"Keleten" kb. ennyi volt a kutatás tudomásom szerint. Nyilván ezzel is kellett foglalkozni, hiszen azért nem volt baj, hogy ha megfelelő és ízletes ételt kaptak az űrhajósok (a szovjet tartós személyzet mindig örült az Interkozmosz vendégeknek, mert az ő ételeikből ettek ilyenkor ők is).

Alapvetően a "kutatás" az amerikai oldalon azt takarta, hogy dehidratált élelmiszerekkel való étkezést hogy lehet megoldani, hogy ízletes is legyen fogyasztásra. Az űrsikló esetében víz bőven volt (az üzemanyagcellák mellékterméke volt), így a gyakorlatilag kiszárított élelmiszert forró vízzel felhigították, és kész volt az étel. Mivel a víz nem az élelmiszerben volt, így jóval kisebb lehetett a tömege.

Szovjet oldalon említve nem volt sehol, ahol én olvastam, de csodálkoznék, ha náluk másképpen nézett volna ki a dolog (hiszen dettó hidrogén-oxigén üzemanyag-cellákat használtak).

Vannak komoly kutatások jelenleg is, de azok két fő irányba haladnak, az egyik a tartós tárolásra szolgáló megoldások, amelyek lehetővé teszik azt, hogy akár évekig is ellegyen a raktárban az étel fogyasztás előtt (ami egy Mars-útnál ugye szükséges). A másik pedig a növény-termelés és az élelmiszer-gyártást a világűrben vagy más égitesteken, hogy egy permanens Hold- vagy Mars-bázison Földi utánpótlás nélkül is megoldható legyen a táplálék. Ez jelenleg a nagyobb kihívás, és ezért is folytatnak évtizedek óta különféle növénytermesztő-kísérleteket az űrállomásokon. Amiket én olvastam, azok alapján a jövőben az egyik legvalószínűbb az lehet, hogy szója-alapú élelmiszereket gyártanak (akár 3D nyomtató elven), aminek az "anyagát" különféle ételizesítőkkel, gyümölcsökkel, zöldségekkel ízesítenek.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.