A kecskearomáról is készítettem képet, de nem akartam a bejegyzésbe rakni:

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten

Az előző cikked elég nagy vihart kavart, de ez egy érdekes felvetés. Amúgy szerintem nem olyan bonyolult ez a paradoxon. Kategórikusan egyik tápanyagcsoport sem rossz, vagy okoz direktben betegségeket. Pl ilyen népcsoportokra lebontva azért sem érdemes ilyet vizsgálni, mert eltérő a genetika. Manapság már multikulti van meg keveredés de azért 50 éve még ez annyira nem volt jellemző.

A zsír rossz mantrát sikeresen belesúlykolták ez előző pár nemzedékbe pedig nem igaz. A szénhidrát sem rossz, csak alattomos, mert nagyon el tud szaladni a szénhidrátbevitel lévén a legtöbb "eszem valamit" típusú étel szinte tiszta szénhidrát. Reggeli a legtöbben esznek péksütit vagy szendvicset, aztán ebédre sokszor tészta jut (sok kifőzdében 5-ből 3 nap tészta alapú a főétel), aztán kis sütike, csokika, cukros üdítő/gyümölcslé, kávé 3-5-6 cukorral. Estére egy kis pörkölt nokedlivel aztán ha összeszámolja az ember messze szénhidrátból vitte be a legtöbbet, pedig fel se tűnt. Ezen kéne változtatni, kicsit terjeszteni a nem szénhidrát túlsúlyos étrendet.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

Alapvetően nincs gond a szénhidrátokkal, ha természetes ételekből viszi be az ember. A feldolgozott cuccokból, különösen a cukorból nagyon hamar túlzásba lehet esni. Az alattomos kifejezetten ülő jelző, mert általában évekkel, de akár évtizedekkel megelőzi a probléma a hivatalos cukorbetegséget. Az inzulin már sokkal korábban emelt szinteket jár be, mire az éhgyomorra mért vércukor a hivatalosan problémásnak elismert mértéket megüti, és mind a magas inzulin, mind a vércukor hullámvasút hatalmas károkat okoz hosszú távon. Sőt, az említett károkhoz, illetve az ezekből gyakorlatilag levezethető civilizációs betegségek kialakulásához akár soha nem is kell hivatalosan cukorbeteggé válnia valakinek.

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten

Nah jah, lassú felszívódású szénhidrátokkal semmi gond sincs, minél alacsonyabb a glikémiás indexe annál jobb. Zabpehely/kása, barnarizs, stb. Amúgy az a vicc, ha megeszek 1-2 tönkölybúza pufit pár szelet ugyan úgy nem vagyok éhes mint 2 szelet kenyérrel és tovább ki is tart. Gondolta volna a fene.

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

Erdőke, én is szeretem a jó minőségű zsírokat.

íme egy kiváló, többször próbált recept, biztos vagyok benne, hogy neked ízleni fog:

-(0)végy kacsacombot vagy kacsamellet,
-(1)éles késsel vagdald be a bőrét, úgy hogy a hájas bőrt párhuzamos vágásokkal a húsig bevágd, a húst már nem kell megvágni.
-(2)mértékletesen fűszerezd be (só bors)
-(3) serpenyőben _hozzáadott zsíradék nélkül_ közepes lángon oldalanként 3-5 percig (amíg kívánja) kissé pirítsd meg, hogy legyen szine és elkezdjen kifolyni a zsírja. Nem szabad kiszárítani, de legyen szine.
-(4)zsírjával együtt helyezd sütőzacskóba, rakj mellé 6-8 egész gerezd pucolt fokhagymát. Ígény szerint rakj a tetejére narancskarikát (a hús ízét nem fogja befolyásolni). a sütőzacskó száját cérnával kösd össze majd a tetején néhány tűszúrással ejts lyukakat, hogy távozni tudjon a göz
-(5) 200 fokon 55 (+/-5) percig süsd.

ISTENI finom lesz a végeredmény, a süztőzacskó alján felhalmozódott kacsazsír hidegen is mennyei finom lesz.

Köret: ízlés szerint.

[ Szerkesztve ]

Van, akinek nem csak a lassú felszívódási szénhidrátok jelentenek gondot, hanem már bizonyos fehérjék is. Sajnos egyre több az elcseszett metabolizmusú ember, és a visszafordításhoz általában drasztikusabb módszerek szükségesek, mint a szinten tartáshoz. Az említett kajákkal az a bajom, hogy rendkívül szegények hasznos tápanyagokban. Ugyan meg tölti a gyomrot egy időre, ám a valós jóllakottság érzet a legtöbb állatban tápanyag központú, kiemelten a fehérjére koncentrálva. Emberben pl. a glutaminsav az egyik legfontosabb jelző molekula a jóllakottság érzet felé (és ezért is veszélyes a rengeteg glutamát/ízfokozó használata).
Emellett nem a glikémiás index az igazán fontos mutató, hanem az inzulin index.

(#7) joysefke
Kösz, jól hangzik. Majdnem minden héten eszek kacsacombot, ma is az volt az ebéd.

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten

A túlzott kálium-klorid fogyasztása okozza a szívpanaszokat!

A HÁBORÚ: BÉKE A SZABADSÁG: SZOLGASÁG A TUDATLANSÁG: ERŐ

"Hogyan lehet a franciáknál még a japánokénál is alacsonyabb előfordulása a kérdéses betegségeknek, ha háromszor annyi zsírt esznek? "

Úgy, hogy a franciák az 50-es években rengeteg vörösbort fogyasztottak. És nagyjából ma is így van. Gyakorlatilag minden étkezéshez isszák.
A vörösbor védi az érfalakat, megakadályozza a koleszterin lerakódását és gátolja a vérrögképződést.

Sokkal kellemesebb úgy hibát keresni, ha tudod, hogy másban kell!

Valamint tönkreteszi a májat és az agyat.

Amúgy remélem a kecskearoma nem valami kecskeszar-kivonat volt.

Kozmonauta: Ahhoz nagyon-nagyon sokat kéne elfogyasztani, amit nem nagyon tudok elképzelni. Kivéve, ha valaki tömény műtrágyát eszik.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

"Valamint tönkreteszi a májat és az agyat."

Egyik állításod sem fedi a valóságot:
[link]
[link]

Sokkal kellemesebb úgy hibát keresni, ha tudod, hogy másban kell!

Ugye azt tudod, hogy a vörösbor nem csak flavonoidokból (amik valóban hasznosak) áll, hanem etanol is van benne, nem is kevés? Bár tény, hogy rövid távon magas az élvezeti értéke.
A májas poént viszont díjazom.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Ez sokkal inkább mítosz. Pl. a napi rezveratrol adag, amit az egerek has falába fecskendeznek a komoly hatást elérő tanulmányokban, kb. 600 liter vörösborban található meg. Persze nem ilyen egyszerű az átváltás, na de mégis...
Szerintem sokkal inkább arról van szó, hogy hagyományosan sajtot és érlelt sonkát esznek a vörösborhoz, a legritkább esetben Oreo csokis kekszet. Tehát a paradoxon éppen nem az, hanem pont az ellenkezője, a sok (telített) zsír az védő hatású, többek között a komolyabb, de még nem durva alkohol fogxasztás ellen is.

A legjobb aláírás a héten

Erre nem reagáltam, de valami bizonyíték jó lenne, mert elsőre meglehetősen nagy marhaságnak hangzik. Az emberek többsége kálium hiányos, mert egyrészt keveset fogyaszt, másrészt a nátriummal abszolút nem egyensúlyban teszi.

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten

Ha alaposan átgondoljuk, nincs is paradoxon. Azért tűnik annak, mert egy változóval lineráis okságként magyaráztak meg egy jelenséget. az emberi testben... amiben nincs olyna, hogy 1 jelenség. nagyon sok változó cirkuláris okságáról lehet beszélni.

Ezért lett divatos az életmódváltás a fogyókúra helyett. Egyébként sem hiszek a csodaszerekbe. Ne egyél zsírt és nem leszel szívbeteg. Oké. Mondjuk nálam inkább a gyomorbaj a várható feleségemnél a bőr, gyerekemnél ezek kombinációja. Tehát mindegy, hogy mennyi zsírt eszik, úgyis bőrrákos lesz.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Az nem mindegy, mennyi cukrot eszik... Vigyázzatok a mitokondriumaitokra! (Milyen szép szó így ragozva.)

A legjobb aláírás a héten

Vigyázunk, vigyázunk, egyet se engedek a szobájába.

Jó hát ez így elég elnagyolt, de lehetne ezen filózni.

Most azt nem tudom, hogy könnyű vagy nehéz összerakni egy ember étrendjét?
elvileg nehéz, mert nagy szakértelem kell hozzá. Viszont az ember ösztönösen tudja, hogy mit kell enni. A modern emberbven ez a képesség eléggé el van nyomva.

Csináltak egy vizsgálatot a evés mennyiségével kapcsolatban. 3 és 5 éves gyerekekkel. Mindkettő csoport együtt játszott, majd ebédre kaptak x adag kaját. A 3 évesek megették 1/2-ét az 5 évesek mindet. Másnap megint játék. Megint kaja csak 2x mennyiségben. A 3 évesek megették 1/4-ét, tehát kb annyit mint előző nap. Az 5 évesek meg mindet!

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Elnagyoltnak éppen elnagyolt, de ha egyetlen dologra kellene mutogatni, messze ezt emelném ki.

Ami az étrendet illeti, csak el kell felejteni a boltban kapható, előre csomagolt, iparilag feldolgozott kajákat, és a probléma nagy részét ki is küszöböltük...

A szociális hatás valóban nem elhanyagolható, rengeteg mítoszt köszönhetünk neki: naponta ötször étkezni, hetente ötször edzeni, stb.

A legjobb aláírás a héten

https://www.youtube.com/playlist?list=PL105BD104CC00F32F

Anyám magas vérnyomását 99,99%-os tisztaságú NaCl szüntette meg!

A HÁBORÚ: BÉKE A SZABADSÁG: SZOLGASÁG A TUDATLANSÁG: ERŐ

Vagy valami más, amit közben szinten megváltoztatott, pl. a kevesebb cukor az étrendjében.
A vérnyomás megint olyan téma, ahol az orvostársadalom konszenzusa fordítva ül a lovon. A magasabb sörfogyasztás gyakori mellékhatás, ha a vese nátriumot, és vele együtt vizet tart vissza.

A legjobb aláírás a héten

"a napi rezveratrol adag, amit az egerek has falába fecskendeznek a komoly hatást elérő tanulmányokban, kb. 600 liter vörösborban található meg."
Majd ha egértáp gyártással foglalkozom, hasznosítom a fenti infót. De nekem emberi szervezetem van, ezért irreleváns, hogy az egereknél mit tapasztaltak. (Az a 600 liter nem tűnik teljesíthetetlennek, úgy egyébként...)

"Tehát a paradoxon éppen nem az, hanem pont az ellenkezője, a sok (telített) zsír az védő hatású, többek között a komolyabb, de még nem durva alkohol fogxasztás ellen is."
Az étkezés alatti-utáni alkoholfogyasztás elnyújtja az etanol vérbe szívódását, ezért a máj kényelmes tempóban bonthatja, és az alacsony véralkohol szint miatt nem is károsítja a szervezetet.
Az alkohol oldja a zsírokat, vagyis csökkentheti a lerakódásokat az erekben.

A franciák között kevés a túlsúlyos, 2004-ben az EU-ban ők vezettek ezen a téren. Vagyis a szervezetükbe bevitt bagetteket, sonkákat és sajtokat ledolgozzák vagy leszexelik. (A sportolás rájuk nem jellemző.)
Valamint figyelembe kell venni azt is, hogy ha a telített zsírok mellé elég antioxidánst is bevisznek, akkor a zsírok nem fognak az ereikben oxidálódni, és az oxidációs termékek plakk formájában lerakódni.
Valamint a borral víz is kerül a szervezetükbe, ami vérhígító hatású, csökkenti az infarktus és a magas vérnyomás(->stroke) esélyét.

Csapoati:"Ugye azt tudod, hogy a vörösbor nem csak flavonoidokból (amik valóban hasznosak) áll, hanem etanol is van benne, nem is kevés?"
100000 éve az őseimben kialakult az alkohollebontás képessége, én pedig ki szeretném használni ezt az evolúciós előnyt.

Sokkal kellemesebb úgy hibát keresni, ha tudod, hogy másban kell!

A zsírok nem rakódnak le az erekben. Teljesen logikátlan ez a hipotézis, mégpedig két okból: 37 fokon a kérdéses zsírsavak elegye folyékony, nem ragacs szerű, illetve egyébként sem szabadon úszkálnak, hanem lipoprotein "buborékokba" csomagolva. Az ateroszklerózis kialakulására van egy másik hipotézis, ami a gyulladással magyarázza a jelenséget, amit elsősorban a magas inzulin szint vált ki. Emellett a glikálódott és oxidálódott fehérjék (köztük a lipoproteinek, mint az Apo-B) is fontos szerepet játszanak. Én sokkal logikusabbnak, a tényszerű ismeretekkel inkább összhangban állónak találom ezt a hipotézist. Ha csak azt nézzük, hogy a fiziológiás paraméterek közül az inzulin rezisztencia korrelál legerősebben a szív-érrendszeri betegségekkel, illetve amit az öregedésről tudunk (AGE, inzulin és IGF-1 útvonalak, stb.), már sokkal közelebb járunk. Mindehhez jön még a glikálódott, oxidálódott LDL, amit a máj nem ismer fel (nem kötődik a receptorhoz), ezért felszaporodik a vérben. Mivel ugyanazon kórkép része, szerepük lehet a plakkok kialakulásában, de akkor sem maga a koleszterin a gond, hanem a nagy számú, apró LDL részecske.

Van még néhány apró tény, ami tovább árnyalja ezt a kérdéskört:
– A fruktóz lényegesen erősebb glikáló ágens, mint a glükóz. Komoly mennyiségű cukor fogyasztása esetén a fruktóz "túlcsordul" a májon, akárcsak nagy mennyiségű alkohol bevitele után. Nem véletlenül próbál a máj, a belek és a vese elképesztő sebességű, negatív visszacsatolás nélküli reakcióban szabadulni tőle, hatalmas károkat tud okozni. Ha bírja is az említett három szerv (elsősorban a máj) a mennyiséget, akkor huzamosabb idő után bennük keletkezik kár. Előszőr elzsírosodás (NAFLD, nem alkoholos zsírmáj), majd szteatózis, a vesében súlyos funkciós visszaesés. Az urikáz enzim hiánya különösen érzekennyé teszi az embereket a fruktózra.
– Az aránytalanul magas omega-6 fogyasztás is gyulladáskeltő hatású, márpedig ez éppen a lipid hipotézissel együtt futott fel a 70-es évek végétől ("szívbarát" margarinok és olajok), bár már a 20-as években elkezdődött a műanyag evés őrülete.
– Az infarktusos, sztrókos, embóliás esetek 60-70 %-ában a koleszterin normális, nem magas. Sok ember akár évtizedeken keresztül képes a vércukrát normálisan tartani nagyon magas inzulin szintek mellett. Utóbbi egészségügyi hatása pedig legalább annyira káros, mint a magas vércukor.
– A glukóz alapú aerob metabolizmus lényegesen magasabb oxidatív stressznek teszi ki a mitokondriumokat, mint a zsírsavak oxidálása, amit csak tetéz a fruktóz még durváb ilyen hatása.

Szóval a franciák esetében szerintem igenis a zsírok, savanyúságok és zöldségek magasabb fogyasztása, azaz az inzulin érzékenység nagyobb arányú megléte a főszereplő. Persze lehetnek genetikailag is valamivel kevésbé érzékenyek. A fentiek alapján bármelyik népcsoport esetében alacsonyabb szív-érrendszeri (és daganatos!) betegség rátát kell tapasztalnunk, ahol a magasabb zsír bevitel alacsonyabb cukorfogyasztással párosul.

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten

Szia,

érdekes lenne egy friss statisztika, illetve egy metszet a mai francia társadalom szív és érrendszeri vagy elhízással kapcsolatos problémáiról. Miért?

Tekintve, hogy (és most nem azért hozom ide a bevándorló fogalmat, mert terítéken van) a társadalmuk nagyszámban a korábbi gyarmataik genetikailag különböző lakóiból is épül, elvileg kideríthető, hogy az étkezésük nemzeti sajátosságainak (szőlő, bor, sajtok) köszönhetően vannak jobb állapotban (ezáltal átlagosan mindenki), vagy tényleg genetikailag.

Vajon mennyire befolyásolja az átlagértékeket a bevándorló népcsoportok sajátos genetikája? Rontja vagy javítja? Ellenállóbbak vagy gyengébbek a helytelen étkezési szokások hatásaival szemben? Feltételezem, hogy egy betegbiztosítási rendszerbe tartoznak, ha mindannyian francia állampolgárok, és a statisztikák ezen adatbázis alapján készülhetnek.

Magyarul javultak vagy romlottal náluk a statisztikai adatok az elmúlt 50 évben? Cukor, zsír, finomliszt gondolom ugyan úgy adott, ott van a polcokon.

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Friss egészségügyi statisztikákat nem ismerek, ráadásul az (invázió és gyógyszeres) orvostudomány fejlődése sokat elfed a változásokból. Az biztos, hogy a fiatalkori elhízás tekintetében a Dél-európai országok a regionális top 5-ben vannak, tehát meglátszik, hogy nem azt eszik, amit az előző generációk. Lásd a korábbi bejegyzésem az európai elhízási statisztikákkal kapcsolatban.
A feketék sokkal érzékenyebbek tűnnek a modern, nyugatias táplálkozás káros hatásaira, ráadásul általában jobban rá is szorulnak az olcsó, feldolgozott moslékra, úgyhogy ebből a szempontból romlást gyanítok Franciaországban is.

[ Szerkesztve ]

A legjobb aláírás a héten