Ez egy über komoly kis cikk lett más a diplomára gyengébbet ír

A végét az elméletnek kicsit összecsaptam, de nem akartam már 4 részesre húzni.

Ha rosszul tudom, elnézést kérek: szvsz a qcif=176x144
Amúgy a cikk tetszett, gratulálok.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Itt kicsit érdekes az álláspont. Hivatalosan ezt találtam:
176x144 (PAL)
176x120 (NTSC)

de sok ipkamerán, webkamerán, illetve egyéb kütyükön, mint ez is, már megjelenik a 160x112 is. Gondolom a kép készítői a minimális felbontást vették alapul.

Ismételten köszönjük, nagyon hasznos írás! Ha van még energiád szívesen olvasnánk hasonló témakörben tőled.

Köszi.
Tervezek egy írást a 2007-ben befejezett újabb annex-ről, a FRExt után tavaly befejezett SVC-ről (Scalable Video Coding) és hatásairól, de lehet, hogy írok arról is, hogy hálózaton, illetve IP alapon hogyan muzsikál a H.264, valamint mobil eszközökön, kézi lejátszókon hogyan optimalizálhatóak a videók.

Hm. Ismét tanultam valamit.
A fene gondolta, hogy ugyanazon elnevezés többféle
felbontást ia takarhat.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Eddig én is úgy tudtam, hogy az első kettő a hivatalos, de néhol (lehet, hogy helytelenül) QCIF nekik a 160x112 is. Főleg kameráknál fordul elő. Fura.

Itt egy megfigyelő kamera. Hasonló ahhoz amit amit a Tesco és hasonlók is alkalmaznak. Ebben így szerepel:
Resolution
QCIF (160x112 – NTSC. 176x144 – PAL)
CIF (352x240 – NTSC. 352x288 – PAL)
D1 (720x480 – NTSC. 720x576 – PAL)

[ Szerkesztve ]

Heló!

Most láttam meg a cikket, és azt is, hogy volt kér előző rész. El fogom olvasni őket szép sorban. Nagyon köszi!
Hozzátennék annyit, hogy két előző munkahelyemen is arra a következtetésre jutottunk kollegáimmal, hogy full HD anyagok esetén 30 MBit/sec alatt a h.264 jobb minőséget ad az mpeg2-nél, 30-35 között kb. egyforma (anyagtól függ), 35 felett már az MPEG2 szebb képet adott.
Nem tudom, hogy ennek mi lehet az oka, a tesztet több progival is megismételtük (MAC-en és PC-n egyaránt), (több különböző anyaggal is) és az erdmény mindenhol ugyanaz, kis eltéréssel.
Ha esetleg erre tudsz (vagy valaki más) magyarázatot adni, akkor annak örülnék, nagyon.
Olvasgattam ez ügyben neten, de szinte mindenhol azt írják, hogy a h264-nek mindig jobbnak kell lennie...

Köszi!

[ Szerkesztve ]

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

1080i interlaced felbontás, szt nem lehet "tisztán" 1920x1080-as felbontásnak mondani, bár a wikipedia mást ír A cikksorozat nagyon jó, és tanúságos, köszönjük!

[ Szerkesztve ]

Ha egy hirdetésem lejárt, akkor már nincs meg az a termékem.

x264 CLI paraméterek további magyarázása szerintem jó ötlet, és a custom matrice elmagyarázásának is sokan örülnének. Utóbbival kapcsolatban arra gondolok, hogy például a meglévő jól ismert matrice-ok közül milyen filmhez melyiket érdemes választani, de főleg, hogy hogyan épül fel egy matrice, mi mit jelent benne, mit szabályoznak a paraméterei, és hogyan készíthet az ember saját matrice-ot. Mit figyeljek a filmben, amik alapján gyártható egy matrice stb.

Kb. 3 éve foglalkozom a szabvánnyal és jó látni, hogy most már magyarul is van egy egészen csecse kis gyűjtemény a fontosabb tudnivalókról. Csak a miheztartás végett: a kolléga nagyon sokat bújhatta az ITU-T-t, Wikipedia-t, sokat guglizott és éjszakákon át olvashatta a szabványkönyveket, és szerintem a szintetizálással is eltöltött egy kis időt

Összességében gratulálok, és várom a folytatást, főleg a fenti témakörökben.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Ezt én is megfigyeltem már, hogy mindenféle hivatalos tesztek 20-25 Mbps-is mérnek, de nem jöttem rá az okára. Lehet, hogy ilyesmi van a háttérben. Eddig még nem próbáltam 30 Mbps fölé menni (nem is nagyon közelítettem meg ), de lehet, hogy rászánom magam. Amúgy miben jelentkeznek a különbségek? Deblocking nem működik jól vagy mi lehet? Meglehet, hogy ott már a filter nagyobb területet vesz egy résznek és ezért lesz hibásabb a kép, de pontosan nem tudom. Mindenesetre érdekes dolog...

shark300: Igen, az 1080i gyakorlatilag csak fele horizontálisan, de így szokták jelölni legtöbb helyen a felbontását.

dchard: Köszi. Tényleg sokat olvasgattam mindenfelé mostanában (jó pár hónapja), mire megérett a fordításra bennem. A draft-ban már szinte tudom fejből, mi, hol van.
Összegyűjtöttem egy sor custom matrices-t, úgyhogy van miből dolgoznom. Össze is állítok egy írást róluk, azt hiszem.

[ Szerkesztve ]

Azt tapasztaltuk, hogy alacsony bitráta esetén az mpeg2 kockásodott, a h264 sokkal kevésbé, viszont lágyabb képet adott, ami jó kompromisszum szerintem.
A magasabb bitráták felé közelítve az mpeg2 blokkosodása lineárisan csökkent, míg a h.264 lágysága alig javult.
Összességében elmondható, hogy a h264 esetén szinte minden esetben szép, tiszta képet kaptunk, de kevesebb részlettel, az mpeg2 élesebb, részletesebb képeket adott, de kockásodás árán, ami nagy adatátvitel esetén eltűnt.
A h.264 továbbá sokkal jobban tűrte az átméretezést lefelé is, és felfelé is. (30 colos MAC moncsin tesztelve)
Ezek az eredmények természetesen lehetnek nem tökéletes codec beállításoktól is, bár 3-an is beleástuk magunkat, és nem nagyon volt vita a beállítások helyességében.
Ha tévedtünk, akkor 3 hatalmas lúzerről van szó.
A cikkeid elolvasása után arra valószínűleg fogok tudni válaszolni, hogy jók voltak-e a beállításaink.

[ Szerkesztve ]

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

Az Mpeg-2 filmeket, amiket 10 Mbps-sel veszek fel a tv kártyával, én is nehezebben tudom pl. MPC-ben kitenni teljes képernyősre (720-as filmet 1440-be), míg az ugyancsak 10 Mbps körüli mkv-kat simán kiteszi, mint az Xvid-et.

Viszont amiket leírtál, abból arra következtetek, hogy mégiscsak jól működik a Deblocking filter... illetve túl jól is. Esetleg nézzétek meg úgy, hogy lossless kódolást alkalmaztok, hogy akkor mit hoz ki belőle az enkóder.

Én is sokat használom a VirtualDub-ot, de ha jól tudom, x264-et még nem támogat. Amik elérhetőek és amikről írtam, a StaxRip elég széleskörű és a Handbrakeet lehet még jól alakítani, de gyakorlatilag mindegyiket be lehet paraméterezni ugyanúgy, mert jórészt az x264 opcióit használják. Kinézetre egyik sem áll túl közel a VD-hoz.A Mainconcept szoftvere (Reference az újabb neve a proginak) viszont a beállítások tömkelegében viszi nálam a pálmát.

Van itt is 1 menetes mód, de nem az adja a legjobb minőséget. Viszont használhatsz a 2 menetesben turbo first pass-t, így gyorsul a kódolás. Természetesen van constant bitrate, quality, méret is. Azt azért kiemelném, hogy tovább tart, mint az XviD enkódolása és 100%-ra kiterheli a CPU-t munka közben!

[ Szerkesztve ]

Hát sajna, már nem ezeken a helyeken dolgozom, és itthon csak kisHD-vel tudok tesztelni a monitorom miatt, de azért tudok próbálkozni.
Lehet, hogy az erős deblocking filter okozza a kis bitrátákon való jó minőséget, és a viszonylag kevés javulást nagyobbaknál.
Még tesztelek, amennyi a Celeronomtól telik.
Egyébként eszembe is jutott, hogy a profi BlueRay-re rögzítő kamerák is mpeg2-t használnak 25, 35, és 45 Mbit/sec sebesség mellett (Panasonic P2, Sony XDCAM HD, stb.).

[ Szerkesztve ]

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

A 2 menetes jobb minőséget ad, főleg akkor, ha méretre szorítod le. Rugalmasságából akkor veszít, ha a bitrate-et határozod meg.
Többször megy végig, az elsőben nézi át és pl. a homogén részeknél még méretet is nyersz vele, mert ott tud variálni a bitrate-tel, amit a teltebb részeknél fel tud használni. Készít egy logot magának és az alapján kezdi a többi pass-t. Meghatározza a magas és alacsony részletességű helyeket és ez alapján jobban el tudja osztani az adatot adott méreten.

Tehát, ha 1 GB 1 pass-t és 1 GB multi-pass-t hasonlítunk össze, az utóbbi lesz a jobb minőségű.

Sokan az időre panaszkodnak a több menetes kódolásnál, hogy nem éri meg. Ez szubjektív megítélés kérdése, mennyire zavaró...

[ Szerkesztve ]

Nem tévedsz, de épp ezt írtam, hogy a scene cut-oknál, a fekete képnek teljesen mindegy, hogy mekkora a bitrate, az lehet alacsonyabb, illetve a pl. sokáig eget mutató képeken, ahol szinte csak homogén felületek lesznek. Itt el lehet venni a "minőségből" és azt a részletesebbeknél vissza lehet adni. Összességében nem romlik a minőség, hanem jobban lesz elosztva adott méreten.
A konstans minőség viszont mindenhol ugyanazt adja. Mintha normalizálnád a videót.

Mindkettő jó, de én jobbnak látom a multi-pass megoldást. Főleg alacsonyabb bitráta mellett. 10-15 Mbps fölött már nyilván más a helyzet, mint 1500-on

[ Szerkesztve ]

Egyéni matrice -ok engem is érdekelnek.

#15: VFW-s x264 kódoló létezik, ennek a kezelőfelülete elég jól bővült az utóbbi időben. Ezt használhatod VirtualDub -al is, viszont így kizárólag csak AVI container -be tudsz kódolni közvetlenül H.264 -et, ami hát nem mondanám hogy egy bölcs döntés. Javaslom hogy próbálj ismerkedni AviSynth -el és a MeGUI -val. Nekem nagyon jól beváltak eddig és tapasztalt kezekben sokkal több mindent meg lehet velük csinálni mint VirtualDub -al. (ráadásul AviSynth alatt a VirtualDub plugin -eket is használhatod, igaz ekkor konvertálni kell RGB32 színtérre ami megint nem biztos hogy túl jó dolog, ha a forrás például YV12)

#22: az x264 -ben háromfajta konstans lehetőség van: konstans bitráta, konstans minőség, konstans quantizer. Az első és az utolsó a cikk után elméletileg nyilvánvaló. A második annyival jobb a másik kettőnél hogy itt már pszichovizuális minőségről van szó, vagyis például a kodek gyors mozgásoknál vagy színátmeneteknél ahol az ember szeme kevésbé veszi észre a részleteket, vagy különbözteti meg a színeket tovább spórol, viszont mégis fenntartja az átlagos minőségi szintet. Ha nem méretre kell menni (például nálam videoklippéknél) akkor én ezt a módot szoktam használni. Az in-loop deblocking szűrő beállításaival trükközve elég jó kis összeállítást meg lehet adni. Viszont ha célméretre kell menni akkor mindenképpen kettő menetes, esetleg három menetes kódolást érdemes választani. (Három menet felett állítólag már nem javul érdemben a minőség, igaz én még hármat sem próbáltam a jelenlegi gépem végett.)

[ Szerkesztve ]

Készül egy újabb írás a menetekről, filmtípusok (animáció, sok mozgás, kevés mozgás, stb.) szerinti beállításokról és a kimaradt paraméterekről. Hamarosan közzé is teszem.

Köszönöm az írást, pontosan ezt a témát kerestem a neten.
Sajnos nekem egy P4 3.00 HT prociju gépem van és a 1080p-s HD film szoftveresen akad. Vettem egy ASUS AH3450-et, és mint írtátok a szabványos H264-et szépen viszi (5 % CPU terheléssel). Van-e javaslatotok, hogy a rosszul kódolt X264-et, milyen legegyszerűbb módszerrel tudnám átkonvertálni (átkódolni) H264-be (milyen programmal). Az mkv szétszedés-összarakással nincs gondom, csak a h264 kiterjesztésű komponens kódolásával. Nem szeretnék lemondani a hardveres 1080p-s HD filmekről, van egy-két kedvenc, gépcserére egyenlőre nem futja.
Előre is köszönöm!

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy H.264-et vagy Flash On2 VP6-ot érdemesebb-e használni internetes tartalom esetén? Nyilván lényeg, hogy minél kisebb helyen, minél jobb minőséget nyújtson. A videok felbontása egyelőre nem haladná meg a 720*576-os felbontást, később előfordulhat HD felbontás is.

Köszi!

Jó kis írás sorozat, kár, hogy nem a tiéd.
Még nagyobb, hogy sajátként tálalod, de a legnagyobb, hogy még oda is van írva, hogy szabadon felhasználható lenne, csak írásos engedély kell hozzá. Nyilván elvárná az IGAZI szerzője, hogy legalább a honlapját belinkeld. Szar ember vagy.
http://www.vcodex.com/h264.html