Az alupigmenes ruha az tényleg nagyon klassz volt. Emlékszem egyszer elmentem benne a Discóba is. Hát volt nagy sikerem!
Azt viszont, amit láttál, az nem sínhegesztés volt, hanem csak feltöltés. A sín felületén keletkező, általában a hegesztésnél egy enyhe bemélyedés van, mert ott puhább az anyag, és ott hamarabb kikopik. ezt a bemélyedést töltötték be felrakó pálcával.
A sínhegesztés az úgy történik, hogy a két sínvéget kellő távolságban beállítják, két oldalt öntőformát raknak rá, a hézagokat "betapasszák" (gyurmázzák).
Egy külön erre a célra kialakított hegesztő fejjel, oxigén és benzin! keverékével olvadáspont alá hevítik. Ekkor egy arra kialakított tégelyből a már bekészített, előre csomagolt anyagot begyújtják egy speciális „csillagszóróval”. (A keverékben magnézium, alumínium, és persze vas, és még ki tudja mennyi adalék anyag van) A begyújtott anyag önmagától és a benne lévő magnézium hatására „felforr”, és a cseppfolyós vasöntetet beleengedik a már felhevített sínvégek közé. Ezt a munkát, semmivel sem lehet összetéveszteni, ha már látott valaki egyszer egy ilyet. Mikor már fekete meleg az öntés, a formákat leszedik, és a nyeles vágóval és a „fehérnyelűvel” (5 kg-os kalapács) A sín formájához igazítják, majd mikor már teljesen kihűl, köszörűvel teljesen hozzáigazítják. A külső szemlélő szinte észre sem veszi a helyet.
De ma már főleg a hosszúpályás szakaszokon géppel hegesztik össze.
Amióta kikapcsolom lefekvés előtt a mobilom, azóta utólérhetetlen vagyok az ágyban....