Ez a vélemény érdekes ennek fényében:

http://www.hwsw.hu/hirek/56568/cisco-intercloud-felho-amazon-microsoft-azure.html

"Bezárja március 31-gyel saját nyilvános felhőjét a Cisco - derült ki a múlt hét elején egy kiszivárgott felsővezetői levélből, ennek tartalmát pedig azóta a cég hivatalosan is megerősítette."

" A legfőbb problémát az jelenti, hogy a terület elképesztően tőkeigényes, világszerte adatközpontok tucatjait kell felépíteni és működtetni - miközben árban mélyen a vezető szereplők alá kellene menni.

Ráadásul ez az üzlet önmagában nem is túl jövedelmező."

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Egy olyan cég, amely a felhőszolgáltatásba és az IoT eszközökbe fektetett egy nagy rakat pénzt, azt vetíti előre, hogy a felhő 3 éven belül egyeduralkodó lesz.

Meglepő....

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Vazze akkor lehet hogy hamarosan nem fogjuk látni a napot?

Amúgy mondjuk nem lehetne a felhőt másnak elnevezni?

Az angol Cloud fordítása ez, szóval mégis minek szeretnéd nevezni? Kapamányi monyónak?

De egyébként még jobb lesz a folytatás, a Köd (Fog, vagyis Fog computing).

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Én értem
de miért pont felhő?

A múltkor egy kedves ismerősőm hangosan felnevetett,amikor mondtam neki hogy most épp a felhőbe töltöm fel a fényképeit(Google Drive)

Nekem az ilyen előre jóslásokból, mindig a Gartner eszmefuttatásai jutnak eszembe. Elvégre a Windows Phone várható részesedésével is milyen remekül betaláltak 4 éve.

Nekem az a véleményem, hogy "akkor megyünk át a hídon, ha odaértünk".

A felhő elnevezés háttere a hálózat "felhő szerű" ábrázolásának szimbolikájára vezethető vissza alapvetően.

Lásd:

Origin of the term

The origin of the term cloud computing is unclear. The word "cloud" is commonly used in science to describe a large agglomeration of objects that visually appear from a distance as a cloud and describes any set of things whose details are not further inspected in a given context.[15] Another explanation is that the old programs that drew network schematics surrounded the icons for servers with a circle, and a cluster of servers in a network diagram had several overlapping circles, which resembled a cloud.[16] In analogy to the above usage, the word cloud was used as a metaphor for the Internet and a standardized cloud-like shape was used to denote a network on telephony schematics. Later it was used to depict the Internet in computer network diagrams. With this simplification, the implication is that the specifics of how the end points of a network are connected are not relevant for the purposes of understanding the diagram. The cloud symbol was used to represent networks of computing equipment in the original ARPANET by as early as 1977,[17] and the CSNET by 1981[18]—both predecessors to the Internet itself.

The term cloud has been used to refer to platforms for distributed computing. In Wired's April 1994 feature "Bill and Andy's Excellent Adventure II" on the Apple spin-off General Magic, Andy Hertzfeld commented on General Magic's distributed programming language Telescript that:

"The beauty of Telescript ... is that now, instead of just having a device to program, we now have the entire Cloud out there, where a single program can go and travel to many different sources of information and create sort of a virtual service. No one had conceived that before. The example Jim White [the designer of Telescript, X.400 and ASN.1] uses now is a date-arranging service where a software agent goes to the flower store and orders flowers and then goes to the ticket shop and gets the tickets for the show, and everything is communicated to both parties."
— [19]

References to "cloud computing" in its modern sense appeared as early as 1996, with the earliest known mention in a Compaq internal document.[20] The popularization of the term can be traced to 2006 when Amazon.com introduced its Elastic Compute Cloud.[21]

Forrás: Wikipedia

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Felhő, meg IoT eszközök... Ez a kettő totál nagy bukta lesz.
Arról nem beszélve hogy rohadt nagy könnyelműség a cégek részéről az adatokat 3. félnél elhelyezni.

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

Egyszer ennyi zetabájtot szeretnék egy DEL gombbal letörölni. Fú mekkora poén lenne! Vállalatok 10-20%-a tutira megrekedne :3

Ha válaszolok / írok az üzenetedre, elvárom a választ. Egy minimális kommunikációs etikettet tartsunk be, még akkor is, ha nem érdekel az ajánlat.

Az kész tény, hogy az amerikai titkosszolgálat kimazsolássza a felhőből ami kell neki, beleértve a gazdasági dolgokat.

http://www.computing.co.uk/ctg/news/2344633/leaked-nsa-document-shows-microsoft-co-operation-over-prism

[ Szerkesztve ]

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Én komolyan nem értem, hogy terjedhetett így el ez a felhő alapú tárolási mód. Senkit nem érdekel az adatvédelem? Vagy pl. egy német cég úgy gondolja, hogy nagyobb biztonságban vannak az adatai egy amerikai cégnél a tengerentúlon? Ha netán újra kiújul a hidegháború (sajnos van rá esély, mindenhol ezt írják) vagy netén valami háború kitör, akkor aztán futhatsz az adataid után. Őszintén szólva nekem is van pl: gmail postafiókom, szeretem meg minden, de nyugtalanít egy kicsit, hogy egyszer majd ha be akarok lépni azt írja ki, hogy sorry rendszerhiba miatt törlődött a postafiókom, csináljak újat.
Persze az is, lehet, hogy a cikkben említett felhő alapú adattárolást nem feltétlen a nagy szolgáltatókra gondolva kell értelmezni, hanem a vállalati saját NAS-okra, mert úgy kicsit jobb a helyzet.

ezek ilyen önbeteljesítő jóslatok szeretnének lenni mit ad isten Mindig olyan cégek elemzőitől akik érdekeltek a bizniszben. Esetleg olyan elemzőktől akiket kilóra megvettek a felhős cégek.

Marcel

A kulcsszó a kényelem. Kényelmesebb a felhőt használni, mint saját szervereket üzemeltetni. Ennyi...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Majd le fog törni a felhő mánia. Vannak területek, amikre nagyon jó, de azért a különböző szolgáltatásoknak is vannak kisebb-nagyobb kehei. A különböző kockázatokról nem is beszélve.

Cégeket kényelem kevésbé érdekli. Költségek annál inkább, és felhőt bérelni olcsóbb, mint saját szerverparkot + szakembergárdát fentartani. Főleg ha hasonló megbízhatósági szint mellett szeretné az ember (mert lássuk be, hogy egy 2 szerver + 3-4 fős csapat megbízhatósága és rendelkezésre állása sose fogja megközelíteni egy szerverparkét, ahol egy egész cégnyi ember felel azért, hogy 24/7-ben menjenek. És sok cégnek még ez is hatalmas költség lenne).

Igazából már odaértünk. Olyan ez, mint a web2, annó nagyon divatos szó volt, most már kikopott, de végeredményben megvalósult a dolog: a userek által előállított tartalom legalább olyan értékes, ha nem értékesebb, mint a szerkesztett tartalom (értékes = befektetők és pénzcsinálás szemszögéből). Lásd facebook, instagram, index2, stb...
Ugyanez van a felhőnél, lehet vitatkozni, hogy jó elnevezés-e a felhő vagy sem, vagy hogy egy eddig is létező dologra lett új elnevezés, de gmail, facebook, insta, dropbox, google drive, imgur, stb... ez mind "felhős alkalmazás". És nem fognak hamar eltünni (egy-egy konkrét szolgáltatás lehet, de az igény ezekre ugyanúgy meglesz, szóval lesz helyettük új szereplő).

A kényelem mellett (amit Cifu irt) még a másik szempont a költséghatékonyság.

Tehát, ha beüt a krach, akkor egy felhős cég bizony bajban lesz. Csakhogy amig meg nem üt be a krach, addig simán lehet hogy annyival költséghatékonyabb tud lenni hogy simán lenyomja a nem felhős konkurenciát, igy annak már nem is lesz kérdés hogy mi van a krach esetén mert már rég csődbe ment.

Tulképpen az egész üzleti világ erről szól, megtalálni az optimális kockázat-költséghatékonyság egyensúlyt.

És természetesen egy okos cég ezt ügyesen mérlegeli és van adat ami felhőbe megy és van ami nem, illetve attól hogy valami felhőben van még kell róla biztonsági mentés, ha olyan.

(csak mert itt sok fórumozó sokszor csak két állapotot tud elképzelni: semmi nincs felhőben-minden felhőben van, a valóságban a kettő közt egész sok állapot van).

Én úgy emlékszek régebben volt itt egy cikk, hogy a felhő csak elméletileg olcsóbb, ráadásul azért megvannak a maga bajai amikre kevesen gondolnak. (a biztonsági aggályokon túl)

Mindenesetre szerintem még sokáig nem lesz igaza a Cisco-nak

Nokia 3310->3410->3100->6500 Slide(RiP Nokia)->Acer Liquid Metal ->Xiaomi Hongmi-> Xiaomi Redmi Note 3

Ez egyáltslán nem meglepő. Ami még szomorúbb, hogy alkalmasint a felhőüzemeltetők is eladják az adatokat, ill hackerek szimplán feltörik a rendszert (yahoo). Én hosszú távon a privát felhőben hiszek, saját otthoni szerverrel. Családi használat mellett ez egy sima nas vagy egy picike alapgép nagy tárhellyel.

Felhőből futó OS-t meg hasonló b@romságokat el kell felejteni. Nálunk a cégnél felhőbe kell menteni a munkát és fél perc mire végez egy word doksi mentésével, kb mintha floppyra írnám... A netes infrastruktúrára is egyre többen vagyunk, és ha tetszik ha nem, Marinénje Észak-arizonai okosbudijából bizony nem fog optikai kábelt húzni a wall streetig még az AT&T sem... (bizony usa vidéken sem röpködnek a 100megabitek)

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

mert lássuk be, hogy egy 2 szerver + 3-4 fős csapat megbízhatósága és rendelkezésre állása sose fogja megközelíteni egy szerverparkét, ahol egy egész cégnyi ember felel azért, hogy 24/7-ben menjenek. És sok cégnek még ez is hatalmas költség lenne

Ez a cég méretétől is függ, meg attól, mire kell és milyenek a körülmények. Én minden esetre nem azt látom, hogy a felhő egyértelműen jobb választás akár kis cégeknél is. Például mert nagyon mókás, amikor belső hálózati meghajtóról való munka helyett hirtelen átállnak a felhőre, mert az olcsóbb, aztán szembesülnek azzal, hogy egy ADSL kapcsolaton keresztül szeretne 10-14 ember a felhőben dolgozni egyszerre, és hát a rendszer finoman szólva használhatatlan emiatt...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Hát ha felhőt használsz akkor nem árt ha a cég beruház egy rendes internet elérésre.

A saját családi privát felhő meg csak olyan helyen lehet ahol valaki ért is hozzá a családban. És még akkor is sok helyen elbukna az anyagiakon. A magam példáját tudom mondani, mert nekem is ilyen van, egy synology nas + 2x3 TB disk raidben = 120 ezer forint + egy 1 TB külső merevlemez offline backupnak 15k + gigabites lan,wan ac router = 18k, plusz 100 mbites internet.

Na most elég sok helyen a szivükhöz kapnának ha azt mondanád hogy az ingyenes gmail+gdrive stb kombó helyett költsenek rá 150 ezret.
És akkor még mindig ott vagyunk hogyha nincs hozzáértő ember aki jól beállítsa, akkor pont hogy nagyobb veszélyben lennének az adataid mint a google-nél, mert akármelyik script kiddie feltörne privát felhődet.

Ráadásul emailt üzemeltetni úgy,hogy ne nézze minden címzett spamnek, külön szakma.

while (!sleep) sheep++;

Leginkább a hozzáértés hiánya a gond, ha nem 4k videókat felhősít az ember, hanem doksikat, képeket, akkor egy leharcolt netbook is elég xubuntuval vagy egyéb minimálOS-el effektíve a netbook használt ára+a netkapcsolat adja a költséget. Mondjuk én se léptem meg, a netünk elég lassú úgyh maradt a gdrive - az amcsik meg gazdagabbak lesznek pár családi+tájképpel.

#26: noigen, emailen énis gondolkodtam, abban több az érzékeny infó.

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

A német cég mehet a helyi Telekom által üzemeltetett Azure DC-be, ha az kell neki.

while (!sleep) sheep++;

a szakembergárdát így is úgyis fenn kell tartani, ahol felhős megoldásokat használnak ott is van IT max 10-20%-al kevesebb a munkaerő illetve a költséghatékonysággal is vitatkoznék, nemrég néztem árakat bizony egy komolyabb server az több ezer euro/hó, 3 évre felszorzod simán olcsóbbra jön ki egy saját infrastruktúra

esetleg a költséghely illetve hogy nem kell befektetned pénzt (bár ez szerintem 2-3 év alatt megtérül)

mondjuk 1-1 szolgáltatás kiváltása esetleg megérheti pl levelezés O365 de komplett serverparkot felhőben fenntartani se olcsó mulatság

Kimondad a kulcsszót: költséghely. É-amerikában, ny-€uban évi 100k$ egy IT-s, indiában ennek tizede. Ha meg az energiaktg-ek döntők akkor irány a geoterm izland.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

A sajat infrastruktura az azert sokkal dragabb tud lenni. Egyreszt a menedzseles miatt, masreszt azert, mert ha valtozik az eroforrashasznalatod, akkor nagyon tul kell tervezni.

A felho az nem 'lesz' egyeduralkodo, hanem mar kb. az. Nagyon-nagyon jo indok kell arra, hogy valaki miert koltson sokkal tobb penzt sajat infrara.

[ Szerkesztve ]

while (!sleep) sheep++;

az igaz csak hát az indiai IT-s .. no comment

volt pár tapasztalat indiai supportossal....

Indiaban is vannak jo szakemberek, csak ok nem dolgoznak fillerekert.

while (!sleep) sheep++;

igen a skálázhatóság a felhő egyik nagy előnye az kétségtelen, de manapság már mindenhol virtualizálnak és amikor fizikai servert vesznek akkor azért túl szokták tervezni bőven...

nyilván vannak, nagy számok törvénye :-)

> amikor fizikai servert vesznek akkor azért túl szokták tervezni bőven

Pont ez a problema. Amikor megveszem a szervert, akkor 10x akkorat veszek, mint amit per pillanat kihasznalok, mert ha esetleg holnap megugrik az eroforrasigeny, akkor szukseg van ra. Csomo felesleges koltseg. Ehhez kepest a felhoben meg annyit fizetek, amennyit hasznalok.

while (!sleep) sheep++;

Természetesen érdekli az embereket; a blogomon pl. ott van egy független felmérés eredménye és az nagyon nem tetszene a felhős marketing osztálynak. Ez csak egy szokásos "merjünk nagyok lenni" bullshitnek tűnik, de még csak az se, mert mint linkeltem az első hozzászólásomban a Cisco éppenséggel a nyilvános felhőjének véget vet. Őmaga kivonul a területről, de azért vállán veregeti a versenytársait, hogy ez az ti menjetek tovább. Lehet nem azt kéne nézni, hogy mit kommunikál a Cisco, hanem hogy mit tesz. A felhő pedig közel sincsen úgy elterjedve, csak ilyenkor mindent annak számítanak, szóval ha van a vállalatnak egy ingyenes email címe már bekerül a felhőt használó halmazba, de ez nagyon távol van még attól a céltól, hogy mindent náluk tároljanak a cégek.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Azért a kényelem nem lehet fontosabb az adatbiztonságnál, mert ha igen akkor annak a cégnek annyi. Az üzelti titkai nem kerülhetnek versenytársakhoz.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Egy KKV, amely nem végez kritikus fontosságú dolgot, nem erre fog hajazni, hanem arra, hogy könnyen, rugalmasan és gyorsan tudjon dolgozni. Ott az adatbiztonság terén az adatveszteség a fájó pont, nem az adatlopás.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ha nem Google méretű cégről beszélünk, akkor jó eséllyel felhőben nagyobb biztonságban lesznek az adatai a versenytársaktól, mint saját infrastruktúra alatt. Nyilván egy bizonyos méret felett már meg lehet próbálni egy nagy felhős céget meghackelni (mert nyilván nem Pistika Bt. Felhőszolgáltatóhoz kell menni), de az a cégek 0,001%.

Raadasul egy KKV-tol adatot lopni 'nemileg' egyszerubb, mint pl. az Amazontol..

Ne arra gondolj, hogy majd a szetpeccselt Ubuntut SSH-n keresztul megtorik, hanem Jozsi rendszergazdahoz kimennek egy fekete autoval a parszazezer forintert megfizetett verolegenyek, es 'kernek' hozzaferest.

[ Szerkesztve ]

while (!sleep) sheep++;

Erre egy jo indok a szemelyes adatok vedelme.

Ki tudnank kohogni az Azure-t valoszinuleg olcsobb is lenne de megsem tesszuk hanem on premise Db szervereink vannak (par szaz darab). Felhot mi a levelezesre hasznaljuk plusz a ceges SharePoint oldalak vannak ott.

Tobb millio ember hitelkartya adatait nem fogjuk kockaztatni mert ha azt ellopjak lehuzhatjuk a rolot kb.

New level... Advertising has us chasing cars and clothes, working jobs we hate so we can buy shit we don’t need

Lehet, hogy keményebb dió, de mivel a jutalom is sokkal nagyobb ezért megéri belefektetni az energiát a feltörésébe.

[ Szerkesztve ]

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Engem azért az aggaszt, hogy rabszolgabéren tartott emberekre bízzák a felhőben levő értékes adatok őrzését.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

Olcsó hús és híg lé... Bár indiában évi 8-10k$ azért király fizetés (nem tudom konkrétan milyen összegekkel játszanak).

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Igazából el se kezdődött csak a techcégek próbálnak olyan látszatot kellteni.

A számítástechnika új negatív trendjei: ujtechkor.blog.hu

El se kezdodott? :roflcopter: akkor mi a feneert novekszik az AWS, Azure, GCP, stb. bevetele rohamosan?

while (!sleep) sheep++;

Korul kene nezni a vilagban kicsit

New level... Advertising has us chasing cars and clothes, working jobs we hate so we can buy shit we don’t need