Hirdetés

2024. március 29., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Zotya984


Zotya984
senior tag

"Folytatása következik...."
Nagyom köszönöm a sorozat ezen részét is.

"Tiszteljük meg egymást azzal, hogy válaszolunk a privát üzenetekre"

(#2) j-cool


j-cool
tag

A szokásos kiváló minőség, nagyon szépen köszönjük. :R

Hatékony, online, gyors autós szerviz program, ami ráadásul ügyfeleket hoz? ---> http://szerviz7.hu ugyanez elérhető általános célú (minden szerviznek megfelelő) átalakítható verzióban is, érdeklődni privátban.

(#3) Alchemist válasza j-cool (#2) üzenetére


Alchemist
addikt

:R :R :R

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

(#4) Adamis


Adamis
őstag

De rég vártam már a következő részre! Este el is olvasom! :)

(#5) Cifu


Cifu
nagyúr

Köszönöm szépen mindenkinek a visszajelzéseket! :R

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#6) DjFlanker


DjFlanker
aktív tag

A szokásos ultrakiváló minőség, lehet ez volt eddig leghosszabb rész? :)

És nagyon szépen bele van szőve az ISS is, aminek nagyon örülök. A folytatásban is hasonlóan lesz, nyilván innentől az ISS-re koncentrálva?

Jó pilóta alagútban nem katapultál

(#7) Cifu válasza DjFlanker (#6) üzenetére


Cifu
nagyúr

Alapvetően az orosz űrhajózás az ISS-ről szól. Tervek persze voltak (lesznek - mármint a cikksorozatban), európai összefonódások (Kliper, ACTS), saját nagy tervek (Hold körüli űrállomás), meg a rögvalóság (amiről az űrhajózás 2018-ban írtam)...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#8) Angel1981


Angel1981
veterán

Remélem, ezt a munkát már könyvként is kiadod, mert ez már oda kívánkozik!

(#9) dark2


dark2
tag

Ismét színvonalas írás, köszönöm szépen! :R

Két kérdés merült fel bennem:

1. nem lehetett volna a MIR-ből egyes modulokat áttenni az ISS-hez (tudom, öreg a szerkezet) vagy alkatrésznek felhasználni? Persze ehhez meg kell oldani, hogy az alkatrészek átjussanak valahogy...

2. a sci-fi filmekben az állomásoknak/űrhajóknak sokszor van forgó része, ami egyfajta mesterséges gravitációt idéz elő - ilyen létrehozására nem gondoltak? Biztos bonyolult mechanika lenne és folyamatosan fogyasztaná az áramot...

(#10) Cifu válasza dark2 (#9) üzenetére


Cifu
nagyúr

1.: De, elméletben átlehetett volna, sőt, az oroszok eredetileg a Priroda és Szpektr modulokat fel is ajánlották eredetileg oda. Viszont az utólagos átmanőverezés többszörös problémákat okozhatott volna, például a Zvezda nem volt felkészítve eredetileg arra, hogy plusz modulokat fogadjon be. Probléma lett aztán, hogy a Szpektr effektíve "halott" modul volt az ütközés után, a Priroda pedig eredendően főleg a NASA tudományos eszközeivel lett feltöltve, márpedig a NASA nem tartott igényt rá. De a többi modullal is csak a gond lett volna - a Kvant2 zsilipajtajával több probléma is adódott már, például. Ott volt az elöregedés problémája is. Szóval túl sok probléma, túl kevés várható nyereség. Ezért az oroszok az elején azt akarták, hogy majd lesz két dedikált tudományos modul majd, meg egy különálló energia-ellátó torony. Csak aztán erre nem volt pénz...

2.: Évtizedek óta ott van a koncepció, anno a szovjetek és az amerikaiak is akartak (illetve nem csak akartak a Gemini programban) ezzel kísérletezni, de hamar kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű dolog - a gyakorlati megvalósítást több tényező a hátráltatja:

-Először is a forgó modul tehetetlenségéből fakadóan az "álló" részre is hatást fejt ki. Erre nagyjából egy jó megoldás van, ha rögtön két forgó modul van (vagy egy modul és egy "lendkerék"), amelyek egymással ellentétes irányban forognak, hogy kioltsák ezeket az erőket.

-A második probléma az emberi test, ugyanis a szervezetünk nem nagyon tud mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy jelentős eltérés van a fejünk és a lábunk között tapasztalt gyorsulás terén. Más szóval ha egy kisebb forgó modul lenne, nagyjából 1g mesterséges gravitációval, akkor feltehetően ott folyamatosan rosszul lennének a benne lévők. Lehet játszani azzal, hogy csak szerényebb mértékű mesterséges gravitáció lesz, hátha azt jobban tudja tolerálni a szervezet, ám ennek pontos hatása kérdőjeles. Ahogy azzal is lehet játszani, hogy nagyobb átmérőjű körben forgó modult kell építeni (nem gyűrűt, hanem két kar végén egy-egy lakómodult), de a feltételezések szerint 1g esetéhez alsó hangon 400, de akár 1000 méteres rádiusz is kellhet... Aztán persze az is lehet, hogy pár nap alatt hozzá tudna szokni legalábbis az emberek egy része (ahogy a VR szemüvegek hatása sem ugyanolyan mindenkire, valaki órákig bírja, valaki 5 perc után elhányja magát...).


Egy elemzés szerint ezek a számok: a függőleges tengely a forgás rádiusza méterben, a vízszintes tengely a forgás fordulatszáma a ferde 'g' számok az adott esetben tapasztalt mesterséges nehézkedés mértéke

-Végül problémát okoz maga az is, hogy szerkezetileg hogy oldják meg a forgó modulokat.

A NASA berkeiben is igyekeznek a témával foglalkozni, egy 2011-es bolygóközi űrhajó koncepció (Nautilus-X) esetében a forgó modult először az ISS-en tesztelték volna. Relatíve nem tűnt drágának, a kísérleti modul 140-150 millió dollárba kerülhetett volna. De végül nem valósult meg.

A NASA-n belül egy olyan ág is van, ahol egyszerű forgó ágyakkal kísérleteznek, amelyeknél a fej nagyjából a forgásközéppontban van, és a lábak felé áramoljon a vér. A földi tesztek alapján nem teljesen reménytelen a dolog, és akkor legalább az alvás közben a testtel elhitetik, hogy hat rá nehézkedés...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#11) simauser válasza Cifu (#10) üzenetére


simauser
tag

A forgó modul helyett (űrhajóknál), nem lenne egyszerűbb a belső teret "menetirányba" fektetni? Akkor a hajtómű tolóereje nem garantálna némi gravitációt? Itt a tetejénél látszik jól, az asztalok állásánál . . . (btw spacex . . . ).

Are you threatening me, Master Jedi?

(#12) Cifu válasza simauser (#11) üzenetére


Cifu
nagyúr

Egyszerűbb, de a kémiai rakétahajtómű mondjuk 10 + 10 + 2 percig működik egy Marsra tartó úton, tehát addig lesz nehézkedés rajta. A maradék 3-6 hónapban ugyanúgy súlytalanság lesz rajta....

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#13) dark2 válasza Cifu (#10) üzenetére


dark2
tag

Köszönöm szépen a választ! :R
Rávilágított olyasmire, amire nem is gondoltam.

Viszont a további beszélgetéshez kapcsolódva: ha létrejön a Mars út, akkor odáig végig súlytalanságban lesznek az űrhajósok? Leszállva pedig a Mars alacsonyabb gravitációját kapják majd? Hosszú távon egészséges lesz ez?

(#14) Cifu válasza dark2 (#13) üzenetére


Cifu
nagyúr

Viszont a további beszélgetéshez kapcsolódva: ha létrejön a Mars út, akkor odáig végig súlytalanságban lesznek az űrhajósok? Leszállva pedig a Mars alacsonyabb gravitációját kapják majd? Hosszú távon egészséges lesz ez?

A szovjet és orosz űrhajózás történetét taglaló cikksorozatban már olvashattad, hogy 1 éves folyamatos súlytalanságban motívált, napi 2-3 órás testedzést végző űrhajós még képes volt arra, hogy néhány 10 métert sétáljon a Földre visszatérve. Pár hét kellett neki ahhoz, hogy utána már futni tudjon.

Az utolsó kérdésedet előre véve, nem, hosszú távon nem egészséges, de itt több tényezőt is figyelembe kell venni. Mi van, ha lesznek emberek, akik az egész életüket súlytalanságban fogják leélni? Igen, ők már nem térhetnek vissza a Földre, vagy nagyon hosszú rehabilitációra lesz szükségük, fokozatos nehézkedéshez való szoktatással. De ha lesznek emberek, akik ezt bevállalják, akkor miért ne? Én mindig a hegymászást hozom fel, mert sac per kábé minden évben több tucat ember hal meg illetve sérül meg súlyosan, hogy eljusson a Mount Everestre, mégis mennek oda, pedig azon kívül, hogy elmondhatja, hogy na, feljutottam, semmi gyakorlati haszna nincs ennek. Akkor az űrkutatásért bevállalni miért lenne sok efféle veszélyeket bevállalni?

A Mars kérdésköre azért is érdekes, mert Musk egy nagyon markáns és zavarba ejtő, ugyanakkor logikus dolgot mondott az IAC2016-on: akik a Mars kolonizálására indulnak, azok egy irányba mennek. Feltehetően soha nem térnek vissza a Földre, számukra a Mars lesz az új otthon. Innen nézve "mindössze" az odaút időtartamát kell elviselni, aztán jöhet a Mars alacsonyabb gravitációjához való alkalmazkodás. Ahogy az elején írtam, a Marsig tartó út elviselése nem okozhat problémát, hiszen nagyjából bármelyik forgatókönyvet is nézzük, az egy év betakarja (egyébként 90 nap szokott lenni a "gyors" út, amit például Elon Musk is propagált, és 270 nap a "lassú" út, ami ionhajtóműves vagy más, kis gyorsulású, de hatékony meghajtással való utazásra vonatkozik), vagyis túl lehet élni, el lehet viselni....

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#15) vilmose33


vilmose33
őstag

Köszönöm ismét a remek cikket.

A jövő most van

(#16) Fred23 válasza Cifu (#14) üzenetére


Fred23
nagyúr

Köszönöm ezt az írást is, most fejeztem be!

Az emberiség jövőjét pedig szerintem nem csak konzervatív emberek fogják építeni, simán lehet, hogy mondjuk cyborgokká lesznek sokan. Nagyban megváltozhat a testünk az elkövetkező 50-100 évben. Ilyesmikkel tele a YouTube, és számomra ezek egy érdekesebb emberi jövő első lépései. Ezt szinte mindenki látta már, de fölösleges is reklámozni... -vannak persze alap dolgok, amiken talán még sokáig nem juthatunk túl, mint a hús-vér emberi agy -ami azért kiegészíthető és feljavítható-, de a testünk jelentős része hamarosan átalakulhat, ha bevállaljuk.

[ Szerkesztve ]

(#17) pilóta


pilóta
nagyúr

Köszi, megint nagyon jó lett :R

Amúgy tök vicces, hogy bármilyen scifiben, ahol űrhajóbelsőt látunk tök rend van, legtöbbször valamilyen steril fehér környezet, patika tisztasággal. De még azokban a filmekben is, ahol amúgy valamilyen szinten mocsok van meg rozsdás lépcsők stb, ott is viszonylag rend van, ehhez képest a valóságban meg tök zsúfolt kupleráj az egész :D

Aki él és nem boldog, az téved!

(#18) llax válasza pilóta (#17) üzenetére


llax
senior tag

Itt (is) különbözik a valóság és a scifi.
Ott van azért több "ha". Nagyon sok minden lehetett volna / lehetne másként is.

Ha az oroszoknál nincs állandó (súlyos) pénzhiány, nem jön közbe ütközés és tűz, akkor vélhetően másképp nézett volna ki a Mir belseje (még akkor is, ha a saját űrrepülő programra már nem jut). Bár ez esetben nem biztos, hogy beszálltak volna az ISS-be. Ha mégis, néhány modullal több lenne fent...

Ha az USA-ban nincs a Columbia katasztrófája, másképp nézne ki most a még nagyon megvágott ISS is (az U.S. Hab tutira, a CAM jó eséllyel az ISS része lenne).

(#19) moleculez válasza Cifu (#14) üzenetére


moleculez
veterán

Hát return jegy nélkülnem tudom milyen őrült vág ebbe bele. A kismillió feltétel melett egy olyan pszichológia alkalmasság kell amit nem tudunk felmérni. Nem hiszem el, hogy azzal a tudattal nem kattan be valaki, hogy nincs többé világ, csak az amit épít. (Vagyis amire erőforrás/anyag van). Persze, mind úgy gondoljuk, hogy kinek hiányozna ez a szutyok, de valójában ez nem így megy.
Talán valamilyen antiszociális személyiséget eredményező defekt nagyon is előnyös lenne, normális ember biutos beleőrül. Főleg, hogy fel sem tudja kötni magát.
Talán a társadalom teljes kizárásával nevelni gyerekeket csak erre a célra? Nagyon beteg gondolat, de Kínában bármi (!) belefér, ha emberanyag kell.
Nehéz ügy, morálisan, erkölcsileg, mindenhogy... Pl szaporodnak a kolónián, gravitáció hiánya hogy hat a magzat fejlődésére, ha nem jól sikerül, mi lesz vele, aaa nagyon nagy topik ez...

Még nincs kész, de már majdnem elkezdtük!

(#20) Cifu válasza moleculez (#19) üzenetére


Cifu
nagyúr

Hát return jegy nélkülnem tudom milyen őrült vág ebbe bele.

Miért olyan extrém dolog ilyesmit feltételezni?
Vannak, akik évtizedek óta élnek az Anktartiszon. Nem őrültek meg, nem lettek pszichopaták...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#21) joysefke válasza Cifu (#20) üzenetére


joysefke
veterán
LOGOUT blog

Az Antarktisz egy ultra barátságos hely a Marshoz képest, ráadásul onnan van retúr jegy :)

(#22) Alchemist válasza moleculez (#19) üzenetére


Alchemist
addikt

Talán a társadalom teljes kizárásával nevelni gyerekeket

Amilyen hulladék bizonyos vonatkozásban a társadalom, még jól is járnak egy céltudatos képzéssel, neveléssel. Ezt valamennyire a sakkozó Polgár-lányok példája is alátámasztja.

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

(#23) #78693120


#78693120
törölt tag

Csak röviden:
:R :R :R

(#24) opr


opr
veterán

Szokasos (hivatalosan) nem turelmetlenkedo, tiszteletteljes kerdes: Lehet valami infot kerni rola, hogy mikor varhato a kovetkezo resz? :R

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

(#25) Cifu válasza opr (#24) üzenetére


Cifu
nagyúr

Múlt hét óta várja a megjelenést, gondolom e héten sor kerül rá. ;)

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#26) opr válasza Cifu (#25) üzenetére


opr
veterán

Yessss! Koszonom! :R

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

(#27) j-cool válasza Cifu (#25) üzenetére


j-cool
tag

Pedig úgy vártam szombatra, de hátha a logoutnál észbe kapnak és kiengedik nemsokára, én már nagyon várom, és előre is köszönöm a szinte biztosan nagyon minőségi munkádat :R

Hatékony, online, gyors autós szerviz program, ami ráadásul ügyfeleket hoz? ---> http://szerviz7.hu ugyanez elérhető általános célú (minden szerviznek megfelelő) átalakítható verzióban is, érdeklődni privátban.

(#28) Cifu válasza j-cool (#27) üzenetére


Cifu
nagyúr

Nincs ráhatásom erre sajnos. :)

De most amúgy is egy banális kis kérdés körül pörögtünk egész nap. A Szojuz-TMA esetében alsó hangon nagyon narancs alapú színeket használtak, és egy oldalon a plazma-technológiára utaló angol megnevezést használták a kijelzőkre. Na ezen elkezdtem pörögni, hogy vajon tényleg narancs-plazma kijelző van ott, avagy valójában színes LCD (mert a bal oldali kijelzőn közben más színeket is látni), csak a mögötte lévő (amúgy x86 alapú) hardver bír valami olyan kézihajtányos grafikus megjelenítő hardverrel, hogy csak monokróm 16 árnyalatú megjelenítést tud a középső képernyőn, és 8 (erősen korlátozott) színt használ a bal oldalin. Mint kiderült, feltehetően ez utóbbi a legvalószínűbb...

Ez a kép gondolkodtatott el:

Csak hát van ilyen is, egyértelmű piros színnel a bal oldali kijelzőn:

Na sebaj... Legalább közben találtam egy Szojuz-TMA ICC (ez a kijelző elnevezésének rövidítése) szimulátort (emulátort?), ami DOS-Boxban fut - erre található...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#29) Kront válasza Cifu (#28) üzenetére


Kront
tag

sok mindennel próbálkoztak, de konkrétan plazma (meg lézer, meg oled) nem volt köztük. akkoriban az még gyerekcipőben járt. zabálta az áramot, beégett, felmelegedett és nem volt megbízható.
eleinte középen közönséges katódsugárcsöves monitor (CRT) volt, balra meg elektromechanikus kijelző, ami alfanumerikus karaktereket és egyéb jeleket pörgethetett ki magából, mint ahogy egyes pályaudvarokon ma is látni ilyeneket. egy ilyen (be nem épített Szojuz) kijelző még a BRG tanműhelyében is ki volt állítva a 80-as évek végén.
az elektromechanikusat később felváltotta az elektrolumineszcenciás (ELD) panel. ezt amúgy is az oroszok találták fel és tökéletesítették a 60-as évekre. ilyenek voltak a régi "világítós" hét-nyolcszegmenses számológépek.
később középre LCD monitor került. bal oldalon maradt az ELD. majd jött a PC-sítés kora. középen VGA monitor (nem volt "kézihajtányos", közönséges, szabványos LCD VGA volt, leszámítva a mil specifikációt) 16 szürke (azaz sárga) árnyalattal. bal oldalon pedig egy színes 3 bites VGA, 8 színnel. szintén szabványos. sőt, a vezérlőbusza akkorra már megegyezett a NATO-ban, NASA-nál is szabványosított rendszerekével. ugyan olyan adatcsomagok utaztak a displayvezérlőhöz, mint az F-16, F-18, AH-64 vagy a Hubble vezérlésében.
valamikor az Argon lecserélése után megjelentek a teljesen egyforma színes panelek, mindkét oldalon. azóta több olyan írást is láttam, hogy ezek már képesek PFD/MFD módon, egymás tartalékaként működni (már, ha ez igaz. korábban probléma volt, hogy a "GUI"-nak nem volt tartaléka, mert nem volt hely megoldani.) az új kijelzők vélhetően a repiparban megszokott AMLCD panelek. (a munkahelyemen ilyen paneleket fejlesztenek)

[ Szerkesztve ]

(#30) Cifu válasza Kront (#29) üzenetére


Cifu
nagyúr

sok mindennel próbálkoztak, de konkrétan plazma (meg lézer, meg oled) nem volt köztük. akkoriban az még gyerekcipőben járt. zabálta az áramot, beégett, felmelegedett és nem volt megbízható.

A narancs-plazma (orange plasma) kijelző az 1970-es és 80-as években eléggé általános volt a hordozható számítógépeknél, mivel abból tudtak kellően lapos kijelzőt csinálni (CRT-ből elég nehéz, no), ezért gondoltam erre. Az áramzabálás ilyen kis mértékben nem annyira vészes, főleg, hogy a CRT is zabál. A beégés nem hinném, hogy e téren hátráltató tényező, max. a szimulátorokban, mivel az űrhajó kijelzői amúgy is csak az űrállomásig tartó úton és visszafelé kerül bekapcsolásra (btw az LCD is csodásan be tud égni sajna... :U ). Ha jól tudom például az tengeralattjárókon volt használatban narancs-plazma, tehát ha katonai célra megfelelőnek tartották, akkor gondolom űrhajóba is elment volna...

később középre LCD monitor került. bal oldalon maradt az ELD. majd jött a PC-sítés kora. középen VGA monitor (nem volt "kézihajtányos", közönséges, szabványos LCD VGA volt, leszámítva a mil specifikációt) 16 szürke (azaz sárga) árnyalattal. bal oldalon pedig egy színes 3 bites VGA, 8 színnel.

Őőőő...

Szojuz (Szíriusz panel)
középen monokróm katódsugaras kijelző

Szojuz-T (Neptunusz panel)
középen monokróm katódsugaras kijelző

Szojuz-TM (Neptunusz-M panel)
középen monokróm katódsugaras kijelző
Digitális óra az analóg helyett (ez az ELD, amit említesz)

Szojuz-TMA (Neptunusz-ME panel)
bal oldalon (pilóta) színes VGA felbontású (640x480) kijelző 8 színnel
középen (parancsnok) monokróm (fekete/sárga) VGA felbontású (640x480) kijelző 16 árnyalattal

Szóval amennyire én tudom, a Szojuz-TM sorozatig maradt a CRT, lapos kijelző a -TMA típusba került először. És itt a probléma, mert nincs olyan, hogy 8 színű kijelző. Akkor az ott egy színes LCD lehetett, ami "mögött" a grafikus hardver csak 8 színt tudott megjeleníteni (ráadásul nem is a spektrumot lefedve, mert kék szín egyáltalán nem szerepelt ezek között). A középső panel kinézetre teljesen megegyezett a bal oldalival (amit a pilóta használt), de ugye 16 árnyalatú monokróm kijelző volt. A középső volt nekem gyanús a narancs-plazma terén, mivel a kijelző színéből ez logikusnak tűnt, de HPASP-al (aki most egy Szojuz-szimulátoron dolgozik) elemeztük az információkat, és arra jutottunk, hogy az feltehetően színes LCD lesz, csak a mögöttes hardver ennyire gyenge képességekkel bírt. Ugyebár a VGA szabvány nem ismert 8 színes palettát, vagy monokróm, vagy 16 színt ismer.

Itt van milyen színeket tudott a bal oldali kijelző:

Gyakorlatilag a fekete, a piros két árnyalata, a sárga, a narancs két árnyalata és a zöld két árnyalata. Nem hinném, hogy ilyen LCD kijelző létezne, vagy az orosz képes lett volna két szub-pixeles LCD kijelzőt gyártani csak piros és zöld szubpixellel (vagyis RGB helyett akkor csak RG?). Ez esetben ezért van 16 kocka a fenti képen, mert valójában a 16 VGA színt próbálná megjeleníteni, csak ugye az RG LCD-n ez így jelenik meg.

Hmm... most kezdek megvilágosodni, ez magyarázat lehet arra, miért nem tudtak a kijelzők fehéret megjeleníteni, csak fekete-zöld-sárga-piros színek mentén mozogtak. Szóval a VGA kijelző megállja a helyét, csak éppen nincs kék szubpixele, így nem is tud olyan színt "kikeverni", amiben kék lenne...

valamikor az Argon lecserélése után megjelentek a teljesen egyforma színes panelek, mindkét oldalon. azóta több olyan írást is láttam, hogy ezek már képesek PFD/MFD módon, egymás tartalékaként működni (már, ha ez igaz. korábban probléma volt, hogy a "GUI"-nak nem volt tartaléka, mert nem volt hely megoldani.)

Én úgy tudom, hogy a Neptunusz-ME két kijelző képes volt az összes üzemmódra, csak ugye a középső kijelző nem tudta a színeket megjeleníteni. Egyes, a bal oldalon ülő fedélzeti mérnöknek szánt képernyőkön a ideális és a veszélyes értékeknél volt használatban a zöld/sárga/piros szín, lásd:

A középső kijelzőre ment a dokkoláskor az Orbitális modulon lévő fekete-fehér kamera képe, ezért ott meg a több árnyalat megjelenítése volt a fontosabb (bár 16 árnyalat...)...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#31) Cifu


Cifu
nagyúr

Szolgálati közlemény: holnap reggel 5 órakor élesedik a következő rész! :C

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#32) simonzé


simonzé
addikt

Yaaaay! :)

I don't fit in. I fit out.

(#33) Kront válasza Cifu (#30) üzenetére


Kront
tag

életem első (nem saját építésű) pc-je, egy használt, hordozható 8086-os Toshiba volt, narancs plazmával. valódi monokróm, azaz vagy narancs vagy semmi. 200 wattot evett, ezért nagyrészt a 11" kijelző volt a felelős. egy fél órás használat után olyan forró volt a plazmaképernyő, hogy várni kellett vele mielőtt lecsuktad. ugyanakkor nagyon jó képe volt. (volt vagy 10 kg, mindez akku nélkül, mert olyan akkoriban nem létezett. a hordozhatóság azt jelentette, hogy konnektortól konnektorig vihetted.)

azt olvastam, hogy a hajó Neptunusz panelje kb. 400 wattot fogyasztott még az Argonos időkben. majd a korszerűsítés után az új panelekkel és CPU-val lement 100 wattra. nem igen lett volna ott helye egy 100+ wattos kijelzőnek.

a másik probléma a plazma kijelzővel, hogy egyáltalán nem lehet a repülőiparban használni, mert nem bírja a gyártásitól eltérő nyomáskülönbséget kívül-belül. egy negyed báros nyomáskülönbségnél (azaz kb. 2000 méteren) elkezd zúgni és szétesik a képe. 2000 méter felett meg nem is igazán működik. ezért nem építjük be mi sem repülőgépekbe, bár igen csak jól jönne a kis fényerő melletti nagy kontrasztja éjszakai repülések során, ahol éppen hogy a kabin belső fényszennyezését kell minimalizálni.
gondolom, az űrhajón sem jött volna jól, ha bár milyen kis hermetizációs problémánál még az MFD is leáll.
tengeralattjáró monitorokat nem ismerem, de feltételezem ott a beltérben folyamatosan a felszíni légnyomás közeli érték van, különben egy vészemelkedés során keszonbetegséget kapnának a bennlévők. oda befér a plazma. no meg ott áram is akad bővebben.

valahol olvastam, hogy valami Zora számítógéppel kísérleteztek a MIR-en, aminek plazma kijelzője volt. talán az emberes MARS programba szánták, de kb. ezt az egy mondatot láttam. és ezt is csak egy könyvben. sehol nem leltem másutt nyomát, hogy valaha járt volna plazma kijelző az űrben.

Szojuz paneleknél igazad van, kijelző evolúciókat fejből írtam, már nagyon rég foglalkoztam vele, ráadásul megfeledkeztem, hogy csak a TMA-t mondod. most kikerestem, az ötödig generációs vezérlőnél az LCD panelek valóban a TMA-nál jöttek be, előtte volt még 22 féle típus/módosítás, a Buran verziókat is belevéve.

VGA: az bizony 8 színű volt kezdetben. a vezérlés és a hozzá gyártott panelek is. analóg VGA-nál az volt az alap. 3 RGB csatorna, csatornánként 1 jelszint. ráadásul az analóg VGA-nak megvolt az az előnye, hogy egyszerűbben (AD konverter nélkül) rákeverhették a dokkoló modul analóg képét. (nem tudom, hogy analóg VGA volt-e a két display vezérlése, csak logikusnak tűnik a 8 szín miatt.)
ilyen Spartan modulból még én is építettem számítógépet. ami miatt most linkeltem (8 színű VGA), a 6-os fejezetben van.

a 8 szín amúgy bőven elég az aviatikában a kijelzőknél.
fehér: segédvonalak, raszterek, skálák;
zöld: információk;
cyan: input, skálakiemelés;
sárga: figyelemfókuszálás valamilyen objektumra vagy adatra;
piros: warning;
kék: háttér kiemelés;
fekete: háttér;
Magenta: nehezen olvasható és könnyű téveszteni a pirossal, nem szoktuk használni vagy csak minimálisan, fontos adatok kiírására, pl. sebesség, magasság, heading, eltérés a kurzustól.

még a radarképhez is bőven elég 3 szín. ami miatt mostanság "divat" lett a karácsonyfa jellegű LCD a repülőkön a terrian adatok megjelenítése. ez hozta be a 8-nál több színű paneleket és azóta színesedett ki a többi objektum (pl. a virtuális műhorizont).

most már sejtem a dilemmádat a 8 színnel. azt szeretnéd tudni, hogy a megjelenítő korlátozta be vagy a vezérlés?
mindamellett, mint írtam, a 8 szín bőven elég, ezért ergonómiai döntés is lehetett, mindkettő ok fennállhatott. akkor tudnád megmondani biztosan, ha szétszednéd.

azt jól látod, hogy a bal oldali КСПл panel egy RG VGA panel. ez nem volt ritka, pl. oszcilloszkópokban gyakran előfordult, manapság is kapni. ez pl. egy 8 színű RG: link

ettől persze még lehetne 6 bites is az az RG, ami a Neptunusz-ME-ben van és csak az elektronika miatt korlátozott 8 színre. az több helyütt olvasható, hogy az Argont mini PC-re váltották le, 8086-os architektúrával, de nem részletezik, hogy melyik feladatra és milyen részét. így az sem tudom, hogy a grafikus kijelzőt külön vezérlő hajtotta meg vagy maga a 8086-os CPU. ez utóbbi esetben, ha közvetlenül a CPU hajtotta ki, lehetséges, hogy neki köszönhető a 8 szín, sokat gyorsíthattak vele. az első 8086-osokat még nem tudtad fűzni, a katonai verziók nagyon sokáig MN/MX kiterjesztés nélkül készültek, azaz nem futottak multiprocesszoros környezetben. így nem is dedikálhattál külön chipet a VGA-ra. (ez az ok is csak egy találgatás részemről)

itt azt írják, hogy a középső panel azért volt szürkeárnyalatos és nem színes, mert a tervezők azt megbízhatóbbnak tartották: link

[ Szerkesztve ]

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.