A probléma továbbra is az, hogy gazdaságosan akkor fut a szerver, akkor termeli idő egység alatt a legtöbb pénzt, hogy ha a TDP lehetőleg ki van használva, addig a szintig, ameddig csak zavartalan a szolgáltatás minősége.

Egy olyan processzornál ahol 8 nagy mag "egyenlő értékű" 36db kicsi maggal TDP szinten, és van benne összesen 48 kicsi és 8 nagy, ott kb.:~62,5%-os TDP-ig működik teljesen zavartalanul a szálak-erőforrások közti váltogatás. Fölötte, ahol a 36 kicsi és a 8 nagynak harcolnia kell a számukra fenntartott TDP keretért, már nő annak az esélye, hogy késleltetés tüskék keletkezzenek. Addig ameddig egy hagyományos processzornál ez mondjuk 90%-os TDP fölött jön elő.

Röviden tök nagy biznisz lehet a szolgáltatás minőségét kockáztatni azért, hogy egy olyan működési tartományban lehessen gyorsabb és egyszerre energiatakarékosabb a leendő szerver processzor, amiben lehet ,hogy nem is óhajtják azt használni.

Ha azt mondanák hogy tudunk 64 magos processzort csinálni ami 280W-ból sok szálra optimalizált terhelésnél olyat mutat mint egy 40 magos 400W-os akkor azt mondanám hogy OK. De ezt a marketing osztály gyomra nem venné be..

[ Szerkesztve ]