A téma maga és a gondolataid megérnek annyit, hogy rendezd a gondolataidat, tagold a cikket, illetve javítsd azt a pár helyesírási hibát, ami van benne. Javítsd, kérlek!

Sokan fognak neked támadni, nemrég már volt hasonló jellegű vita, mégpedig a következő miatt:
Még jópáran hisszük, hogy hiába vannak ösztönökre visszavezethető gyökerei, a szerelem nem a testiséggel alakul ki (sőt, ritka esetekben testi voinzalom nélkül is van szerelem). Lehet, prűdek vagyunk és konzervatívak, szeretjük hinni, hogy ez a bizonyos szerelem ennél magasabb rendű dolog.
De úgy láttam már eddig is, hogy ez meddő vita, úgyhogy ez inkább úgy álljon itt, mint egy másik szempont, látásmód.

"Miért vannak testi adottságok által szétrendeződött kasztok kevésbé széptől a bombázóig? Miért nincs hím-nő kapcsoltat az ily módon elkülönített szintek között? Nem tudjuk megmagyarázni, az egyik tetszik a másik nem. "

Mindkettő szép ?

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Kicsi a kép, de a feleségedről (jól tippeltem? ) akár még azt is merném mondani, hogy csinos

Szerk.: Kicsi a kép, mondom... Celebekben meg nem vagyok otthon

[ Szerkesztve ]

Miről beszélsz? Ez a Dobó Kata meg az Andy...

És sajnos nem én vagyok az Andy....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Nem tudom, ha logikusan gondolkodom, és a szerelem ösztöndolog lenne, akkor nem maradna az ember hosszú évekig a szerelmével, hanem folyamatosan újabb és újabb ivarérett, ellenkező nemű egyedet keresne, hogy minél több örökösbe adja tovább a genetikai adottságait.

''Hand of fate is moving, and the finger points to You...''

Kicsit árnyaltabb azrét a dolog. Sokan nem kényszerből, hanem pl. megszokásból vannak a párjukkal , vagy amiatt , mert igzaán nem is tudnának tőlük elszakadni.
Darchangellel azért valamennyire egyetértek, mert hiába van valaki a párjával együtt, egy idő után lehet megkíván egy másik embert. Persze kérdés, hogy ezt le tudja-e önmagában normálisan kezelni, hogy oké, ez csak a hormonok, idegsejtek, blablabla játéka volt, és megül a seggén, hisz hülye lenne pillanatnyi érzelmeknek átengedve magát feladni azt, ami van, és ami lehet , hogy jó is.

Rá kéne engedni egy helyesírásellenörzőt.

[ Szerkesztve ]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

A szerelem ösztöndolog, és annak idején pont azt a célt szolgálta, hogy ne d*gjál mindig mást. Ha meg elmúlik, vagy otthagyod, vagy nem.

Ettől függetlenül utólag visszagondolva nem túl jó érzés, főleg ha nem viszonozzák... :-/

Specs: Ryzen 7 5800X, 48Gb RAM, RTX 3060Ti 8Gb, Fedora Linux | Kawasaki ER-6F 2006

Van mikor nagyon jó és van mikor nagyon szar csakhogy ezzel nem lehet mit kezdeni...

Pont a fent leírtakat élem/éltem át én is éppen. Osztálytárs lány fix 14 hónapos kapcsolattal ahol a fickó hanyagolja, vagyok én aki beleesett de úgy ahogy soha még senkibe ezért a "legjobb barátja lesz" mert bízik valamiben. A lány szépen lassan megérti a helyzetet és egy új dologba kezd velem de a szeretetre hivatkozva mindíg megy az ex-éhez barátkozás alappal. Vagyok én aki ezt nehezen viseli és a lány barátkozós dolgai egyre féltékenyebbé tesznek és egy gyenge pillanatban elküldöm a ...-ba akármennyire is szeretem mert a régi összeveszésekből kiindulva megbocsájtást várok. Egy nappal később már visszamennék de nem enged "ami nem működik azt kár erőltetni"...
Eltelik egy egész nyár úgy, hogy nem beszélünk szinte semmit egymással és kezdődik az iskola. Osztálytársak vagyunk, én makacs vagyok és nekem ugye van büszkeségem de tudom, hogy ugyanolyan szerelmes vagyok ezért mikor azt kéri, beszélgessünk, legyünk újra barátok, nem engedek mert deszemét volt anno hiába is bánta meg 1000x Ez az állapot eluralkodik, fáj, és fáj, egyre jobban fáj mert tudom mit érzek és nem tudok túljutni rajta közben meg tudom, hogy összejár az ex-ével erre meg arra de tudom, hogy unja a banánt ott ezért lenne szüksége a szeretetemre de én tartok a barátkozástól ezért inkább a nemállokszóbaveled állapotot választom holott tudom hogy ez nagyon nem jó.
Nemtudom, hogy Ő ezzel, hogy áll mert egy házibuliban csúnyán kiütöttem magam ahol ő is ott volt meg meghívták az ex-ét is és mikor már világomról nem tudtam, odajött, bertakargatott, hogy ne fagyjak meg közben egy haverom ennyit kérdezett tőle: szereted? igen! és elment.

Nem tudom mitévő legyek, meddíg tart egy szerelem? Medíg éri meg makacskodni? (egyáltalán megéri?) Vagy megéri barátkozni? Nem tudom csak azt, hogy nagyon fájó ez az egész és nem jó így főleg ha belegondolok, hogy talán fél évig láthatom már csak mert utána érettségi és ki tudja ki hova megy

www.reballing.hu/forum

Szerintem az, hogy begubozol, elzarkozol, nem sokra jo. Hoditsd meg, hogy mar ne jusson eszebe az exehez jarni! Ahogy leirtad, ugy tunik, hogy csak ki kellene billenteni a dolgot abbol a holtpontbol, amiben jelenleg all, mert o is szeretne(?), te is szeretned...

Ugyebár azt írod, hogy a szerelem igazából testi kiindulásból alakul ki. Azonban itt az internet, és több olyan esetről tudok, akik neten ismerkedtek meg és estek szerelembe (azaz nem csak netes megismerkedés, elkezdtek találkozni, és utána szerelem, hanem előbb szerelem, utána a találkozás), mindez úgy, hogy nem látták egymást soha (igen, tudok olyan esetről, ahol képet sem). Később találkoztak, és azóta is együtt vannak. Ilyenkor mi a helyzet? Hisz biztosan nem másik külseje alapján lettek szerelmesek a másikba.

Persze, mentsd el nyugodtan.

Így semmit nem nehéz megtudni, hogy osztálytársak vagyunk és persze az ex is az évfolyamba jár.

yetike:
A helyzetet súlyosbítja, hogy úgy ment vissza az ex-hez, hogy még mikor velem volt, az ex apja adott neki egy állásajánlatot mivel van egy kocsmájuk és nem volna-e kedve nyáron ott dolgozni? Persze, hogy volt, össze volt törve miattam és a skac természetesen pofátlanul kihasználta a helyzetet vigasztalgatásra aztán jajj de aranyos (ha nincs ló, jó a szamár is alapon visszament) - azóta is dolgozik néha hétvégén

A fej elcsavarással nincsen gond, mostanában hállisten elég sok bulifelkérést kapok mivel zenélek (Dj) és eredményesen is úgy tűnik, bulikra persze mindíg eljön de kotródik utána az ex is (vagyis a mostani barátja) természetesen, holott abszolut nem bírja ezt a zenei stílust, ül egész végig (gondolom azért hogy még csak véletlen se kerüljünk közelebb egy méternél egymáshoz a lánnyal)
Két hete volt egy nagyobb megmozdulás ahol a V.I.P kártyám az ex-nél kötött ki természetesen mert ahogy látta, hogy havernál van már húzta is be. Ezenkívül myvipen szoktunk levelezgetni de nem a "milyen idő van kinnt" témában hanem nagyon burkolva de minden levélben szó van rólunk. A minap felvetődött a kinek milyen szükséglete van téma és ez kerekedett ki belőle, hogy én nagyon is jól tudom, neki mire lenne szüksége de inkább hagyjuk... Köv. levélben: neked mik az álmaid/vágyaid - kérdezi (bár ezt kár volt kérdeznem mert úgysem fogsz rá válaszolni) nem is válaszoltam rá.

Még szeptember tájékán mondta, hogy igazán nyár közepén jött rá, hogy mit vesztett el velem amikor végre találkoztunk mert elmentünk egy második osztálykirándulásra a haverokkal (3 nap részegség, buli és állatság minden mennyiségben) + azóta is rettenetesen hiányzom neki.

www.reballing.hu/forum

Amit írtál az a korral jár talán mert hasonló az én helyzetem is, egy hónap és 18 vagyok és nálam is a haverok/barátok vannak mindenek előtt de ünnepekkor mindíg összerázódik a család. Talán azért vagyok ennyire hősszerelmes típus mert van két bátyám akik a maguk útját járják mert több mint 10 év korkülömbség van köztem és köztük tehát foglalkoztak velem de egyedül nőttem fel, 3 an vagyunk testvérek ezért nem voltam sosem kiskedvenc. Talán azért van az, hogy ha valakibe beleszerelmesedek akkor nem akarom/tudom elengedni, elfelejteni mert nagyon fontos nekem és keresem benne a társat aki mindíg mellettem van, szeret és ápol ha gondom, megérti minden problémám...

Talán ezért is találtunk ennyire egymásra az akkori párommal mert lelki társak voltunk mindenben, mintha testvérek lettünk volna, olyan dolgokat osztottunk meg egymással amit senkinek sem mondtunk el és kiegészítettük egymást aztán szépen lassan de szerelmesek lettünk. Szerintem ezért van az amit mindketten tudunk csak nem mondjuk el a másiknak mert félünk valamitől...

www.reballing.hu/forum

Igen, de mi még csak barátok sem vagyunk jelen állás szerint.

www.reballing.hu/forum

Aki hasonlóképpen látja a dolgokat annak érdemes lehet utánaolvasnia Szondi Lipót ösztöndiagnosztikai munkásságának, elég kemény anyag, de remekül rávilágít a szerelem és a szeretet ösztönös szintjének lényeges pontjaira. (Ha vkit érdekel megpróbálom összefoglalni bár magam is laikus vok.)

the fun is in knowing...

Felálított egy négy alap ösztönből álló rendszert ami 8 ösztöntörekvésre és 16 ösztönirányra bomlik, és ezek alpján határolja ba az egyes személyek személyiségét, döntéseit, életlehetőségeit. A rendszer elég összetett és nem egy hétvégi olvasmány valamint Freudot se árt isemerni hozzá legalább alapszinten, de sztem teljes, átfogó képet ad az emebri viselkedésről (ha egyes részei cáfolhatóak is). Könynebben rátalálsz ha "kísérleti ösztöndiagnosztika"-ként keresed.

the fun is in knowing...

Nem kéne kétszer kérnem csak bennem még erősen él az, hogy mit meg nem tett anno és így nem lehet megalapozni egy barátságot, max szépen lassan hozzászoktatom magam a helyzethez. Ő könyörgött már nekem éppen eleget ezért arra hivatkozva, hogy szeretné rendbehozni amit csinált de én elküldtem mert ezt már nem tudja rendbehozni

www.reballing.hu/forum

Szerintem túl sokan rágódsz a múlton. A múlt nem azért van, hogy azzal foglalkozzunk, hanem, hogy figyelembe vegyük (másként fogalmazva, hogy tanuljunk belőle). Ez esetedben szerintem nem azt jelenti, hogy soha többet hozzá se szólj a csajhoz, hanem, hogy legyél tisztába azzal, hogy mit várhatsz és mit nem tőle...így max. pozitívan csalódhatsz majd

De ha belegondolsz, hogy már régebb óta könyörög neked, s nem adja fel, akkor biztos, hogy nem csak egy fellángolás az egész. Ha nem ragaszkodnál ennyire a múlthoz, már lehet jó ideje boldogan együtt lennétek. Persze ez csak az én véleményem.

[ Szerkesztve ]

Igen, lehet, hogy igazad van és szándékoztam is engedni a nyomásnak de nem ment, majd törekszem rá, hogy változzanak a dolgok

www.reballing.hu/forum

Szerinted miből állt a nyaram?

www.reballing.hu/forum

Még jó, hogy leírtam nektek ezeket a dolgokat. Ma tudtam meg, hogy az ex-em szakított az ex-ével és belátta, hogy az ex-e és a hülye haverja milyen gerinctelen és aljas szemét módon szedett szét minket anno, mit ki nem találtak, mit össze nem hazudtak ketten...

Azthiszem a fickóval lesz egy-két kellemetlen köröm még a lánynál meg egy bocsánatkérés a minimum aminek lehordtam az elmúlt jópár hónapban...

Egyik szemem sír a másik nevet de legalább már tudok mindent a történtekről és tisztán látok végre cirka fél év múltán.

www.reballing.hu/forum