egy rendes IG3-at is hozhatnának, a hajdani Nexus nem nevezhető semmilyen formában sem annak...

Remélem nem kaszálják el az ELEX folytatását. Nekem nagyon bejött, a hiányosságaival együtt. A Piranha rétegigényeket szolgál ki, a régi vágású single player RPG-ivel. Nagy kár lenne, ha őket is a mainstream-re állítanák át.

"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)

A Gothic 2 óta csak vergődnek, minden játékuk egy játszhatatlan bugtenger. Mármint a Gothic 2 is az volt, de ott még ez bocsánatos bűn volt, viszont az ember feltételezné hogy ennyi idő alatt csak megtanultak kódolni a srácok. Nem feltétlen kell ahhoz a mainstream felé mozdulni, hogy igényes játékot készítsen egy csapat.

[ Szerkesztve ]

Szerintem ez elég sok mostani játékra is igaz. Imádtam az első 2 Gothic játékot, de a fenomenális hangulatuk kárpótolt az idióta hibáik ellenére is.

"A man chooses. A slave obeys." - Andrew Ryan

Ez igen erős túlzás. Az ELEX 100+ órás végigjátszása során összesen 2 db jelentéktelen grafikai bugba botlottam. Más egyéb nem volt. A Risenek sem voltak bugosabbak a mai átlagnál. Ez a stigma a Gothic 3 óta rajtuk van (ott jogos volt), de főleg olyanok hangoztatják, akik nem játszanak a játékaikkal.

"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)

Nem is az, hogy bugos, de grafikán kívül nem fejlődött semmit.
Ugyan az a mozgás, fegyver használat, meg tényleg minden egyes játék mintha ugyan az lenne csak más skin-nel.
Gothic 3 kimaradt, meg a kalózos Risenek se érdekeltek csak az 1-et vittem végig.

Az Elex-et elkezdtem, aztán semmi nem vitt előrébb. Még a sztori se mondott semmit merre menjek.
Emlékszem a G 1-2 is mennyire szenvedős volt az elején. Ügye mind2-ben meg kellett csinálni az összes frakció küldetést. Aztán végigjátszással sikerült is rájönnöm mi mindent hagytam ki mikor másodjára ültem neki.
Pl: vannak tagok akik átvisznek egyik campből a másikba, de ezt sehol nem mondják el, sőt még a ha találkozol a taggal se biztos, hogy eljut odáig a párbeszéd. Ilyen játékot ma már nem lehet csinálni, hogy fogalmad nincs mihez kezdj egy hatalmas világban, ahol ha egy kicsit eltérsz a megadott útról egyből megöl valami.

Már nem azért, de ezt a hírt mintha kb 10 éve is olvastam volna....

Ha megjön a munkakedvem, leülök egy sarokba és megvárom míg elmúlik.

Ez igaz. A grafika nem mai szinvonal, az arc- és mozgásanimációk kezdetlegesek maradtak, fegyver és tárgyhasználat nem sokat változott a Gothic 3 óta. Ez a kis méret (31 fő) és kis költségvetés következménye.

Ami a másidik bekezdésed illeti; én pontosan azért szeretem ezeket a játékokat amiért te nem. Nem fogja kezed, nem mondja meg mit csinálj, hová menj. Teljesen szabad vagy, de magadnak kell kitapasztalnod mindent, és ha hibázol, a játék keményen büntet. Én gyűlölöm azokat az RPG-ket, ahol a térképen kis jelecske jelzi, hol van az ellenfél "titkos bázisa" , megmondják hová menj, mit csinálj, az ellenfelek hozzád vannak szintezve, a "hardest" fokozat is nevetségesen könnyű, hogy a tizenéves user ne veszítse el a kedvét stb stb. A Pirnaha játékaiban nem fogják a kezed és van bennük kihívás, továbbá a világ megváltozik a cselekedeteid hatására. Valóban megváltozik, és nem csak a végkifejlet színe lesz más... Rétegjátékok ezek, mert manapság erre már alig van igény. Sajnos.

[ Szerkesztve ]

"Only the paranoid survive" - Andrew Grove, (1999)

Pontosan ez volt az amiért nekem is tetszik, nem nyomta a képedbe mit kell csinálni. Magadnak kellett rájönni mindenre. Ezek a játékok ma már nem állnák meg a helyüket sajnos, pedig mennyire jók is voltak. Emlékszem még a Gothic 2-ben a legelején kb. minden halálos volt rám nézve, aztán ahogyan táposabb lettem az orkokat is könnyedén elintéztem. Ez adta az embernek a sikerélményt, amikor megtalált, megoldott valamit vagy győztesen került ki egy nagyobb harcból.

"A man chooses. A slave obeys." - Andrew Ryan