Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- Meggyi001: Áram nélkül....méltóság nélkül.....
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Hieronymus: Az igaz barátság kezdete
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
- Meggyi001: Amire figyelned kell Párizsban is...
Új hozzászólás Aktív témák
-
#103
tha_answer
őstag
tha_answer
őstag
Koszonom a valaszt!
-
#102
Cifu
félisten
tha_answer
#101
Cifu
félisten
válasz
tha_answer
#101
üzenetére
Bárr nem írtam oda, az első mondatom irónia volt.
A Jalopnik se találta fel a forró vizet - fogták a Buranról szóló orosz oldalakat (Russianspaceweb, Buran.ru) és kiemelték a hírértékűnek vélt részeket. A teljes kép nélkül így úgy tűnik, hogy jajj, mennyivel okosabban csinálták a szovjetek. Csakhogy ez hülyeség.
Azt felejtették el megemlíteni, hogy az amerikai űrsikló eredendően arra épült, hogy minél olcsóbb legyen a világűrbe jutás. A koncepció az volt, hogy a lehető legtöbb újrafelhasznált elem legyen a járműben, így végül ugyebár csak a külső hajtóanyag-tartály veszik el az indításnál. Mi az, ami drága? Például a hajtóművek. Tehát azok visszahozatala nem is lehet kérdéses. Ezt a Buran / Enyergia párost tekintve hibának nevezni finoman szólva is nevetséges, hiszen a szovjetek eredendően azért építették függetlenül működő rakétának az Enyergiát, mert Valentyin Glusko egy olyan óriás-rakétát akart, amelyik képes 20 tonna körüli terhet eljuttatni a Holdhoz, az általa vágyott Szovjet Holdprogram számára. Ezért nincs a Buran-on főhajtómű. Igen, ez mellékesen megnövelte a teherbírását, hiszen nem kell magával cipelni a hajtóműveket és azok kiszolgáló berendezéseit. Cserébe azok a hajtóművek mindig odavesznek, nem lehet őket újrafelhasználni...
Utólag azon is könnyű mosolyogni, hogy mennyivel jobb folyékony hajtóanyagú gyorsítórakétákat használni a szilárd hajtóanyagú SRB-k helyett. Csakhogy az amerikai űrsikló azért kapott Szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát, mert ez volt az olcsóbb megoldás. Eredetileg ők is folyékony hajtóanyagú megoldást akartak, sőt, folyamatosan lebegtetve volt a lehetőség - csak hát pénzt nem kaptak rá. Az SRB olcsóbb volt, így azt valósították meg.
A McDonnell-Douglas újrafelhasználható folyékony hajtóanyagú gyorsítórakéta terve az 1970-es évekbőlErre olvasható a döntés részletes háttere.
Az automata repülésről már írtam - a szovjet megközelítés az volt, hogy minden űrhajójuknak képesnek kell személyzet nélkül is végrehajtani az űrrepülést. A Vosztoktól a Szojuzon át a VKK űrrepülőgépig ez mindig így volt. Ezzel szemben az amerikai megközelítés az volt, hogy az emberrel repülő űrhajó az emberrel repüljön, ha csak lehet. Mindkettő megközelítésnek megvan a pro és kontra oldala. Ha olvastad a cikksorozatot, tudhatod, hogy a szovjet űrhajósok (Gagarin, Tityov) és az űrhajósok vezetője (Kamanyin) is több esetben kikelt amiatt, mert a rosszul működő automata rendszerek miatt volt sikertelen a személyzet nélküli tesztrepülés (pl. korai Szojuz tesztrepülések). Az ő nézetük is az volt, hogy az űrhajós olyan, mint a tesztpilóta, rizikós a feladata, de ha a fedélzeten van, akkor ő oldja meg a felmerülő problémákat.
-
#101
tha_answer
őstag
tha_answer
őstag
Akkor sztem nem olvastad el a linket.
Pl a shuttle nagyhajtomuvei csak ballasztnak voltak jok meg felesleges helyfoglalonak. -
#100
Cifu
félisten
tha_answer
#99
Cifu
félisten
válasz
tha_answer
#99
üzenetére
Azért kiváncsi lennék azokra a bizonyos "technikai előnyökre". Az orosz források folyton felhozzák az automata repülés lehetőségét, dehát alapvetően sose kellett volna személyzet nélkül repülniük.
-
#99
tha_answer
őstag
tha_answer
őstag
https://jalopnik.com/did-the-soviets-build-a-better-shuttle-than-we-did-1713379466
"The Soviet Energia-Buran system did have some real technical advantages over the NASA Space Shuttle program. But, NASA did manage to do a hell of a lot more with their program, like, you know, actually going to space and doing interesting things. In an ideal world, there would have been cooperation, and perhaps US orbiters could have been retrofitted to work with Energia launchers, and perhaps we’d even have been able to use Energia rockets for Mars missions and and and we’d have permanent lunar bases and Space Unicorns and Infinite Energy satellites that run on rainbows and love and and and...
Sorry. I guess that’s just not the way the world works."
-
Cifu
félisten
válasz
nalaca000
#96
üzenetére
Ezen a héten biztos nem. Még korrekúrára is vár, tehát leghamarabb jövő hétvége szerintem.
Nagyon hosszú lett. Az biztos, hogy átszervezem a jövőbeni részek gondolatmenetét, mert ha minden Mir EO-ról (tartós személyzet) 10 000+ karaktert írok, akkor sose lesz vége, plusz én is belebolondulok....
-
Cifu
félisten
@BatchMan & @doberman: Köszönöm a drukkolást, igyekszem.
@serrin: Szerintem, ha nem lenne ennyi politika a történetben (USA és orosz oldalról sem), akkor lehet, hogy már sokkal előrébb járnánk...
Megint visszájára kell fordítanom témát: ha nincs a politika, akkor ki pénzelte volna az űrprogramokat? A politika volt az, amely jóváhagyta a (katonai) rakétaprogramokat, amelyek irgalmatlan pénzt égettek el, és elnézték neki azt, hogy annyi rakéta robbant fel az indítóálláson vagy nem sokkal a start után. Az ilyen események egy kereskedelmi program gerincét megroppantják. A politika támogatta a Szputnyik és Vanguard műholdak létrehozását. A politika támogatta azt, hogy ember menjen a világűrbe.
Ha mindez kereskedelmi alapon kellett volna, hogy megvalósuljon, bizony lehet, hogy még itt sem járnánk...
-
Cifu
félisten
válasz
#78693120
#89
üzenetére
Ja, várom a folytatást.
A folyatás készül(get), csak több döccenő volt benne, mint számítottam rá. Most megvettem egy Mir-el foglalkozó könyvet, hogy kicsit színesítsem a szöveget, mert a cikk "első" 0.99-es verziója olyan száraz és élvezhetettlen volt, hogy az agysejtjeim rituális öngyilkosságot követtek el, amikor UnA-nak való küldés előtt még egyszer átolvastam. Így nem küldtem el lektorálásra (emberségből nem akartam, hogy UnA is átélje ezt
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).Nekiálltam több körben további háttéranyag-gyűjtésnek, de effektíve értékelhető dolgot nem találtam a neten. Se angol, se orosz nyelven. A Spacefacts.de és az astronautix.com is pár mondatos, általában száraz tényeket közöl (a Progressz XY bedokkolt..., lekapcsolódott...., a Szojuz TM-XY bedokkolt, lekapcsolódott, végrehajtottak ABC tudományos feladatokat... és így tovább - és tényleg ennyire rossz volt a 0.99-es változat, magyar nyelven). Az orosz oldalak se nagyon mondanak többet, sőt, általában kevesebbet.
Most dolgozom tehát azon, hogy az eredeti szöveget valahogy fogyaszthatóbb formába öntsem - amiben a 8 ezer forintért megvett David M. Harland - The Story of Space Station Mir c. könyv nyújt némi segítséget...
-
Cifu
félisten
válasz
#78693120
#89
üzenetére
Nézd egy kicsit a másik oldalról.
Ha az űrsiklót nem állítják le, akkor indításonként nagyjából 500-600 millió dollárt kell biztosítani. Valójában még ennél is többet, mert életben kell tartani az űrsikló működését biztosító háttér-gépezetet. Még ha csak évi 3 repüléssel is számolsz, akkor is elmegy 2 milliárd dollár erre. Mivel nincs plusz keret a pótlásra, csak abban bízhatnak, hogy ezt az összeget "egészben" megkapja az űrsiklót váltó megoldás - legyen bármi is az.
A másik óriási kötél a nyakon egy újabb katasztrófa megtörténése. A NASA két űrsiklót veszített el, és komolyabb átépítés nélkül az űrsikló nem lett volna biztonságosabb. Csúnya statisztikával élve 50 indításonként egy űrsiklót vesztettek. Közel volt a 150-edig indítás (134.-dik volt ugye az utolsó), és még ha nem is vagy babonás, ott a félsz mindenkiben, hogy mitörténik, ha...
Több olvasata is van a dolognak.
Lehet úgy kiolvasni, hogy a NASA ezzel a drasztikus módszerrel akarta a törvényhozás orra alá dörgölni, hogy oké, ha nem akarjátok, hogy repüljön az űrsikló, adjatok több pénzt. Adtak, csak éppen az Orion / SLS programra, ami nem oldja meg a NASA rövid távú gondjait.
Lehet úgy kiolvasni, hogy a törvényhozás akarta végre agyoncsapni az űrsikló programot, mielőtt újabb amerikai űrhajósok halnak meg benne. A NASA-n belül is volt egy erős nyomás, hogy repüljön tovább, és végül ugye két részletben további utakat "nyert" az űrsikló a végső nyugdíjazása előtt. A törvényhozás nem akarta, hogy a NASA ilyen "trükkökel" a végtelenségig elhúzza a váltást, ezért elvágták a köldökzsinórt. Kerül amibe kerül.
Lehet olyan olvasata is, hogy az SLS / Orion lobby úgy volt vele, hogy őket nem érdekli az űrsikló, arra számítanak, hogy az űrsikló pénze az SLS / Orion felé folyik majd, amely így több pénzt kap, hamarabb elkészülhet, és megoldhat minden gondot. Az egyik fele ennek megvalósult (rohadt sok pénzt költenek az SLS / Orion-ra), a másik nem, mert az Orion nem fog LEO feladatokat (mint az ISS űrállomás személyzetcseréje) végrehajtani, erre a NASA kereskedelmi alapú megoldást akart.
-
Cifu
félisten
válasz
#78693120
#87
üzenetére
Szerintem nagy hiba volt, hogy az űrsiklókat használható utód nélkül váltották le.
Apró probléma, hogy ha nem így történik, akkor lehet, hogy sose váltják le őket. A NASA nem kapott extra pénzt az űrsikló leváltására vonatkozó programokra - se az X-30-ra, se az X-33 / Venture Star, sem a CCDev programra. Az Orion nem az űrsikló leváltására született meg végül! És mégis irgalmatlan pénzt költöttek el rá. Ehhez képest az Orion várhatóan 2022 előtt nem fog embert vinni a világűrbe, a CCDev két űrhajója, a SpaceX Dragon v2 és a Boeing Starliner pedig ahogy most kinéz, csak 2019-ben mehet először személyzettel az űrbe, és akár 2020-ig se tudja betölteni az ISS ellátását célzó feladatukat.
Ha az űrsiklót tovább reptetik, akkor a törvényhozásnak több pénzt kellett volna biztosítania, amit valahonnan el kell venni - a NASA költségvetését érdemben 4 évtizede nem emelték...
Az pedig tény, hogy az űrsikló abban a formájában bizony veszélyes volt. Meg drága.
-
#78693120
törölt tag
A napokban néztem a NASA legnagyobb pillanatai dokumentum sorozatot. Mivel végigolvastam a cikksorozatot (még egyszer köszönet érte), ezért fejben jól össze tudtam vetni, hogy a szovjetek éppen hol tartottak, meg min dolgoztak.
Nagyon érdekes volt így együtt.
Szerintem nagy hiba volt, hogy az űrsiklókat használható utód nélkül váltották le. Akár egy korábbi programhoz is visszanyúlhattak volna, pl.: az Apollo kapszulákat előtte továbbfejleszhették volna. Pont azt mondták a NASA irányítók, űrhajósok, stb. is a filmben, hogy már rutinszerűen tudtak azokkal repülni.
-
#86
Lalikiraly
addikt
Sziasztok!
Ezt most kezdtem olvasni éppen.
Esetleg érdekes lehet!
https://qubit.hu/2018/05/06/hogyan-lettunk-a-vilag-hetedik-urhajos-nemzete-nyolc-magyar-aki-nelkul-nem-tortenhetett-volna-meg
-
Cifu
félisten
Sajnos ilyen komplex libről még nem hallottam.
Van Resonant Orbit Calculator (kiválasztható a valós naprendszerünk)
Van LEO/MEO/GEO calculatorErre van egy oldal, ami a számításokat végigvezeti
Ezek különféle Kerbal Space Program kalkulátorok, de talán találsz valamit, ami segíthet.
-
Tudom, hogy kicsit extrem a kerdes, de ugy vagyok vele, hogy hatha itt valaszra lelek. Gugli nem igazan segitett, bar oszinten szolva keresni is nehez ra, mert sok trajectory lib van, de mind max GEO-ig mukodik, En meg eleve kb onnan "indulnek".
Szoval, esetleg nem tud valamelyikotok olyan (akar fizetos, akar opensource) C/C++/C#/akarmi, max atirom librol, amit lehet hasznalni palyatervezesre/inditasi ablak keresesre varialhato inditasi es celbolygoval, kulonbozo hajtomuvekre (deltaV, toloero ido, akarmi) parameterezhetoen?Egy sajat hazi projekthez kene, de eleg brutal mennyisegu idot venne igenybe a megirasa, igy remenykedem benne, hogy hatha van valaki, aki mar megirta. A NASA-nak van ilyenje, de az egyszeru halando szamara nem igazan elerheto.
-
Cifu
félisten
A kettő eltérő körülmények szülötte.
A szovjet esetben az indítóállás (a mai Bajkonur) alapvetően egy kényszer szülötte hely, ez a legdélibb pontja az országnak, amelynél észak-keletre haladva nincs sűrűbben lakott település vagy ország (avagy tenger, ahol a lepotyogott elemeket esetleg az USA felnyalábolhatja). A tervező- és gyártóhelyeket pedig a szovjet idő szülte helyükön voltak. Senki sem akarta a mai Kazakhsztán területére "száműzni" a gyártást, mert akkor minden egyebet ide kellett volna szállítani (hovatovább Kazakhsztán eléggé száraz hely, ahol vízhiány is előfordult eleve). Ráadásul a gyártással foglalkozó irodák és gyáregységek eredetileg csak "mellesleg" foglalkoztak az űriparral, eredendően főleg katonai rakétákat és robotrepülőgépeket gyártottak (még az 1950-es és 60-as években, de Cselomej tervezőirodája a mai napig például).
Az EU és az USA más okból lőtte magát lábon. Ott a politika miatt lettek szétszórva a gyáregységek. Az Egyesül Államokban különféle államok nem kapnak közvetlenül a központi költségvetésből pénzt, de a katonai és állami megrendelések nagyban meghatározhatják egy állam helyzetét. Emiatt kerültek a NASA központjai az ország különböző államaiba: politikai szinten nem volt vállalható, hogy mindent Floridába telepítsenek, mert ott vannak az idítóállások.
Az EU / ESA hasonló eset, a ESA által pénzelt Vega és Ariane 6 rakétaprogramban az "arányosnál" több pénz csapódott volna le Olaszországban, így az Avio (az olasz cég, aki szilárd-hajtóanyagú rakétákra specializálódott) kénytelen volt a kompozit szerkezeti elemek gyártásának egy részét Németországba kiszervezni / Német alvállakozókat bevonni, mert hát a dolog úgy néz ki, hogy ha Németország X arányban pénzeli a programot, akkor elfogadhatattlan, hogy X(-n) arányban részesüljenek német cégek a megbízásoknál.
Az Airbus ugyanez pepitában...
-
Azt sose értettem (nem csak itt, hanem pl. az Airbus A380-asnál se), hogy mi a bánatért nem egy helyen gyártják az egészet, és akkor nem kellene a bazi nagy elemeket ezer kilométerekről irdatlan bonyolult módon szállítani. Csak a nyersanyagokat kellene, az meg vonattal sima ügy. Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb stb-bb...
-
#76
kago akira
tag
Rive
#74
kago akira
tag
Nekem ezzel kapcsolatban mindig az jut az eszembe hogy egy ilyen komplexum meddig maradhat müködésben. Mert már a Miren is volt olyan hogy panelek mögött ilyen joféle vizgömböket találtak amik nem éppen voltak sterilek : D
Tehát mikro gravitációban a kosz, baktériumok mennyire vágják tönkre a körülményeket.
-
Cifu
félisten
Nincs tervben a NASA-n belül. Az ISS sorsa erősen kérdéses, a NASA benne lenne, hogy más országok / űrügynökségek, vagy akár kereskedelmi partnerek működtessék tovább, de a NASA (legalábbis a vezetése) ki szeretne maradni belőle. Egyszerűen a jelen költségvetési számokba az ISS mellett nem igazán fér bele más nagy volumenű személyzettel ellátott űrprogram, pláne, ha a méregdrága SLS / Orion párosra építik. Márpedig arra kell építeni...
-
-
bandiras2
senior tag
Elvileg rengeteg hely van "odakint", csak macerás hogy mindig be kell öltözni ha az ember pakolni akar valamit. Nameg nem lehet akármit kint tárolni.
Az egyik zsilip mellett lehetne telepíteni egy drótvázas "szobát" üvegszálszövet hevederhálóból kialakított falakkal. Ha megtelik, akkor egyben hozzá lehet drótozni a visszatérő Progressz-hez, had égjen. -
#67
kago akira
tag
Rive
#66
kago akira
tag
-
#66
Rive
veterán
kago akira
#65
Rive
veterán
válasz
kago akira
#65
üzenetére
A 'rend' fogalma hajlamos átértékelődni, amikor egy padló, négy fal és a menyezet helyett nyolc egyenértékű , tetszőlegesen felcserélhető felület áll rendelkezésre - viszont nincs egy rendes sufni, ahova kipakolhatná az ember a rumlit
-
#64
ZsugabubusHU
csendes tag
ZsugabubusHU
csendes tag
Minden tiszteletem a cikk írójának!Hatalmas lett!
-
kamov.
csendes tag
A Vozduh rész félreérthető.
A Vozduh nem lítium-hidroxidot használ, hanem PSA (Pressure Swing Adsorption) elven működik és zeolit ágyakat használ.
A hő alkalmazásának fő oka a Vozduh-ban a CO2 elnyeletőágyak (három van belőle) előtti szilikagél alapú párakivonó ágyak működtetése, azon belül az éppen nem kivonó ágyak kifűtéssel regenerálása.
Mivel a zeolit CO2 szűrőn a víz is fennakadna, ezért azt előtte ki kell vonni. Erre van a szilikagél ágy.Két szilikagél ágy van. Az egyiken a hideg beáramló levegő áramlik át, ez vonja ki a párát. Ez persze idővel telítődik.
A másik ágyon már a CO2 elnyeletőt elhagyó felfűtött kimenő levegő áramlik át. A hő hatására a szilikagél kiadja a párát amit előzőleg elnyelt.
Mikor az egyik ágy telítődik, akkor a két ágy funkciót cserél egy szelep átváltásával.
Így a Vozduh pár percenként váltogatja a három CO2 elnyelető ágyat és a két párakivonó ágyat, jó hangosan kattogva.A Vozduh három főre van tervezve tehát amikor a Miren (ahova a Kvant-2-vel került fel) háromnál többen voltak akkor mentek mellette a lítium-hidroxid elnyeletők is.
Ami még majd elő fog kerülni a CO2 kivonás témában az az ISS-en használt amerikai űrruhákon az utóbbi pár évben bevezetett METOX (ezüst-oxid alapú) elnyeletője amit kifűtéssel lehet regenerálni.
-
#60
Lalikiraly
addikt
Lenry
#59
-
#58
Lalikiraly
addikt
Cifu
#56
-
arelim
tag
a buran képernyővédő is fasa dolog: http://buran.ru/htm/scr_en.htm
nagy kár, hogy nem a leg-energyija-takarékosabb. -
#56
Cifu
félisten
Lalikiraly
#55
Cifu
félisten
válasz
Lalikiraly
#55
üzenetére
Nézz vissza, volt szó róla a Szojuz kapcsán
Röviden: régebben plusz oxigént vittek magukkal, azzal dúsították a légkört, a hosszabb utaknál viszont probléma volt a szén-dioxid (CO2) felgyülemlése, ezért ezt valamilyen módon meg kell kötni. A legáltalánosabb a lítium-hidroxid vagy lítium-peroxid alapú megkötőágyak alkalmazása, ezeken átvezetik az űrhajó belsejéből érkező levegőt, és ez megköti a szén-doxiodot. Apró probléma, hogy a reakció miatt értelemszerűen időnként cserélni kell az ágyakat. Az amerikai űrrepülőgépen szabályosan 6 óránként kellett ezeket cserélni az első időkben, amikor 6-7 ember volt a fedélzetén. A szovjet / orosz rendszerek a mai napig lítium-hidroxid alapúak, még az ISS orosz részén is a Szaljut / Mir fedélzetén is használt Vozduh CO2 megkötőágyak dolgoznak.
Az 1990-es évektől jelent meg egy új, regeneratív megoldás, ahol a megkötőágyakban nyomás és hő ciklikus változtatásával a felgyülemlett CO2-őt le tudja választani az ágyakról (ez a regenerálás folyamata). Az így összegyűjtött CO2-őt pedig régebben a világűrbe engedték, manapság kísérleteznek azzal, hogy sabatier-reaktorokban felbontják és oxigént nyernek ki belőle. Az ilyen rendszerek váltották ki az amerikai űrsiklók fedélzetén az egyszer használatos lítium-hidroxid ágyakat, illetve ilyenek vannak az ISS amerikai moduljaiban (egy a Destiny modulban és egy a Node3-ban).
Ez a megoldás is rendelkezik problémákkal persze, műszaki hibák többször előfordultak, amelyek érthető okokból komoly fejtörést okoznak, hiszen itt a Föld körül ezek még relatíve könnyen elháríthatóak, de egy Hold- vagy Mars-állomás esetén csak a pótalkatrészekben bízhatnak. Ha pedig abból nincs elég, akkor ciki van. Elég nagy...
Mivel nem lehet mindenhova létfenntartó rendszert szerelni, ezért használnak rugalmas vezetékeket, amelyeken keresztül friss levegőt juttatnak el az olyan helyekre, ahol nincs létfenntartás, és úgy próbálják a légáramlást vezetni, hogy az elhasznált levegő a CO2 megkötő ágyak felé mozogjon.
Ez a kép például a Miren készült, lehet látni a három légvezetéket, amit az ajtónyíláson keresztül hoztak el.
-
#55
Lalikiraly
addikt
Egyébként arról vannak külön adatok, hogy mag a a létfentartó rendszerel miből és hogy? Mert gondolom amikor még Gagarin repült, persze csak rövid űrben tartózkodásnál max a levegő kellett meg vitt egy üveg vizet magával. De hosszabb távon mire és hogy támaszkodtak? Pl a levegőszűrés meg a tisztítas a vegyszerrel. Meg gondolom fűtés is kellett rendesen.
Egyébként megnéztem a Salyut-7-et. Nagyon nagyon tetszett.
-
#54
Lalikiraly
addikt
edk-
#52
-
#52
edk-
őstag
Lalikiraly
#50
edk-
őstag
válasz
Lalikiraly
#50
üzenetére
A szilárd hajtóanyagú rakétában nem üzemanyag- és oxidálószer-tartályok plusz rakétahajtómű van (mint itt), hanem az üzemanyag és az oxidálószer keverékét porból préselik vagy formába öntik. Ezt ha meggyújtják, nem állítható le az égés. Az STS SRB képén a rózsaszín a hajtóanyag, aminek a közepében hosszanti üreg van. A tetejénél gyújtják meg. Animáció az égésről
-
#51
Lalikiraly
addikt
BatchMan
#9
-
#50
Lalikiraly
addikt
hege8888
#49
Énis köszönöm szépen megintcsak! Bármikor jön a következő rész, azt is tisztelettel és megbecsüléssel várom!
Igen sajnos elhúnyt Magyari Béla első osztályú vadászpilóta! Nyugodjon békében! Őszinte részvétem a családnak..
Vlagyimir Dzsanyibekov és Magyari Béla, a Szojuz–36 tartalékszemélyzeteLenne egy további kérdésem, hogy miért és hogy van az, hogy szilárd tüzelésű hajtómű. Nem hiszem, hogy egy darab szénnel megy. Mert írod az oxidálószereket meg savakat ilyesmi. De ez mit takar?
-
hege8888
aktív tag
Köszönet ismét a hétvégi olvasnivalóért.
Közben szomorú aktualitása a sorozatnak, hogy elhunyt Magyari Béla.
-
llax
senior tag
"ezeket legalább 20 éve simán fejlesztik, de rendszerben, nagytömegben nem hiszem hogy lesz valaha is..."
Az utóbbi kb. 30 évben minden hadi fejlesztés, ideértve a "megvalósíthatóbb" dolgokat is, nagyon lelassultak, különösen a "nyugati" oldalon. Csak nézd meg az USA 5. generációs vadászgépeit, mennyi idő telt el az igények felmerülésétől a hadrendbe állításig. Majd nézd meg ugyanezt az elődeiknél is. De egy-egy vonalon (pl. könnyű-nehéz vadász...) megnézheted, milyen időkülönbségekkel jöttek a gépek a 2. vh.-tól kezdve.
-
Cifu
félisten
Hááttt... itt már előjönnek a légnyomás-specifikus hatásfokok is, és így tovább, amit aligha hozzászólásokban fogunk kifejteni szerintem.
Az Aerospike hajtómű pl. ezért lenne jó, mert tengerszinttől a vákuumig viszonylag jó átlagos hatásfokot biztosít, míg ugye a hagyományos harang-alakú fúvócsöves megoldások legalább két változatban készülnek (egy a sűrű légkörre és egy a vákuumra), vagy pedig a fúvócső állítható / toldható.
-
Rive
veterán
-
Cifu
félisten
Akkor a fent felsorolt elképzelésem a közeljövőben, vagy a távolabbi jövőben nem igazán lehetséges?
a "hagyományos" rakéta technológiát használva?A közeljövőben kizárható.
A távolabbi jövőbe nem látok. Az biztos, hogy komoly áttörésre lenne szükség a hajtóműtechnológiák terén hozzá. A jelenlegi elméleti / kísérleti technológiák közül egyik sem igazán passzol ehhez. A nagyon hatékony meghajtások (ion-hajtómű, plazma-hajtómű, foton-hajtómű, stb.) jellemzően nagyon kicsi tolóerőt adnak le, vagyis nagyon hosszú idő alatt tudnának ekkora relatív sebességváltozást megvalósítani. Márpedig itt viszonylag rövid idő alatt kellene megoldani. Jelenleg erre a kémai rakétahajtóművek, illetve az ezek megbolondított változatai (pl. nukleáris-kémiai hajtómű, amikor egy reaktor aktív magján keresztül vezetnek hidrogént, ami felhevülve és kitágulva tolóerőt ad le - ez kb. 2x olyan hatékony, mint a hagyományos rakétahajtómű, cserébe a nukleáris reaktor miatt jóval nehezebb maga a hajtómű és ugye bejön a radioaktivítás és a sugárvédelem problémája) képesek.
Mennyi egyébként egy rakétahajtómű hatásfoka?
Melyik hatásfok-értékre gondolsz?
Ha a befektetett / kinyert energia hatásfokát nézzük, akkor akár 60%-os értéket is el lehet érni.
A jelenlegi kémiai rakétahajtóművek hatásfokával, pontosabban tömeg-arányos hajtóanyag-hatásfokával kapcsolatosan ezen cikk első oldalán találsz egy táblázatot különféle hajtóanyagok terén - ez az ISP érték.
-
-
edk-
őstag
Ha csak ezért mennél, London - Orlando retúr repjegy kihozható 140 ezerből egy főre, plusz a fapados Londonba, szállás (50 dollár/éjszakával számolhatsz), autóbérlés (50 dollár/nap), a többnapos jegy pedig 75 dollár a Kennedybe (egy nap nem elég egy űrutazás-rajongónak).
-
#36
Cifu
félisten
kriszpontaz
#32
Cifu
félisten
válasz
kriszpontaz
#32
üzenetére
Én inkább kerülném az ilyen oldalakat, mindegyiknél ott van a 'Buran', meg 'Hol van a Buran' címek, és a képeken látható az OK-GLI, az OK-ML1, az OK-ML2, az OK-TVA, az OK-2K1...
-
#32
kriszpontaz
veterán
kriszpontaz
veterán
-
Cifu
félisten
Ahogy quailstorm írta. Persze, le lehet lassítani annyira az űrhajót, hogy kisebb hőterhelés érje, csak akkor rengeteg üzemanyagot kellene elégetni. Ez egyszerűen nem opció. Hogy számszerű adatot is adjak, fogjunk egy 10 tonnás űrhajót, és mondjuk 450 másodperces ISP-t (ez magyarul a legjobb reális hajtóanyagpárost, folyékony hidrogént - folyékony oxigént jelent), ez esetben mondjuk a durván 8km/s keringési sebességet szeretnénk mondjuk 6km/s-el csökkenteni. Ehhez 29 tonna hajtóanyagra lenne szükségünk, vagyis 39 tonnás az űrhajók, mielőtt visszatérne a világűrből. Értelemszerűen ha egy 100 tonnás űrsiklót akarnál így visszahozni, akkor 290 tonna hajtóanyagra lenne szükség.
Ha kerozin-folyékony oxigén hajtóanyagot szeretnél használni, mint ami pl. a VKK (Buran) esetében volt használva, akkor 360-as ISP-vel lehet számolni. Ez esetben 10 tonnás űrhajónál 46 tonna hajtóanyagra lenne még pluszba szükség, vagyis visszatérés előtt 56 tonnás lenne az űrhajód. A VKK esetében ha mondjuk 60 tonnára számoljuk a hővédő pajzs nélküli űrrepülőgépet, akkor 270 tonnányi hajtóanyagot kellene valahogy magával vinnie (330 tonnás teljes tömeg). Ugyebár még az agyon tupírozott Enyegia-változat, a Vulkan is csak fele ennyit tudott volna a világűrbe felvinni...
Így már talán érthető, miért nem opció. Még mindig sokkal könnyebb a hővédő pajzs, mint annyi hajtóanyag, amivel kellően le tudsz fékezni...
Az járható út, hogy laposabb szögben lépsz be a légkörbe, és van annyi felhajtóerőd, hogy a légkör felső részében több sebességet tudsz lassan elkoptatni.
A lent említett X-33 / Venture Star erre készült, így szemben a kapszula alakú űrhajók ~2200°C-os, illetve az űrsikló olyan 1600-1700°C-os maximális felszíni hőmérsékletével szemben "csak" ~1100°C-ra hevült volna. Így a szén-szén ill. szilikát alapú hővédelem helyett fémes hővédő pajzs is elegendő lett volna. Ez a tesztek szintjéig eljutott, jól is működött, de életben még nem adatott meg neki, hogy bizonyítson (az X-37 kísérleti gépen tökéletesített szilikát alapú hővédelem van, a kapszula-szerű megoldásokon pedig elégő (ablatív) hővédelem).
-
Doze
aktív tag
Pedig távlatokban gondolkodva az igazi áttörés/tömeg megoldás a Skylon féle repülők lesznek szerintem... tényleg felszáll, kimegy az űrbe majd nemes egyszerűséggel visszaszáll....
Lehet hülye kérdés de pl egy visszatérés alkalmával, mikor belép a légkörbe az űrjármű hatalmas hő keletkezik... most lehet ez az én hülyeségem, de ha meglassítana és csak szépen leereszkedne akkor végül is elkerülhető lenne a mindenféle hővédőpajzs, meg egy rahedli hővel járó probléma nem?
-
Redneck
nagyúr
Szépen összefoglaltad, kár a programért. A kilencvenes években azt reméltem, hogy az űrkapszulák csak kezdetleges megoldások voltak és az űrsiklók is csak egy nagy átmenet részét képezik. Azt hittem 20-30 év múlva jelentősen fejlettebb hajók lesznek és könnyebb lesz az űr meghódítása.
-
Cifu
félisten
@Fred: A DreamChaser-el annyi a gond, hogy kb. 10 éve egy helyben topog. Most is megnyerte az ISS ellátó teherszállító űrhajó tendert (CRS2), ha fejből jól rémlik 7 úttal, de hát a programot eredendően emberek szállítására találták ki. Már annyiféle áttervezésen esett át, annyiféle rakéta orrára képzelték el, hogy összeszámolni se lenne egyszerű (még az Európai Űrügynökségnek is el akarták adni...).
Szép és jó, de önmagában nem jobb megoldás, mint a Dragon vagy a Starliner....
@ph0nak: Az újrahasználható. függőlegesen landoló rakéták/rakétafokozatok okafogyottá teszik az űrsiklókat?
Ha jól értem, a Falconnál olcsóbban nem jönne ki semmilyen újrahasználható űrrepülőgép sem jelenleg.Erre nem tudok egy mondatos jó választ adni.
1.: Alaphangon egy olyan űrrepülőgép, mint a lent felvázolt Lockheed StarClipper lehet, hogy olcsóbban működhetne, mint a Falcon 9 / Dragon v2 páros. Csak éppen a kifejlesztése, letesztelése, elkészítése belekerülne alsó hangon is 4-5 milliárd dollárba. Ezt a befektetést akkor tudná visszahozni, ha nagyon sokszor repülne, és így az indításokként megspórolt pénz előbb-utóbb már "nyereségként" (vagy legalábbis alacsonyabb költségként) jelentkezne. Csakhogy ehhez az kellene, hogy biztos meglegyen a szükséges mennyiségű indításszám. Kereskedelmi alapon ez aligha valósul meg, túl sok a "ha" egy ilyen üzleti tervben.*
2.: A Falcon 9 újrafelhasználása lépésről lépésre haladt. Gyakorlatilag a korai tesztek olyan első Falcon 9 fokozatokkal zajlottak, amiket egy megrendelő kifizetett, és a SpaceX szinte minimális ráfordítással (vagy akár saját ráfordítás nélkül, az indítási nyereségből) hajthatott végre. Ez igen költséghatékony módja a fejlesztésnek, és a vége ugye az lett, hogy lassan megfelezhetik az indítási költséget az újrafelhasznált első fokozatokkal. Most ott tartanak, hogy már a második fokozatokat is megpróbálják visszahozni, sőt, az áramvonalazó kúpokat is. Alapvetően a SpaceX megközelítése nem az eleganciáról szól, hanem arról, hogy hatékonyak legyenek. Ebben pedig jók...
3.: Az állami megrendelések (NASA, ESA, kínai űrügynökség, japán űrügynökség) alapvetően arról szólnak, hogy a pénz hova folyjon. Fájdalmas, de ez az igazság. A NASA az ARES és az utód SLS hordozórakétáknál konkrétan nulla újrafelhasználásban gondolkozott. Nem akar költséghatékony lenni, mert az alvállalkozóknak és azoknak az államoknak, amelyekben ezen alvállalkozók vannak, az az érdekük, hogy sokba kerüljenek és ez a pénzáramlás állandó legyen.
*Van egy brit cég, a Reactionengines, eredetileg még egy, az 1980-as években tervezett brit űrrepülőgép, a HOTOL fejlesztésében részt vevő mérnökök alapították, miután a HOTOL-t a brit állam nem támogatta. A cég 1989-ben alakult, és a céljuk az, hogy egy kettős rakéta- és sugárhajtómű hibridet hoznak létre, amely felszálláskor és a világűrben rakétahajtóműként, a légkör alsó és felső részében pedig sugárhajtóműként működik. Az előnye ennek az, hogy a repülés középső szakaszában a működéshez szükséges oxigént a légkörből nyeri, vagyis ennyivel kevesebbet kell a tartályaiban magával cipelnie. A koncepció űrrepülőgép-tervét Skylon C2-nek hívják:
A megoldás innovatív, hosszú távon nagyon gazdaságos lehet, miközben még elegáns is. Na most a cég évtizedek óta pályázik állami pénzekre, kevés sikerrel. Az ESA még anno adott nekik egy 1 millió eurós összeget, ami a hajtómű kompresszor- és előhűtő részének fejlesztését sem igazán takarta be. 2012-ben sikerült egy kisebb, majd egy nagyobb összeget kapniuk állami támogatás formájában, majd a British Aerospace (BAe) óriáscég beszállt részvényesnek, valami 60 millió font körüli összegért. Ez az összesen nagyjából 120 millió font kb. elég a hajtóműfejlesztés beindítására, de kb. ennyire. A BAe is alapvetően nem a Skylon-t akarja megvalósítani, hanem abban bízik, hogy ezzel a hajtóművel (Sabre ill. Scimitar) légvédelmi rakétákat, robotrepülőgépeket, stb. lehet felszerelni, nagyobb hatótávolságot elérni. Vagyis első sorban ők katonai alkalmazásra látnak esélyt.
A Skylon évtizedek óta lebeg tervek szintjén, de közvetlen támogatásra egy fityinget nem kapott soha. Ennyire akarnak / mernek pénzt áldozni az innovatív, olcsóbb világűrbe jutásra a cégek és az országok...
Szóval tömören a helyzet az, hogy a Falcon 9 és az eljövendő New Glenn igyekszik meglévő technológiákra épülve minél olcsóbb megoldást nyújtani a világűrbe jutásra. A többi cég pedig csak azért gondolkodik ilyesmiben, mert ha nem követik a trendeket, akkor egyszerűen nem fogja senki igénybe venni őket, mert annyival drágábbak lesznek (kivétel az állami megrendelések, ahogy fentebb írtam).
Ilyen üzleti környezetben egy sokmilliárdos űrrepülőgép-programot senki sem fog bevállalni. A kereskedelmi cégek azért, mert kicsi az esély arra, hogy megtérüljön a befektetés - annyival nem lesz ugyanis olcsóbb egy ilyen megoldás a Falcon 9-hez vagy a New Glenn-hez képest, hogy letarolhassák vele a piacot. A másik oldalról pedig a Falcon 9 / New Glenn féle megoldás kifejlesztése és megépítése olcsóbb, tehát ha mozdulni akarnak valamerre, az ez lesz. Az állami űrügynökségek pedig dettó nem mernek ilyesmibe vágni, mivel ha elszaladnak a költségek, akkor más programoktól szívhatják el a pénzt. Tehát mindenki a kisebb ellenállás felé mozog. Az pedig a Falcon 9 / New Glenn szerű megoldás lesz...
@Ed_007: Ilyen szempontból én úgy látom, hogy nincs különbség. Nagy ritkán kerül egy-egy határozott és kellő hatalommal / pénzzel megvert egyén döntési pozícióba, és elkerülje az ilyen fiaskókat. De a nagy általánosság nem ez...
-
Ed_007
aktív tag
Döbbenetes, milyen kanyarokkal kellett haladnia az űrhajótervezésnek is... pedig azt hittem, csak a ... (volt munkáltatóm) IT projektjei hajmeresztően ésszerűtlenek, de úgy tűnik, a vezetői kavarás, a "először kitaláljuk a költségvetést, aztán kitaláljuk, milyen funkciót hagyjunk el a takarékoskodás miatt" módszer, a felfelé szájból kicsúszott nagyotmondásoknak megfelelés és a "minden vezető hozzá akarja tenni a maga fogpiszkálóját a projekthez, hogy aztán róla nevezzék azt el" szokás nemzetközi és technológián átívelő igazságtartalmú.
-
ph0nak
csendes tag
Az újrahasználható. függőlegesen landoló rakéták/rakétafokozatok okafogyottá teszik az űrsiklókat?
Ha jól értem, a Falconnál olcsóbban nem jönne ki semmilyen újrahasználható űrrepülőgép sem jelenleg.
Persze egyetértek azzal, hogy nagyon kúl egy repülőgép formájú és repülőgépként landoló járgány, az STS ha zsákutca is volt, az USA technológiai fölényét demonstrálta elég látványosan a pórnépnek, ahogy a holdraszállások is korábban. Az orosz pedig itt sem tudott válaszolni rá bár közel volt hozzá itt is, persze más okokból (itt azért, mert összeomlottak gazdaságilag). -
Köszi ezt az írást is!
-
Cifu
félisten
Boris Ivanovics Gubanov írásaiban láttam olyan bejegyzéseket, hogy az első időkben annyira nem volt a vízrendszer felkészülve (és nem volt előre felkészített víztározó, vagy csatorna a környéken), hogy egy-egy tesztnél 10 napig volt vízhiány (a google translate hozta ezt a fordítást, de élek a gyanúval, hogy azért valójában vízkorlátozásról lehetett csak szó) Leninszk (ma Bajkonur) városában...
-
Cifu
félisten
@joghurt: Az elülső az OK-ML2, a hátsó az OK-1K2, valóban nincs az OK-ML2 megemlítve a felsorolásban, nem tudom hogy maradt ki, máris pótolom.
@Redneck: Az űrsikló (mind az amerikai, mind a szovjet/orosz) kétségkívül fenséges látvány. Szomorú, hogy pár rossz döntés (a szilikát hővédő téglák alkalmazásának erőltetése, a légierő raktér méret és a tömeg meghatározásai, illetve a nagy 'cross-range' igénye miatt, ami nagy szárnyakat követelt meg, plusz az amerikai esetben a szilárd gyorsítórakéta alkalmazása) miatt az amerikai és a sok téren copy-paste szovjet űrrepülőgép is zsákutca lett.
Nekem a Lockheed StarClipper 1968/69-es koncepciója tetszett a legjobban, kár, hogy hamar kiszórták...
A fő problémája a rossz döntéseknek, hogy utána az űrsikló lett a fekete bárány, és rá mutogatva az űrrepülőgép-kritikusok nagy mellénnyel mondhatták, hogy az újrafelhasználható űrhajó / űrrepülőgép rossz megoldás, mert hát lásd az űrsikló is drága és nehézkes megoldás volt. Michael Griffin ezeket hangoztatva hozta el az Orion űrhajó tervét, ami miatt 2003-tól máig, és még lehet pár évtizedig a NASA a kapszula-elvű űrhajókhoz fog ragaszkodni....
Az X-33, a Venture Star és az amerikai űrsikló méretarányosan, az X-33/Venture Star leginkább az űrsikló sikertelensége és a hagyományos rakétákat támogató lobby miatt bukott el...@haxiboy: Na ez a problémám azzal, hogy mindegyik VKK programban részt vett makettre, tesztjárműre ráírják, hogy 'Buran', és innentől kezdve sokan azt hiszik, hogy a valódi, világűrt megjárt űrsiklót látják. Pedig az 2002-ben megsemmisült Bajnokurban...
-
Doze
aktív tag
Köszi, ez megint jó volt...
Az írásod második feléről azt gondolom hogy részben játszik mindkét részről a másik belehergelésre a fegyverkezésbe... de amcsi oldalról a fegyvergyártók lobbija, aztán zsíros (egyébként életképtelen) fegyverek fejlesztése...
Én keveset tudok arról ami életképes, de hogy az amcsik még mindig nem a boston dynamics altal fejlesztett robot lóval szállítják a málhát, meg nem lézerpuskával lö`doznek, meg itt van ugye a railgun... ezeket legalább 20 éve simán fejlesztik, de rendszerben, nagytömegben nem hiszem hogy lesz valaha is...
-
Cifu
félisten
@BatchMan: Voltak még szép kiszólások, amik kimaradtak...
A kedvencem az, hogy a szovjet/orosz mérnökök (és források) sokszor hangoztatják, hogy itt szó sincs valódi másolásról, egyszerűen ha azonos paramétereket adnak meg egy mérnökcsapatnak, akkor arra ugyan az lesz a válasz. Márpedig a szovjet mérnököknek azonos paraméterekkel kellett dolgozniuk, mint az amerikaiaknak - ezért a hasonlóság. (Megj.: persze hogy ez nem igaz, hiszen erre ott van Glusko MTKVP űrrepülőgép-terve élő példának...)
A NASASpaceFlight fórumán volt egy aranyos anekdota erről, mely szerint egy amerikai NASA mérnök egyszer összefutott egy olyan orosz mérnökkel, aki dolgozott VKK programon, és persze előkerült a másolás kérdésköre is. Az orosz mérnök persze a fenti mantrát nyomta le. Erre az amerikai mérnök homlokráncolva annyit reagált, hogy dehát az amerikai űrsikló korántsem optimális - a szárnyainál a VAB (függőleges összeszerelő épület) ajtóinak méretei határozták meg az alakját... A beszélgetés itt megakadt...
@nalaca000: Egen, az egy csúnya elgépelés...
@NumberGuy: Lesz szó a meg nem valósult orosz űrhajó-tervekről, így a Kliper programról is.
-
Cifu
félisten
Nézőpont kérdése.
10 éve megkérdezed ezt tőlem és azt válaszolom, hogy egyértelműen. Az Egyesült Államok ugyan azt csinálta a Szovjetunióval az 1980-as években, amit a Szovjetunió csinált az Egyesült Államokkal az 1950-es, 60-as években. Akkor a szovjetek felfújt békát játszottak, azt mutatva, hogy a valóságosnál sokkal több nagy hatótávolságú stratégiai bombázóval és aztán ballisztikus rakétával bírnak. Mivel az amerikai kémhálózat nem volt túl hatékony, amíg az U-2 kémrepülőgépek, majd a kémműholdak nem kezdték el felfedni a valós szovjet képességeket, az amerikaiak gőzerővel építették az elfogó vadászgépeket, majd a BOMARC nukleáris robbanófejes légvédelmi rakátat, hogy megvédjék szükség szerint az Egyesült Államokat fenyegető szovjet bombázók hordáitól a hazát.
Nagyot koppantak az amerikai állak a padlón, amikor kiderült, hogy egy délibábtól rezeltek be, mert a szovjetek még csak megfelelő stratégiai bombázóval sem rendelkeztek a Tu-95 megjelenéséig (a cikkben is szereplő Mjasziscsev M-4 lett volna a fő aspiráns - ám a hatótávja messze elmaradt a kívánttól), és annak lassú építési üteme miatt igazából sose volt olyan mértékű veszélyforrás, mint amit az USAF feltételezett.
Az USA most egy amúgy is éles atomfegyverkezési versenybe kergetett Szovjetuniót, ami miatt az rengeteg repülőgépet, tengeralattjárót, harckocsit, rakétát kellett építsen, hát tegyünk rá még egy lapáttal, és egy olyan új hadszíntéren is indítsunk fegyverkezési versenyt, ami méregdrága. Zseniális nem?
Na az elmúlt 10 év nem csak a hajamat kezdi őszre színezni, de egyben némi bölcsességet is hozott talán, és elkezdtem árnyaltabban látni a világot. Végül is milyen jó önreklám, hogy ilyen zseniálisat húztak anno. Miközben látszik, hogy az 1980-as évekbeli röntgen-lézerhez vagy a részecske-ágyúhoz hasonló marhaságokra költenek el irgalmatlan pénzeket, lásd még YAL-1A repülő lézer vagy most az amerikai haditengerészet LCS ... szupernehéz versenycsónakja...
Szóval ma már inkább úgy látom, hogy tényleg megetették a politikusokkal ezt a maszlagot, hogy na, adjatok pénzt, mi pedig megvédünk a szovjet ballisztikus rakétáktól. Akik aztán dollármilliárdokat égettek el egy olyan katonai rendszerre, amelynek a legtöbb eleme valójában marha nagy humbug volt. Azért a legtöbb, mert a rakétaindítás-előrejelző rendszerek valódi képességet jelentettek, és a 'Brilliant Pebbles' végül is elvezetett a mai rakéta-elhárító rendszerekig, mint az SM-3 rakétákhoz...
Csakhogy a többi dolog nem volt más, mind délibáb... Hogy a szovjetek is megették-e? Lehet, sőt, esélyesen igen. De nem emiatt dőlt össze a Szovjetunió. Ez csak egy aprócska eleme volt annak az összetett helyzetnek, ami miatt végül széthullott...
-
Olyan véleményeket is olvastam hogy az amerikai csillag háborús terv jórészt blöff volt.
Célja hogy a Szovjetuniót olyan fegyverkezési versenybe hajszolja amit már gazdaságilag nem tud teljesíteni és feladja a versenyt vagy belerokkan.
Valami igazság lehet a dologban, de történések időrendje nem mindenhol igazolja ezt. -
Rive
veterán
Óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy anno nem készakarva szabotálta-e az N1 megvalósulását....
Valószínűtlen/szükségtelen felvetés. Van egy rakat probléma, ami a lehetetlennel határos valami időpontban - egy-két évtizeddel később meg, a korábbi tapasztalatok fényében már triviális. Az N1 'sikereinek' magyarázatához az ismert mérnöki-anyagtechnológiai háttér mellé semmi szükség szabotázst feltételezni...
-
Cifu
félisten
Néminemű rövid ismertető a Poljus "ellenoldaláról", az SDI-ről, ha már szóba került.
Az SDI elképzelés mögött ugye egy rakás tudós (a legismertebb "arca" ennek a csoportnak Teller Ede volt) és stratégiai elemző állt, akik nem teljesen önzetlenül hozták fel a koncepciót: jelentősebb állami támogatást szándékoztak bezsebelni a kifejlesztésért az olyan intézetek számára, mint a Teller Ede "házi laborjának" nevezhető Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium. Reagennek tetszettek az elképzelések, és ugye 1983-ban életre hívta az SDIO-t (Strategic Defense Initiative Organization), amely a Csillagháborús terv megvalósításááért dolgozott.
Fantáziarajz a védernyőről...Az SDIO alapkutatásokat és un. "proof-of-concept" (az alapelv életképességét bizonyító) teszteket pénzelt. Itt olyasmikre kell gondolni, hogy például Teller Ede csoportja egy műholdra telepített, nukleáris robbanás által táplált röntgen-lézerrel lőtte volna a világűrben közeledő szovjet robbanófejeket, más tervek részecske-ágyúkat (practicle projection cannon) használt volna erre a célra, megint más elképzelések szén-dioxid lézerben gondolkodtak (mint amit a szovjetek szántak a Skif-re).
Ha belegondolunk ezekbe, rögtön a Sci-fi filmek, sorozatok és novellák juthatnak eszünkbe, mert hát ott lehetett ilyen fegyverekről olvasni. A média és egyes szakértői csoportok le is csapták a magas labdát...
Két karikatúra erről:
-Amerikának megvan a technológiája, hogy kifejlesszen olyan rendszereket, amelyek elfogják a szovjet rakétákat...
-...Lézerekkel, mikrohullámmal, részecskesugárral!
-Köszönöm és jó éjt!
-Sugározz fel, Scotty!
(Scotty ugyebár a Star Trek klasszikus TV-sorozat és filmekben az USS Enterprise csillaghajó fedélzeti mérnöke volt)
A probléma 1986-ra kezdett világos lenni: dollármilliárdokat szórtak el az kutatásokra és tesztekre, amik egymás után mondtak csődött: sem a röntgen-lézer, sem a részecskeágyú koncepció tesztje nem zárult sikerrel. A szén-dioxid lézer működött, csak éppen nagyon nehéz volt...
A végső megoldás tehát egy "klasszikus" eljárás lett, egy önirányító elfogó-rakéta, a 'Brilliant Pebbles', amely a nagy relatív sebességnek köszönhetően pusztítja el. Csakhogy eddigre a program már kismillió támadásnak volt kitéve, több tíz milliárd dollárt szántak rá (~60 milliárdot az 1980-as években), miközben eredményt nem nagyon tudtak felmutatni....
Végül a hidegháború után lassan a program elsorvadt...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
ki így, ki úgy kezeli az újabb olvasnivaló hiányát... 
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Playstation 5 Slim -- Digitális -- 1TB SSD - fekete burkolattal
- Gigabyte 14,1" FullHD IPS Core i7(8 3,4Ghz),GTX 2/6GB DDR5 128BIT VGA,8-16/256-1TB,Szép állapot
- 2K Gamer PC - Ryzen 7 5800X / AIO / RX 9060 XT 16GB / B550M WIFI / 32GB RAM / 1TB SSD / 650W GOLD
- LG 77B4 - 77" OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready
- Dell Precision 7670 FHD+ / i9-12950HX 16C / 64G D5 / 1T G4 / Quadro RTX A4500 16GB Pro tervező
- AKCIÓ! Apple Watch SE 2024 44mm Cellular okosóra garanciával hibátlan működéssel
- AKCIÓ! ASUS H81M-A H81 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- AKCIÓ! Sony PlayStation 4 PRO 1TB fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Üzleti kategóriás laptopok, asztali számítógépek, alkatrészek,garanciával, ZoliLaptop.hu
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 256GB Sierra Blue-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4530, 100% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest