeltem a frekvenciára
Vagy máshogy torzít a hangrendszer és azt lehet érzékelni. (pl aliasing miatt) Vagy beképzelik. (Leggyakoribb.)

Szépen szóltál. Mint egy szokásos vallásos fanatikus.

"a videón nem mutatják az aluláteresztő szűrő előtti, a d/a nyers kimeneti jelét."
Dehogynem. A jobb oldali oszcilloszkópon szépen ott vannak a szinuszhullámok. Az a nyers kimeneti jel. De van egy rész a lépcsős grafikonokról is, ahol még az olyanok mint te is felfoghatnák...

Már csak a pszichotikus fantazmagóriák hiányoztak...

Max a masterelés lehet más, de azt már egy tucatszor leírták itt.

A különbség tesztelésénél a forrás ne digitális rendszer legyen, vagy ha mégis, akkor mintavételi frekinél legyen meg a nagyságrendnyi különbség (legjobb egy egyszerű, analóg hanggenerátor, annak közvetlenül kimenetén egy fejhallgató vagy dómsugárzó).

Amúgy én nem tartom fontosnak a négyszög átvitelét ebben a magasságban. Amit fontosnak tartok: amíg az ember képes különbséget észleni, addig a digitális jelben is legyen az meg, hallhatóan. Ez közel sem feltételez alakhelyes átvitelt. Ebből a szempontból a 48kHz-es mintavétel lenne a határeset környékén.

(Csak zárójelben: A még hallható felharmonikusok fázishelyes átviteléhez legalább egy nagyságrendnyi különbség kellene mintavételben, ahhoz a frekvenciához képest, aminek még észlelsz legalább egy felharmonikusát, ennek némi engedményekkel (azaz 110-130 helyett) a 96kHz tenne eleget. De ez "akusztikai élményben" már nem hozna annyit a konyhára a 48kHz-hez képest, mint amit 48kHz hozna a 44,1-hez képest. A 192kHz amolyan "bombabiztos" eset, minden tekintetben jelentősen meghaladja a hallás képességeit, az átlagnál sokkal jobb fülűeknél is.)

Hát ha ez szerinted recseg.ropog akkor inkább a szó jelentésével nem vagy tisztában...

https://www.facebook.com/Naruvideo

Azért mert rossz a füled ezt nem kell mindenkire kivetíteni. Felőlem hallgathatsz boldogan CD-t engem igazán nem zavar, de amikor a fülesem 50khz felett visz át a hangfalam is közelebb van 40khz-hez akkor bizony számomra roppantul zavaró a 16bit/44.1khz és a 24bit/96khz különbség is. Ha te ezt nem hallod, érzed akkor nincs gond akkor örülni kell neki, hogy neked megfelelnek tök olcsó rendszerek is! A helyedben tök heppi lennék.

https://www.facebook.com/Naruvideo

a videón nem mutatják az aluláteresztő szűrő előtti, a d/a nyers kimeneti jelét.

Viszont emlékeim szerint a 20kHz-es sávszűrt analóg forrást mutatja valamelyik videóban (nem emlékszem már pontosan). Ami pontosan megegyezik az ADC-PCM-DAC folyamat kimenetén tapasztalt jellel. Igen, nem tökéletes négyszögjel, hanem egy a váltások körül fodros valami. Mivel a négyszögjelnek elvileg korlátlan számú felharmonikusa van, és a tökéletes ábrázolásához át is kellene vinni ennyit. Viszont korlátlan számú felharmonikust nehezen tudsz átvinni, és nem is cél hiszen 20 kHz felett nem hallasz semmit. A két négyszögjel a fülünknek pontosan ugyanúgy szól hiszen a fülünkben a szőrsejtek is sávszűrt módon érzékelik a különböző frekvenciás hangokat. Ha egyszerűen nincs olyan fűlszőr a fülünkben ami a 20kHz feletti hangok észlelésére szolgálna, mégis hogyan akarod hallgatni? Mellesleg négyszögjelet tökéletesen a bakelit sem fogja átvinni mert a préseléshez írt mesterlemezt készítő eszköznek is vannak korlátai.

A cikkben az is le van írva hogy nem is egészséges ha 20 kHz feletti jelekkel etetsz egy audio rendszert mert nem tudhatod hogy az átviteli láncod mit csinál az ultraszonikus jelekkel. Ahogy a cikkben is benne van, pl. okozhat inter-modulációs torzulást, ami jól látszik ott az ábrán. A magas frekvenciás jelnek nem kívánt torziói jelennek meg az alsó tartományban. Van ott pár fájl, amiben a nem hallható tartományba eltolva komplett zene van. A normális ha az égadta világon semmit nem hallasz ha lejátszod. Ha hallasz valamit akkor a Te rendszered sem tudja ezt elviselni. Mellesleg azt is vegyétek észre hogy ha szerintetek ennek a 20 kHz+ feletti tartománynak bármi hatása lenne a hallható tartományra akkor ezeknél a mintáknál is hallani kellene valamit, de nem hallunk semmit, és ez a normális.

Azt is leírja Monty hogy ennek a "jaj, a 22.05kHz túl közel van a 20kHz-hez" cuccnak sincs alapja. Ma már digitális DSP-kel olyan lowpass filter-eket lehet csinálni amik a 2.05kHz-en gyakorlati értelemben tökéletes alul áteresztő szűrést tudnak csinálni. Régen mikor tisztán analóg módon csinálták ezt, akkor még volt ok az aggodalomra.

[ Szerkesztve ]

montyka is ezzel bizonyít, hogy "lényegében" meg "alakjában" nem különbözik, közben a szkópján akkora foltot hagy az elektronsugár, hogy abba belefér még egy kiadós torzítás is.

"A max. átviteli frekvencia fele felett már csak amplitúdóban hallhatsz különbséget": ja, erről szól a csend meg a nagyon erős hang is... amplitúdóban van egy "kis" különbség.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Hát az tuti hogy a lemezhallgatás nem lesz soha a kedvenc elfoglaltságod, mert ahelyett hogy zenét hallgatnál inkább a recsegést ropogást hallgatod (hallod)

[ Szerkesztve ]

Nem szépen szóltam,csak leírtam a tapasztalatomat a saját rendszeremen-egyértelműen kijön a különbség a fekete lemez javára,elhiheted,ha a cd szólna rajta szebben,akkor azt írnám,de nem így van.

Felőlem azt képzelsz be amit akarsz, csak ne szennyezd a netet vele.

"Ami pontosan megegyezik az ADC-PCM-DAC folyamat kimenetén tapasztalt jellel.": azt kellene végre elfogadni, hogy lehet, hogy egy villanyásznak két, egymás mellé rakott, bazi vastag kijelölő filccel felrajzolt grafikon pontosan megegyezik, de ez egy matematikusnak még pletykaszinten is gyenge állítás.

Azon a szkópon az elektronsugár egy 1V RMS= 2.83 V csúcstól csúcsig jelet úgy ábrázol, hogy az elektronsugár vastagsága az osztás szerint 0.1 V. Az elektronsugarak nullaátmenet kapcsolói (szinkronjelei) nem azonosak. Tehát ami az egyik szkópon látszik, ahhoz képest a másik szkóp jele időben el is lehet tolva (mint ahogy el is van).

A következő probléma, hogy nyalókásnak ábrázolja a digitalizált jelet, ami megint nem igaz. Itt egy ábra tőle:
Ez az ábra azt mutatja, hogy két mintavételi időpont között egy konstans jellel közelíti a d/a az aluláteresztő szűrő *előtt* a jelet. Ez elméletben így is van, a valóságban nem. Mint ahogy a négyszögjelből sem négyszögjel lesz, ha sávhatároltan viszed át (van róla felvétel a videóban), a d/a konverter kimenete sem szabályos téglalapokból közelíti a szinuszt. (másik hsz-re: az igaz, hogy van lépcsős téglalapos ábra arról, hogy *elméletben* mi jön ki a d/a-ból, csak arról nincs, hogy *gyakorlatban* valójában mi jön ki).

Így néz ki a négyszögjel ugrása kinagyítva (szintén montykától):

na ez a szemét, amit itt látsz, egy néhai négyszögjel felnagyított része sávhatároltan ábrázolva. ugyanez a sávhatárolt szintugrás történik a d/a konverterben, mikor a mintavételi időpontban egyik jelszintről átugrik a másikra.

Tehát az elméleti, szép téglalapokból összeállított kimeneti jel helyett a valós kimeneti jelet úgy kapod meg, ha a téglalapok függőleges oldalait véletlenszerűen elborogatod egy kicsit jobbra, és a hosszukat is véletlenszerűen megváltoztatod egy bizonyos szórással, majd a vízszintes vonalakra rápakolsz egy kis hullámot. Így az aluláteresztő szűrő bemenetére közel sem az a szép, elméleti téglalapos jel fog kerülni, mint amit kiszámoltál, hanem egy hibasorozattal terhelt jel. Erről fogja levágni a sávon kívüli jeleket a szűrő, és erről akarja montyka meg pár villanyász itt bebizonyítani, hogy ugyanaz, mint az eredeti jel.

Nem, nem ugyanaz. Azt majd mindenki eldönti, hogy:
1. hallja-e a különbséget
2. érdekli-e a különbség (és pláne annak anyagi vonzata), vagy tesz rá magasról.

ettől a tény tény marad: nem ugyanaz jön ki a d/a-ból, mint ami bement az a/d-be. és ezt nem lehet lefotózott képernyőképekkel bizonygatni.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

nem emlékszem, hogy shannon bárhol is leírta volna, hogy gyakorlati bizonyítást ad. shannon papíron, ceruzával bizonyította az elméletet, amivel szemben egy szavam sem volt.

csakhogy amikor zenét hallgatsz, ott nem három oldal tömény integráljelet morzsolgatsz a fogaid között, hanem gyakorlati, kézzel fogható elektronikus cuccokba tolod az ampert. shannon semmi ilyesmiről nem beszélt.

szerk: egyébként is: Shannon fő művét kutató matematikusként írta, márha hinni lehet a wikipedianak. szóval rá nem vonatkozik, amit írtam.

[ Szerkesztve ]

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Az emberünk logikája szerint egy sacd,vagy dvd-audio-t sem tudunk megkülömböztetni a cd-től,hiszen nem halljuk meg.
Azért találták pedig ki a dvd-audio-t,hogy a tárolókapacitás növelésével(mint tudjuk,a cd-re 74 percnyi anyag fér 44100/16-ban) a mintavételezési frekvencia és a tárolási pontosság nőtt, végeredményben a minőségen hatalmasat javított. Ez főképp a jel-zaj viszony javulásában, a dinamikában és a magas hangok reprodukciója terén számottevő.
Bár a cd minősége átlagosan megfelelőnek mondható, ám a frekvencia növelésével azok a hangok tarthatók meg,(20000 felett)melyek ugyan a fül számára közvetlenül már nem érzékelhetők, de meglétük nagyban elősegíti a különböző hangszerek jobb megkülönböztetését.

http://www.audiofederation.com/catalog/turntables/

Aki ilyenekkel nyomja,hogy röhögne rajtunk,hogy min vitatkozunk...))

Azért mert te úgy gondolod,hogy ilyen nincs,attól még lehet.

a másik szkóp jele időben el is lehet tolva
Nem értem ezzel mire akarsz kilyukadni. A digitális jelfeldolgozás így működik, mindig behoz valamennyi késleltetést a rendszerbe. A kodekek erre még rátesznek pár száz millisecundumot. Ez max. akkor lenne érdekes ha valós időben együtt szeretnél valakivel zenélni, de zenehallgatásnál miért is fontos ez? Én kocsiban A2DP-n át hallgatok zenét ami majd 2mp késletetést is behozhat a rendszerbe. Számváltáson kívül soha nem tűnik fel a dolog, és miért is érdekelne hogy a mobilon valójában már 2mp-el előrébb jár a dekódolás?

Mint ahogy a négyszögjelből sem négyszögjel lesz, ha sávhatároltan viszed át (van róla felvétel a videóban)
Most értettem meg mit akarsz. A DAC négyszögjelet állít elő közvetlenül a bináris adatból és mivel ezt is alul áteresztő szűrővel (ezt nevezik reconstruction filter-nek) hozzák emészthető formára ezért a kimenetben azt várod hogy ugyanilyen kis torzulások lesznek. Viszont az így keletkező torzulások pont a mintavételezési szabály szerint átvihető tartomány felé esnének amit a szűrő levág. 44.1 kHz-nél a felső 22.05 kHz pontosan az alsó 22.05 kHz tükörképe lenne ha nem vágnák szűrővel a DAC kimenetét. Másrészt a kártyák belsőleg már nagyon régóta használnak oversampling-et pont amiatt hogy ezt az egészet hatékonyabb módon oldják meg. Csak ebből a felhasználó semmit sem lát.

A végeredmény ugyanaz: mindenki csak ezeket a négyszögjeleket látja maga előtt, pedig az csak egy részeredmény, nem az amit hallasz. Egyébként is, biztos hogy mi itt páran tutira jobban tudjuk ezt mint azok az emberek akik erre teszik fel az életüket és ezzel kelnek és fekszenek és valószínűleg sokkal alaposabban megvizsgálták ezt az egészet mint hogy a hasukra csaptak és fél feltevésekből egész téziseket vezettek le. Szerintem nagyon sokan örülnénk itt ha csak Monty teljes digitális jelfeldolgozó tudásának tizedét magunkénak tudhatnánk. Én is biztosan pongyolán fogalmaztam ebben a pár hsz-ben, ez van. Nem ez a szakmám csak érdekel a terület (illetve sajnálom hogy kicsit nem ez lett a szakmám, mert szerintem marha érdekes része a digitális világnak).

[ Szerkesztve ]

És a vaktesztek bizony pontosan ezt mutatják!

Alapos (gondosan jelszint egyeztetett), kiterjedt (félezernél is több meghallgatás) eredménye is az lett, h 50-50% eséllyel tippelgettek arra, mikor szól 24/192, mikor 16/44: senki nem volt képes stabil eredményre...

"A digitális jelfeldolgozás így működik, mindig behoz valamennyi késleltetést a rendszerbe": mert nem láttunk frekvencia-késleltetés függvény adatokat. ha lenne rá bizonyíték, hogy a késleltetés konstans, akkor nem számítana.

"A DAC négyszögjelet állít elő közvetlenül a bináris adatból": akkor nem érted. nem négyszögjelet állít elő, hanem legjobb esetben is csak egy hibákkal terhelt trapézt. és itt nem arra gondolok, amikor négyszögjellel hajtod az a/d-t, hanem arra, amikor tiszta szinusszal (mondjuk mint a videón, 1KHz-es 1V-os szinusszal és semmi mással), akkor is elvileg téglalapok jönnek ki a d/a-ból, gyakorlatilag meg hibákkal terhelt trapéz vagy valami más, korrekten meghatározhatatlan forma.

Ha a dac-ból hibátlan téglalap jönne ki és azt ráküldenéd egy rendes aluláteresztő szűrőre, akkor kapnád vissza shannon tétele szerint a bejövő jelet (a tétel feltételeinek teljesülése esetén).
Másképp fogalmazva, ha a dacból tényleg lollypop jönne ki, akkor lenne jó. de nem az jön ki, hanem egy maszat.

"Egyébként is, biztos hogy mi itt páran tutira jobban tudjuk ezt mint azok az emberek akik erre teszik fel az életüket és ezzel kelnek és fekszenek": emberek azzal kelnek és fekszenek, hogy a lánc végén kieső jel minél közelebb legyen az eredetihez. szerintem korrekten ezt lehet kijelenteni. az a kijelentés, hogy egy a/d-d/a konverziópáros semmi hibát nem okoz, továbbra is téves és nem tudom elfogadni.

Ha elfogadnánk, hogy nincs hiba, akkor elvileg sem létezhetne ember, aki hallaná a különbséget egy rendes feketelemez meg egy rendes cd között. Ha pedig nem fogadjuk el, hogy hibátlan, akkor elvileg létezhet ember, aki hallja a különbséget, attól kezdve csak az emberi fül hibái azok, amik ebben akadályoznak.

nyilvánvaló, hogy az oversampling több okból is csökkenti ezt a hibát, de meg nem szünteti. viszont ha van benne oversampling, akkor mégiscsak létezik a hiba, különben nem pazarolnák rá a tranyót.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Így vagyok vele én is. Elég komoly digi rendszerem volt itthon és kvázi azt szüntettem meg szépen lassan mert a vinyl mellett csak állt. Nem nagyon értem miért lettem volna saját ellenségem amikor a digitális kezelése sokkal egyszerűbb olcsóbb és torrentről még lopni is lehet...

https://www.facebook.com/Naruvideo

A szkóp ábrán annyi látszik, hogy egy 1kHz körüli jelről a felharmonikusok egy adott frekvenciától hiányoznak. Ha csak a 20kHz felettiek hiányoznak, akkor nincs semmi gond, ugyanazt hallod a hangsugárzóból/fejhallgatóból, mint ha azokat direktben egy "szabályos" négyszögjellel hajtanád meg.

"Nem szép", de nem is problémás.

Én itt konkrétan nem találtam meg a tesztet, sem azt, hogy mit hallgattak sem azt, hogy min. Mellesleg pont ugyanazt írja - A CD master szar a többihez képest. Hát ezért a vinyl - mert mindig az kapja a legjobb mastert.

https://www.facebook.com/Naruvideo

Jól van. Te a végletekig sötét vagy. Higgy amit akarsz. Csak ne okádd a netre.

"Nem, nem ugyanaz. Azt majd mindenki eldönti, hogy:
1. hallja-e a különbséget
2. érdekli-e a különbség (és pláne annak anyagi vonzata), vagy tesz rá magasról."
Inkább:
1. kitalál marhaságokat, és belemagyaráz hülyeségeket.
2. Elpocsékol egy csomó pénzt fölöslegesen és a neten hirdeti az igét, hogy bizonygassa magának hogy igazak a képzelgései.

Egy lemez példájával tudom ezt igazolni. Ez a lemez Glenn Gould első digitális, egyben utolsó lemezfelvétele, Bachtól a Goldberg-variációk. '82-es felvétel, először vinylen jelent meg, majd jóval később cd-n. Eredeti kiadású vinylt vettem, relatíve jó cuccom van, mégis a két kiadás között elsőre a legbotfülűbb ember is meghallja az általad említett különbséget. Ez az erősítés pedig nem is zenei, hanem Gould szokásos aládúdolását emelték ki a cd-kiadáson.
Amúgy vadonatúj nyomásban talán valamikor '99-ben vettem meg pár ezer forintért a Beatles White Album-ot a Duna Pláza Virgin Megastore-ban. (talán).

Nekem még egy quadrofon Vivaldi-hegedűverseny (mi más? ) lemezem is van.

Amúgy '93-ban vagy '94-ben kezdtem "bakelit" vásárlásba. Addig tizenegy-két éves koromtól bluesos voltam. Felraktam az L.a. Woman-t, de 10 perc után levettem, hogy ilyet többet nem hallgatok. Annyira üres, semmitmondó zaj. A Budapest Sportcsarnokban a karácsonyi vásáron volt egy stand, ahol -- azt hiszem -- a Francia Rádió bakelitkészletének (túlnyomó többségében klasszikus zene) egy részét árulták nevetséges árakon (2-3-400 Ft) a Vörös Keresztnek felajánlva a bevételt. No, ott vettem vagy 35 lemezt. Aztán éveken keresztül a többit. Szóval akkor az egyik oka volt ez az olcsóság, egy cd-vel összehasonlítva mindenképp, úgy meg végképp, hogy cd-n a megvett zenék nagyobbik részét meg sem kaptam volna. Aztán lett olyan munkám, hogy vettem hozzá (nekem) jó cuccot. Azóta is az van, jól szól, de nem vagyok audiofil buzi.

(#121) |DavidWoody|
"A filmes foto nem egysegekbol all, vegtelen pixeles."
Nem teljesen. Lásd szemcseméret, ISO vagy ASA, ahogy tetszik.

(#214) dabadab
Ne becsüld le a placebo hatását. Amikor gyógyszeres kezelésnél attól függően jelennek meg a kezelteknél a mellékhatások, hogy a mellékelt tájékoztatóba melyiket írták bele.

(#235) NGA
Nem mindegy, miért nehéz egy lemezjátszó. Ez a Technics az álló rész miatt nehéz, ez a Nottingham meg a forgó rész miatt. Az előbbi jobb dj-knek.

Be akartam linkelni az előzőhöz is, csak nem tudtam, hol van:
Tér-idő: Placebo
A 24. perctől: placebót kaptak "morfin" néven. Ez persze kiváltotta a morfin hatását. Később tudtuk nélkül a morfin hatását megszüntető szert is adtak nekik. És ekkor megszűnt a "morfin" hatása.

Őőő, nem a 24. perctől. 5:17-től.

Kicsit off. Itt Prohardver-en van kitüntetett vinyl topik? Kíváncsi lennék milyen lejátszót érdemes venni kezdőként. Egy Sony STR-DE215-ös rádió erősítőm van amin van Phono bemenet. Nincsenek nagy igényeim de szart azért nem akarok venni. Ezzel futottam össze legutóbb neten: [link] Egy ilyen például indulásnak milyen választás? Lehet kicsit overkill is az erősítőhöz gondolom. Az erősítő mostani árának a duplája.

[ Szerkesztve ]

én kérdeztem már ilyesmit, nem kaptam választ...

Nem használok AD-blockert a PH! oldalain!

Van mar otthon sok lemezed?

while (!sleep) sheep++;

ha ez tényleg 180 dodó, és tényleg a felét éri a mostani erősítőd, akkor teljesen mindegy, mit veszel.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

pont két hsz-ben kaptál több választ is, csak gondolom az árszint miatt nem ment át.
a #217-ben is ajánlottak neked egy rendes lejátszót, igaz, hússzoros árcédulával, mint itt ez a remek sony.
a #219-ben is kaptál ötleteket.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Nincs egy darabom sem. Anyumnak volt még amikor kicsi voltam, most keresztanyámnál vannak a lemezek de ők elég gagyi valamin hallgatták őket szóval valószínűleg azoknak a lemezeknek már mindegy (persze lehet ettől még érdemes lenne megnéznem majd, lehetnek ott ritkaságok, főleg itthoni zenekaroktól). Gondolkodom rajta hogy mint hobbi el lehetne kezdeni gyűjteni. Engem a fizikai valója fog meg a vinyl-nek, és az hogy az egész borítása egy-egy lemeznek milyen művészi. Pár hete (még a topik előtt) ezt néztem: [link] és nem tagadom, magába szippantott a dolog. Elgondolkodtam rajta hogy én is szeretnék pár lemezt, a kedvenceimet megszerezni.

Olyasmi kialakuló dilim lehet ez mint az hogy C64-es játékokat is lehet játszani emulátoron, és egy igazi gép marha sok helyet foglal, mégis szereztem ismét pár éve egy igazi C64-est Akkor is csak ha negyedévente egyszer veszem előbb kipróbálni az új programokat ami megjelenik rá.

#545: valahol el kell kezdeni. Azért ez az erősítő még mindig sokkal jobb alap mint egy kompakt HiFi vonal bementére kötni egy vinyl lejátszót. Ha elkapna a dolog úgy is vennék külön phono pre-amp-ot és valószínűleg egy rendes hangkártyát amivel bedigizném a lemezeket. Ez az erősítő azért új korában nem ennyi volt, csak tényleg az a legnagyobb bűne hogy most már közel 20 éves. De még mindig szól és igazából nagyon szeretem is

[ Szerkesztve ]

Nyilván nem egyszerű ajánlani. Amikor én a saját cuccaimat vettem, elsődleges volt, hogy szinte csak klasszikus zenét hallgatok rajta, és egy hangminőségi szintet azért megüssön. Eleve így kezdtem keresgélni, és így is ajánlották a részeket. És akkor (1998) még volt is rá pénzem. Kb. high-end belépőszint lett.

"tényleg az a legnagyobb bűne hogy most már közel 20 éves"
Gondolom, irónia volt...

[ Szerkesztve ]

szerintem abból a betegségből, hogy azért veszel feketelemezt, hogy bedigizhesd, sürgősen gyógyulj ki

a sony sosem volt rendes hifi, pláne nem ebben az árkategóriában. konzumerben jók, de az meg nem hifi. hifit északon vagy északnyugaton gyártanak.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Emberek, szálljatok már rá a realitás talajára. El szeretném kezdeni VALAHOL. Mint tudjuk evés közben jön meg az étvágy a jobb iránt. Nem azt mondtam hogy akkor most beugrok a Tesco-ba venni egy totál alap valamit, de mondjuk e-mellé az erősítő mellé úgy hogy egyébként nem klasszikus zenét hanem elektronikust és rock-ot hallgatnék főleg mi az ami még elmegy (nem pusztítja a lemezeket, tűrhetően szól, etc.)
Mindenki elfelejti amikor valaki olyan mint én kérdez ilyesmit hogy előítéletek nélkül indulok mert nincs tapasztalatom, tehát nem kell nagy valami hogy tetsszen, annak ellenére hogy nektek már nem üti meg a szintet. De tényleg ultra gagyit nem akarok venni. Na meg tényleg ha szeretném hogy a gyűjtött lemezeimet "ne egye meg" akkor azért bármit nem akarok én sem.

Autóban is egy szaros Felicia-val kezdtem lassan egy éve. Soha semmilyen más autóm nem volt előtte, és bár mások mindig azt mondják hogy kicsi és lomha de én mint első autót szeretem. Elismerem ezeket a hibáit, de úgy sem ez lesz az utolsó autó amit veszek mert a vezetést viszont szeretem.

[ Szerkesztve ]