en nagy piros pontot adnek a gyartoknak, mert processzortol es gyorsitotol fuggetlen energiahatekony rendszert lehet epiteni a termekeikre, mindegy hogy intel vagy amd a processzor, mindegy hogy amd, nvidia vagy intel a gyorsito. way to go! 
still 4 sale https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/mghltm/index.html || http://www.youtube.com/watch?v=85VErvTqgWc
Azért az agy teljesítményétől ezek még nagyon messze vannak.
Legyen minden jó!
Nem hasonlítanám ezt össze,az emberi aggyal,nem egy kategória,és nem azért mert ez vagy az jóbb vagy gyorsabb.
De hatékonyságból biztos az ember győzne csak hát vagy 20-30-40 évig kell programozni"jól" hogy hatékony is legyen,és egy darab kolbásszal és egy pohár vízzel képes fél napig is hibátlanul működni,persze tovább is csak akkor már jönnek az error-ok. 
A negyedik helyezett: 
Ha nincs semmi gipszer, akkor minden klopfol, avagy porhab, infulzió, pénztálca, magányóvoda, pogárcsa, szandár, kaukció,anterna
Én ezeken a Kurzweiléken és hasonszőrűeken röhögök. Szingularitás, meg ilyenek... 
20 éve is annyit ígértek ezek nekünk, hogy tele van a padlás.
Ahhoz képest, még mindig behemót számítógépek vannak a lakásainkban, a tabletjeink és okostelefonjaink meg egyelőre amellett, hogy rontják a szemet, körülményesek, és nagyobb feladatokkal (akár egy egyszerűnek mondható videószerkesztés) nem nagyon tudnak megbírkózni. 2-3 ezer mAh-s aksijaikat egy légy is kinevetné.
[ Szerkesztve ]
Legyen minden jó!
Ezzel nincsen semmi gond szerintem,itt tart a technika,nem olyan rossz ez!
"20 éve is annyit ígértek ezek nekünk, hogy tele van a padlás."
Te most hiszel a reklámoknak,komolyan?Ez csak duma Marketing.....
A kórtörténelem elején ,mikor kezdett elterjedni a számítógép az első bátyám 1979-es TV játéka volt,ami már akkor volt vagy 10éve az USA-ban.( AY-3-8500 chip) 1970.
majd én is becsatlakoztam 6 évesen a PC világába.
1981-ben volt az első számítógépem ,ami egy 2 kbytes-os gépecske volt,majd 16kbyte C-16 követte 1986-ban megvolt C plusz 4-esem ,1989 Amiga500,1991-ben az Amiga600-am majd az első x86 PC-m P2-266Mhz@412Mhz Celeron,majd egy XP Athlon 1600+ 1460Mhz@1670Mhz,majd XP Athlon3000+ és így tovább. Fejlődik ez csak még az elején vagyunk,az ugrás az majd a Quantum gépekkel jön el ahol 100X 1000X szorzók lesznek teljesítményben ,fogyasztásban 1-5W -al.
Ahhoz még hosszú rögös az út 15-20év.Most még van ebben biznisz valószínű a tervező asztalon jó elképzelések vannak már most is .
14nm alatt ez a rendszer nem akar majd működni....A fizika az fizika,de lesz majd más.
Nehéz összehasonlítani egy emberi vagy állati neurális hálózatot egy mostani csippel.
A méhecske agya 60.000Neuronból áll de az idegi kapcsolatai elérhetik 1-2 milliárdot is.
[ Szerkesztve ]
Szeinted az agyban kevesebb a számolóegység (agysejtek - ugyanis a korábbi elképzelésekkel szemben 1-1 agysejt nem 1-1 tranzisztornak fele meg, hanem 1-1 procinak, de valójában annál is sokkal többet tud) és az összeköttetések száma? Hát nem... Az emberi agyhoz képest ezek játékszerek.
Egyébként nem kevés energiát igényel az agy, a test összes energiafelhasználásának 1/5-ét! (Azt nem tudom, hogy nagyobb fizikai erőkifejtés közben is igaz-e ez, vagy csak ülve. Vagy talán a napi átlagot nézték, átlagos aktivitás mellett.) Az itt szereplő gépeknél messze-messze hatékonyabb, de azért napi egy pohár tej és egy fél kolbász azért kevés neki - ilyenkor a zsírszövetet égeti a szervezet, hogy energiával lással el az agyat, aztán jönnek az izmok... Közben persze az agyműködés is lanyhul.
(#6): Látom, közben utánanéztél kicsit.
(#5) LámaZ: Kurzweil tényleg egy barom. Ámítómester.
Na de, a tárgynál maradva, érdekes az a SANAM. És mintha a napokban beharangozott Nvidia Tesla K20X mégsem hozná a 93%-os hatékonyságot a valóságban... Helyette úgy 70-et! 
[ Szerkesztve ]
Azt írtad, "De hatékonyságból biztos az ember győzne", ami kicsit úgy hangzott, mintha abszolút teljesítményben alul maradna.
Jó, FLOPS-ban nem nagyon lehet kifejezni. Bár ki tudja, valahogy meg lehet felelteni, feladattól függően.
Őőő, most miért szerkesztetted ki, amit írtál? Én is szerkesszem ki a választ, vagy mi?
[ Szerkesztve ]
Sokat írtam neked vissza ,de aztán rájöttem csak félre értettél,és gond az ...nincsen. 
(Ja írni viszont egyszer majd megtanulok(kifejezni magam akkor kevesebb a félreértés)
"Én is szerkesszem ki a választ"
Ha úgy gondolod?
"Jó, FLOPS-ban nem nagyon lehet kifejezni. Bár ki tudja, valahogy meg lehet felelteni, feladattól függően."
Az agy képes a nem fontos dolgokat olyan jól mélyen elrakni,ember legyen a talpán aki ezt előhozza,így kis erőforrással is jól gazdálkodik,főleg a az összehasonlító program......
[ Szerkesztve ]
Késő, pont lejárt a szerk., de tökmindegy.
Hát, kis erőforrásból is jól gazdálkodik, de nem mintha kevés állna a rendelkezésére. Pl. néha álmunkban képes egy egész város életét leszimulálni, emberekkel együtt. Igazából nem is tudják, hol van a vége... A mai ember rettentően rosszul használja az agyát. (Most hagyjuk ezt a 10%-os dolgot, ami amúgy szerintem inkább 1%, csak nem az igénybevett agysejtek számában.)
Nem egészen, éhezéskor először a főként az izmokban és májban tárolt glikogén felhasználásával jut energiához a szervezet (ebből a legkönnyebb), aztán, ha ezek kezdenek kimerülni, akkor jön a fehérjék lebontása (itt kezdenek elfogyni az izmok, merthogy azok a legfőbb forrása) és kisebb mértékben zsír felhasználása (ha elkezd fogyni a fehérjeforrás, akkor nő a zsír felhasználásának mértéke, azért ez a sorrend, mert a zsírt nehezebb felhasználnia a szervezetnek, ill. kevésbé hatékony a felbontása). Egyébként ezért ilyen nehéz lefogyni (eltüntetni a zsírt) diétával, inkább mozogni kellene. De ez itt nagyon off.
The only real valuable thing is intuition.
1% olyan sokat?
Bizonyára igazad van, én inkább csak poénból írtam. (Bár amit a végén írsz, kicsit furcsállom, a rajtam és páromon lévő nem túl nagy mennyiségű zsírtömeg igen jelentős változásokon esik át, attól főggően, mennyire engedjük el magunkat édességek terén, de az izomzatomat viszonylag stabilnak érzem. [Stabilan fogy, ahogy öregszem. ])
Közben észrevettem (na jó, segítettek ), hogy az egyik a "raw" mátrixszorzásra vonatkozott, a másik pedig a Linpackra.
Bár csak sikerült kissé alulmúlni az ígért 76%-ot. Procik esetén ezt rá lehet fogni a fordítóra, de itt elvileg ugyanaz a kód és ugyanaz a CUDA rendszer... Akkor honnan jön a 6% különbség? (Ha már ennyire ki van emelve, hogy a Fermihez képest 15%-ot javult a hatékonyság...)
Re: emberi agy
Agykérgi (kortikális) sejtoszlop: embernél kb. 60.000 sejt.
Amit eddig sikerült modellezni (2011 vége): 10.000 sejtből álló oszlop (ez az egér sejtoszlopainak felel meg).
Az embernél több, mint 2 millió funkcionális sejtoszlop (2 mm magas, 0,5 mm-es átmérőjű) van, vagyis 2 000 000 x 60 000 = 120 milliárd sejt (Innen)
Legyen minden jó!
Azért aki nagyod oda van az agyával kicsit próbára is tehetné.
Nyilván az összehasonlítás milyenségétől is függ, de szerintem már a mai csúcstechnika túlszárnyalja az emberi képességeket, és nem csak az agyról van szó, minden érzékszervünket.
Ez nagyon nincs így... Nyilván nem egy látcső vagy mikroszkóp a szemünk, de ez csak optika, a dinamikatartományát messze nem tudják a kamerák. A fülünkkel és orrunkkal is hasonló a helyzet. Nem beszélve arról, hol tart a mesterséges intelligencia... (Sehol.)
