Hat, sem az S7 elotti, sem az S7 utani samsungok nem csinaltak ilyet nekem.

Azért egyelőre úgy tűnik, hogy az organikus dolgok jobban öregszenek. De nem is ez a baj az LG esetén, hanem hogy a kék komponens gyorsabban öregszik, mint a másik kettő. Ha a BOE esetén ez egyenlő mértékű minden szín esetén, az már nyerő.

A kijelző PWM vezérlést kapott, ezért tud vibrálni nem maximum fényerőn. Sajnos spórolásból - mind akku, mind gyártási költség - nem elég nagy a PWM frekvenciája (mert ha az lenne, nem vibrálna láthatóan). Ez nem egyedi S-AMOLED probléma, ugyanúgy jelentkezik LCD-k esetén is.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Igen, plusz ha a Quantum kristályoknak köszönhetően magasabb lesz a színtartomány, akkor megint csak előbbre vagyunk. Érdekes módon az LG a színtartomány lefedettségében nem hogy fejlődne, de úgy tűnik visszalépett. Persze amennyire lehet hinni a DisplaySpec oldalnak.

A BX nem sikerült túl jól, sok sebből vérzik...

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

A mindig a tavalyi, olcsósított cucc volt. Amúgy sajnos általában megfigyelhető az évről évre egyre agresszívebb ABL és alacsonyabb fényerő (a beégés elkerülése végett) - én ezért szoktam mondani, hogy ez a technológia elérte a határát.

Igen, akkor az amire gondoltam. Ami a bajos, hogy míg lcd esetén a külön háttérvilágításon van értelme pwm-el fényerőt csökkenteni mert már az áram kiátlagolódik, mielőtt fénnyé válna, itt a komplett kijelző ki-be kapcsolgatása meglehetősen hányadék benyomást kelt. Rendkívül vibráló, és ez így az amoled hátránya.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Nem pont az aram atlagolodik ki. Az atlagolast a szemed vegzi.

Van ebben tartalék, bár én a gyártók helyében a 4K-t elengedném... csak szarul nézne ki marketing szempontból. De kis ráfordítással lehetne szinte tökéletes kijelzőt létrehozni ha "csak" fHD lenne a felbontás (4x akkora méretű alpixelek sokat segítenének, nem csak az IR-en, hanem a BFI nem fájna annyira, hiszen akár 360Hz-en is lehetne járatni, és rögtön tökéletes lenne a mozgásmegjelenítés - nem interolációval lenne csak meg a 1080 soros mozgóképfelbontás, hiszen alapból az OLED-ek is csak 300 sor körül tudnak - és még a HDR is megmaradna 1000cd/m2 körüli csúccsal).

Az ABL sajnos nem a kijelzők védelme miatt egyre agresszívebb, hanem mert nem lehet megszexualizálni a fizikát: ha fényerő kell, akkor azt teljesítményfelvétel árán lehet elérni, de az meg egyrészt sokba kerül, ha rendes teljesítményvégfokok és tápegységek lennének benne, melegedne is, másrészt rosszul nézne ki egy C-D körüli energiamatrica rajtuk (a hatóságok rosdz szemmel néznék, meg a kutya se venné meg)...

Jelenleg lassan ott tartunk, hogy a felhasználók atomvillanást akarnak látni 10W energiafelvétel mellett, 65"-on... me nehogymá sokat fogyasszon...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

"Egyébként az én Pana plazmámnak pl. 1:5.500.000 a VALÓS kontrasztaránya,[..]"

Hát persze...

Kalibrálva, "On-off" kevesebb, mint 8.000:1, az ANSI pedig 5261:1!

Ami persze nagyon korrekt eredmény, de rögtön meg is magyarázza, hogy miért látod "csak" nagyon-nagyon sötét szürkének a feketét. Különösen, ha figyelembe vesszük a "bestiális" 77 nit-es maximális fényerőt is.

Az a helyzet, hogy az általad olyannyira leszólt LCD tévék jobb példányai már évekkel korábban túlhaladtak ezen minden szempontból.

Az tény, hogy az emberi szem különös "szerkezet", és sok tényezőn múlik az, hogy a feketét milyennek látja. Még a valóban tökéletesen fekete tárgyakat is szürkének, kékesnek, lilásnak, stb. láthatod a megvilágítás, a környezet, és a betekintési szög függvényében.

Így van ez a tévékkel is, de mivel a kontraszt(osság) manifesztációjának fontos eleme a fényerő is - hiszen mihez képest fekete a "mélyfekete", sötét a sötét, ha nincsen "vakító fehér", ha nincsen világos -, a plazma tévéket manapság felhozni pozitív példaként már balgaság.

Egyrészt halott technológiáról beszélünk, másrészt a kiváló mozgásmegjelenítésen kívül egyetlen olyan elemük sincsen, amelyben a modern LCD és OLED tévék ne nőttek volna magasan föléjük.

"Aquila non captat muscas."

"Jelenleg lassan ott tartunk, hogy a felhasználók atomvillanást akarnak látni 10W energiafelvétel mellett, 65"-on... me nehogymá sokat fogyasszon..."

Én a kivételhez tartozom.

Ezért is örülnék egy "full area" 2.000 nit-es, 100 colos "Dual Cell" tévének. Kiváló fekete szint, 12 bit-es színmélység, mindennél jobb HDR megjelenítés...

Kit érdekel, ha sokat fogyaszt? Legalább télen fűthetem vele a szobát!

"Aquila non captat muscas."

Hát, ha egy 30"-os kb 450W-ot vesz fel folyamatosan, akkor egy 100-as kb. 3200W körül enne (függetlenül a képtartalomtól)
És akkor még nem számoltam hozzá a scanning backlight szükségességét, mert a 300 soros mozgóképfelbontás elég kiábrándító lenne...

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Ha rajta lenne a pufferkondi a led háttérvilágítás előtt, akkor nem a szemet terhelné a pwm jel. CCFL esetén lehet hogy ez nem lehetséges.

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

A CCFL nem vibrált, cserébe sokat fogyasztott. Gyakorlatilag nem tudsz olyan LCD-t venni, amiben CCFL van, csak használtan (én még mindig CCFL-es monitort használok, ráadásul 2 db U alakú van benne, de még nem éreztem, hogy váltanom kéne, a kalibrálási értékei rendben vannak, nagy színterű VA paneles).
Mivel a LED sokkal olcsóbb, kevesebbet fogyaszt és kisebb helyet is foglal. A CCFL a tehetetlensége miatt amúgy is alkalmatlan a BFI és a scanning backlight kivitelezésére...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

De terhelne, csak kisebb mertekben, es pusztan egy pufferkondi ide nem eleg, ha csak nem szetegetni szeretned az aramkort, mert nem lehet kozvetlen PWM-re kotni.

[ Szerkesztve ]

LED-et nem nagyon fognak neked feszültségszablyzással vezérelni. Erősen romlana a hatékonyság, és a pontosság is. Nem véletlenül találták ki a PWM-et.

Igen, a hatékonyság miatt van a pwm, mert nem a szabályzó áramkör disszipálja el úgy a felesleget, de attól még, ahogy egy kapcsoló üzemű tápegységet, ezt is le lehetne szűrni utána rendesen. (értem én, olcsósítás, meg jó lesz a parasztnak így is, de nah)
Mire gondolsz pontosság alatt?

pezo77 #5 2017.12.14. 13:29 Hmm. És ez az e-hajó akkor hol is tud kikötni? Az e-bay -ben? ;)

Nem tudod szűrni, kondival legalábbis. Az ugyanis ismét felszültséggenerátoros jelleget kölcsönözne a vezérlésnek. Nincs a PWM-mel baj, csak jól kell belőni a frekvenciát és a kitöltési tényezőt.

A LED-nek van egy olyan sajátossága, hogy nagyon szűk feszültségtartományban tud csak dolgozni. A LED szalagokban használt LED-eknél pl. pár tized volt van aközött, hogy még nem világít, és aközött, hogy elpukkan. Egy megjelenítőben pedig színvisszaadás szempontjából elég sokat számítanak a az árnyalatnyi különbségek a fényerősségben. Ha folyamatos egyenárammal akarod megtáplálni, nem kicsit nehézkes a pontos feszültségszint belövése. PWM-nél viszont a négyszögjel változtatásával nagyon finoman lehet állítani a fényerőt.

Es meg exponencialis is a feszultsegfuggvenye, nem linearis.

Ezért lenne talán jó nem sample and hold módban használni, hanem impulzus üzemben, valamilyen FFD-vel. Bár, ott lehet nem bírná el a nagy fényerőhöz szükséges pillanatnyi teljesítményt, amit rövid idő alatt kellene leadnia és/vagy túl nagy felvett teljesítményt igényelne (mondjuk vibrálna is egy kicsit, mint a plazmák, sokakat ez lehet hogy zavarna - de ha BFI-t használnak, az is vibrál)...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Szerintem inkabb az interpolacio es a rovid tranziensu kijelzo a jovo. A BFI csak kenyszermegoldas.

Az interpoláció a kényszermegoldás... sajnos nézhetetlen bármi, ami interpolációval van kezelve számomra. Arról nem is beszélve, hogy a szem számára a BFI jobb eredményt ad, mozgókép-élesség terén.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Pedig minden interpolalt, a valosag is(es az emberi latas is) interpolalt es nem impulzus uzemu. Ha shutteres 3D szemuvegben jarsz az utcan, akkor visszavonom.

[ Szerkesztve ]

A képmegjelenítésben az interpoláció egy valamire jó: tönkretenni a megjelenítést. Pont emiatt messzire kerülendő. Arról nem beszélve, hogy én még nem láttam olyan megvalósítást, ami ne hemzsegett volna a véletlenszerű képhibáktól... és a mellékhatásai leginkább hányingerkeltő szappanopera kinézetet kölcsönöz a filmeknek.
Pont emiatt használják a kadenciahelyes megjelenítésnél a megfelelő pulldownt...

A magas képkockaszámú tartalmaknál megint nem kell interpoláció.

De ha már a szemről beszélünk, akkor ha valamit nem szeret, akkor az a nagy sebességű mozgás, mert az elmosódik. Viszont ha már meg van szakítva (például egy fekete képpel), akkor már rögtön élesebbnek fog hatni a kép. Az impulzusüzem pont ennek a hatására alapoz: rövid idő alatt ad nagy fényerőt, így éles lesz a kép... ez pedig tény.

[ Szerkesztve ]

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Az biztos, hogy nehez megvalositani, valoban a HFR az udvozito megoldas.

Viszont a szem szereti a gyors mozgast, nezd csak meg a szamitogeped ventillatorat. Na az a termeszetes, es nem az, amikor stroboszkoppal megkuldod es ugy nezed. Az impulzusuzem csak az alacsony minosegu megjelentoknel egy kerulout, amivel valamit lehet javitani a kepen. De valojaban nincs szukseg ra, ha gyors a kijelzo es gyakori a kepfrissites.

[ Szerkesztve ]

A plazma kijelzők sebessége felülmúlta (on-off time 0.00001 ms) az OLED-ekét (0.001 ms) és az LCD-két meg főleg (1–8 ms). Mégis impulzusüzeműek... és még mindig a legjobbak mozgásmegjelenítésben (kb. 1600-2500Hz-es scanning backlight kell, hogy versenyre kelljen velük. Ez elképzelhetetlen manapság, régen is csak 1-2 gyártó csinált ilyet, mert erősen csökkentette a fényerőt). Nálam jelenleg 3000Hz FFD van használatban, és messze a legjobb képélességet adja (csak a Panasonic HZ2000 tud versenyre kelni vele, bekapcsolt BFI-vel, illetve hasonló beállítás mellett a Sony AG9 - viszont ezek pont emiatt nem támogatják a 120Hz-es bejövő jelet...). Hátránya: a viszonylagosan alacsony fényerő (kb. 74cd/m2 teljes képernyős fehérnél, 65"-on), és mellé a 300W körüli fogyasztás (ma ennyiből OLED-nél 1000cd/m2-t hoznak ki 10% felületen, teljes képernyőn pont a dupláját), és némi - bár egyáltalán nem zavaró - vibrálás.

A HFR sem megoldás, a legtöbb HFR anyag sajnos nagyon rosszul néz ki... egy TV adásnál vagy sportközvetítésnél rendben van, de filmeknél már nem.

Egyébként tekertél már kézzel filmszalagot? Ha igen, akkor tudnád, hogy csak egy elmosódott csíkot látnál belőle. Ha nincs stroboszkóphatás (ami a moziban a gép alapvető működése, és már akkor is használtak BFI-t mechanikusan képkockánként egy alkalommal + 2 alkalommal amikor továbbításra került a film), akkor nincs is mozgóképhatás. A fényforrás állandó volt természetesen - most részletkérdés, hogy milyen technológiával megoldva, a kezdetekkor még szén elektródákkal, majd XHP Xenon lámpákkal.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

igen, nekem is gyanúsak voltak anno ezek a "milliók az egyhez" számok, de bevallom őszintén, ezekkel utoljára tíz éve foglalkoztam, mikor megvettem a Panámat. Amúgy anno minden plazmát - főleg a Pioneer Kurokat - ilyen milliós számokkal promóztak (konkrétan az én tévémnél még valami 130 millió színárnyalatos szédítést is találtam ). Lehet, hogy a plazma halott technológia, de az új nem feltétlen jobb (sőt...). Ha vonhatunk autós párhuzamot, hiába jönnek ki a legújabb 50 misis csilli-villi Porschék, az ínyencek szerint a legjobbak még mindig az utolsó léghűtésesek voltak, a 90-es évek legelején. Ahogy mondtad, a plazmák mozgásmegjelenítése verhetetlen, egyszerűen élmény nézni rajta egy Forma-1-es futamot vagy egy focimeccset. Vibrálása van, ez tény. Fél méterről. Onnan meg nem néz tévét senki. Egyébként néhány PH-s fórumtárs tanácsára vettem pár éve egy 4K-s LG LCD-t szüleimnek. Nem igazán tudom, hogy a többi fórumozónak mi számít "egész jó képnek", de engem kis túlzással a sírás kerülgetett tőle. Még a szüleim szerint is borzalmas képe van, pedig ők nem olyan érzékenyek erre a témára. Clouding, moslék színek, nulla fekete és pocsék mozgásmegjelenítés. Van valami egyébként, amiről nem igazán szokott beszélni senki. Ez pedig a plazmák színmegjelenítése. Az elmúlt 10 évben bármelyik barátom, ismerősöm nézett rá a tévémre, mindenki az állát keresgélte a földön, annyira természetes, homogén színei vannak. Aztán még nagyobbat néztek, mikor megtudták, hogy ez egy nyugger plazma. Igen, halott technológia, de csak mert az LCD arrogáns marketingje kicsinálta még akkor, amikor minőségben a plazma felét sem tudta felmutatni. Persze, vannak hibái: ghosting, beégés, zúg, mint az állat, télen kisebb szobát is fűteni lehet velük, de a luxusnak mindig megvolt a maga nyűgje. Egy szó, mint száz: ha a Panám megmakkanna, akkor vagy a a projektoromat halásznám elő valamelyik szekrényből, vagy beruháznék egy OLED-re. Az elmúlt pár évből volt tapasztalatom mindenféle megjelenítővel, egyelőre (SZÁMOMRA) még mindig csak az OLED tudta megközelíteni a plazmát.

Jelenleg igen, azert a mostani lcd kijelzokkel mar az 1kHz kozel van es fog meg ez fejlodni.

A HFR sosem nez ki rosszul, legfeljebb szokatlannak mondhato. En kinezek az ablakon es latom a sok embert, autot, de valahogy sosem zavart, hogy kozel vegtelen FPS amit latok

Persze, de a filmszalag kit erdekelt, az oskovulet technika. Ott nyilvan el kellett tuntetni azt az allapotot, amikor athuzta a kepen a kepkockat es a helyere kerult a kep. A digitalis kijelzoknel ilyen nincsen, jott nem vandorol a kepkocka.

[ Szerkesztve ]

De a digitális technika pont ugyanúgy tudja megjeleníteni a képkockákat, mint a mozigép, különösen igaz ez minden létező sample-and-hold típusú megjelenítőre. Emiatt megint oda lyukadtunk ki, hogy a HFR nem megoldás a problémára... mert még 60-120Hz-es HFR folyamnál is csak 3-600 sor körül lesz a mozgóképfelbontás, nem több (viszonyításként már 2010-ben is megvolt trükközés nélkül a plazmán a 1080 soros maximális mozgóképfelbontás bármilyen bejövő képkockasebességnél, ami akkor még limitálva volt: 24-25-50-60Hz). Hogy több legyen, csak kell a trükközés, azaz jön a BFI/scanning backlight. De hogy még jobb legyen a helyzet a VRR csak rontani fog ezen, mivel nem tervezhető a BFI időzítése.

Egyébként nem látsz végtelen FPS-t, mert a szem automatikusan "szaggatja" a képet. Soha nem tudsz egy pontra nézni anélkül, hogy a szemgolyó ne vibrálna folyamatosan.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Ez nem igaz, ugyanis a mozigepnel el kellett huzni a kepkockat az optika elott. A digitalis megjelenitesnel nincs ilyen, ott a subpixelek intenzitasa valtozik, de olyan nincs, hogy minden egyes soron vegig kell leptetni a folotte levo sorok tartalmat. Tehat a mozigepeknel fizikai adottsagok miatt sukseges kepvillogtatas egyaltalan nem kotelezo a kijelzoknel, ha azok megfelelo sebesseguek.

A szem nem szaggatja a kepet ilyesforman, az inkabb az agy lesz, de ettol meg az idegsejtek egy alulatereszto szurokent viselkednek, a kemiai reakciok, illetve az ingeruletatvitel digitalis volta miatt.

[ Szerkesztve ]

Annyiban igaza van, hogy a vezérlés módja miatt digitális megjelenítésnél sem jön az egyik képkocka után rögtön a másik. A kép felépítése időbe telik.

A szemről meg annyit, hogy a szem folyamatosan mozog. Az éleslátás egy igen szűk tartományra korlátozódik. A periférián pedig ugyan jobban reagálunk a mozgásokra, de ott baromi homályos a kép. A szem pásztázza a környezetet, az agy pedig ebből olyan képet állít elő, mintha mindenhol élesen látnánk.

Igen, de ezt irtam en is, hogy kelloen nagy frissitesi sebesseg kell, hogy elenyeszo merteku legyen a tranziens. No meg a szemben egy latoideg megvilagitasa es ingerulet keltese kozott is van egy alulatereszto szuro, aminek a vagasi frekvenciajat meghaladja a kepfrissites, akkor nem tudja a szem megkulonboztetni, hogy a beerkezo fotonok szama azert csokken, mert egy pixel atmenetben van, vagy mert a becsapodo fotonnyalabokbol elkezd egy targy teruletaranyosan kitakarni egy mozgas kovetkezteben, vagy forditva. Igazabol a villodzo kijelzok is azert mukodnek, mert van ilyen szures, kulonben latnank a villogast.

Hát, akkor kezdhetsz gyúrni, mert úgy 720FPS alatt mindenképp elmosódott képet fogsz látni (és akkor is mindenképpen kell egy fekete képkocka a valós megjelenített tartalom közé, hogy ne legyen egy maszat megjelenített kép helyett, ráadásul a fekete képnek több időt kell kint töltenie a kijelzőn, mint a megjelenített képnek). Nincs és a közeljövőben nem is lesz olyan technológia, ami értelmes fényerő mellett erre képes lenne.

A jelenlegi csúcs HFR mozifilm 120FPS-el készült el, abból is csak kb. 2 db van jelenleg. Jó várakozást úgy kb. 200 évre, amíg a HFR elég gyors lesz (és nem kell atomvillanás a rögzítéséhez, mert már 48-60 FPS-nél is problémás a megvilágítás, a szenzoroknak sem lehet egekig emelni az érzékenységét, mert a dinamikatartomány erősen megsínyli, így nemhogy HDR nem lenne, de az SDR is erősen zajosodna - és zajosodik most is. A nagy fényerejű objektívek sem teljesen jó megoldások, mert nyitva elég kicsi a mélységélességük és alacsony a vonalélességük, ami igen erős hátrány).

Addig mindenki másnak marad a jól bevált stoboszkóp szerű megjelenítés, lehetőleg 1.4ms-nél rövidebb vagy vele megegyező villanási idővel - ami ritka mint a fehér holló. A jelenleg használt 5-8ms nem elég az éles képhez... ahogy az OLED sebessége sem, hiába jobb egy nagyságrenddel az LCD-knél (sőt... pont olyan gyenge, mint az LCD-k alaphelyzetben, mint ahogy korábban írtam)
.
Viszont a rövid ideig tartó megjelenítés (az LCD-k valós megjelenítési sebessége kijátszható a stroboszkópos vagy scanning backlight-al, bár az előző jobb) nagy energiát követel meg, tehát nem fog menni a nagy fényerő és a jó mozgásmegjelenítés együtt. Sem most, sem a közeli (kb 15-20 évet értek ezalatt) jövőben.

Pont ebben volt jó a plazma: nagy energiájú képet állított elő nagyon rövid idő alatt. A fényerő viszont nem tudott lépést tartani a konkurenciával (és a szükséges teljesítményfelvétel is viszonylag nagy volt). De a mozgóképélességet nem sok minden tudta megközelíteni a TV-k közt.

Emiatt vagyok bajban is, nincs mire lecserélnem a 65VT65-öt, mert mindegyik eszköz képmegjelenítése sántít, a Panasonic HZ2000 állt legközelebb az elfogadhatóhoz (ehhez viszont kellett az egyedi OLED panel, az egyedi vezérléssel). Viszont ott pont a BFI miatt nincs 120Hz, sem pedig VRR, de egész tűrhető a mozgóképfelbontása.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Most olvastam egy érdekes felvetést. (Kíváncsiságból utána olvastam, másoknak mi a véleménye a HFR-ről). Valaki poénnak nyögte be, de elgondolkodtatott.
Ugye a HFR nagyon jót tesz a gyors mozgású jeleneteknek, de a lassú jeleneteknél meg pont zavaró. Mi lenne, ha változó frame rate lenne? A film tartalmazna erre vonatkozóan is metaadatot, a TV-k pedig kapnának freesync-et.

Hat, tudom, hogy meg boven varhatok ra, de ez lesz a jovo, nem a stroboszkop. Mondjuk nekem speciel a villogo kijelzokkel sincs bajom, nekem is lightboostos a monitor, meg napi 8 orat is jatszok 3d szemuvegben fejfajas nelkul, a legkellemetlenebb resze az, amikor interferal a szobai vilagitas 50/100Hz-jevel. Viszont ezt sokan nem birjak, ahogy a CRT monitorokkal is sok embernek volt baja.

#135 Pingüino: :Lassu jelenetnel sem zavaro a HFR. Ez csak egy hulye beidegzodes, hogy a mozifilmnek darabosnak meg grizesnek kell lennie, mert 60 evvel ezelott csak ennyit tudott a technika es a kivenhedt hollywoodi rendezok meg kinevelt utodjaik ezt tartjak menonek.

[ Szerkesztve ]

De a stoboszkóp hatás nélkül a HFR sem ér semmit... ez a tény. A lightboost monitorod is azért képes nagyon éles mozgóképet megjeleníteni, mert villog, bár már nem igazán látható tartományban. (nem tudom melyik van neked, de azoknál 1-2ms körüli sebességgel dolgozik a háttérvilágítás, és cserébe leesik a fényerő 70-80cd/m2 körülre -vagy alá -, 10%-os beállításnál, ahol legélesebb a mozgás, illetve elmászik a fehéregyensúly és romlik a színvisszaadás, bár elviselhető szinten).

Az OLED-eknél és a többi technológiánál (QLED, AMQLED) is ez a fejlesztési irány: lenyomni a képmegjelenítést 2ms alá (jelenleg a legjobb eredmények 7.5ms körül vannak). Tehát gyakorlatilag a sample-and-hold megjelenítést impulzusüzeművé teszik.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

De er, ha jo a kijelzo, azaz a tranziens es a stabil allapot aranya eleg nagy. A sima LCD-nel azert komoly az elmosodas, mert 60Hz-nel a 16ms-bol majd 5ms-ig vanszorognak a pixelek, es 11ms-ig stabil a kep, azaz az ido kb 30%-ban megy a maszatolas. Nyilvan ilyenkor a maszatolast ki kell takarni(levenni a fenyerot) es akkor csak a stabil reszen megy at a kep. Viszont, ha van egy baromi gyors kijelzo, akkor erre nincs szukseg, azert mert az arany is kicsi es a valtozas is kicsi ket kepkocka kozott.

Sajnos OLED-nel a BFI sem az igazi, mert a pixelek egyuttfutasi es egyeb termikus/kesleltetesi elteresei miatt nem egyforman szalad fel a relativ fenyerejuk a szukseges ertekre.

[ Szerkesztve ]

Hát, nem tudom. Próbáltam már interpolációt fimen, és engem zavart a mozgásmegjelenítés a lassú jeleneteknél. De lehet, hogy meg lehet szokni.

Nana! A válaszidő van 7,5ms körül, nem a megjelenítés! Nem mindegy!

Az OLED válaszideje ennél jóval rövidebb, de jellemzően ennyit tartják kint a képkockát mielőtt jönne a következő. Így tudnak elérni nagy fényerőt jelenleg.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

"Emiatt vagyok bajban is, nincs mire lecserélnem a 65VT65-öt, mert mindegyik eszköz képmegjelenítése sántít, a Panasonic HZ2000 állt legközelebb az elfogadhatóhoz (ehhez viszont kellett az egyedi OLED panel, az egyedi vezérléssel). Viszont ott pont a BFI miatt nincs 120Hz, sem pedig VRR, de egész tűrhető a mozgóképfelbontása."

Szerintem itt tévesek az információid, ezt oled topicban is rendszeresen olvastam tőled. A Pana és a Sony idei oled-ek képesek a 120Hz megjelenítésre BFI low (mid) beállítás mellett. Hasonlóan az LG oled-ekhez, erre az idei LGD oled panelek elektronikája már hardveresen képes, ennek nincs köze az egyedi vezérléshez.

Gond, hogy a japán tv-k HDMI 2.0b (18Gbps) chipsettel vannak szerelve, így alkalmatlanok az UHD 120Hz, VRR jel fogadására. A Pana és Sony csak implementálta az eARC, ALLM funkciókat hdmi 2.0-ra, ugyanis ebben van átjárás a különböző hdmi verziók közt.

Persze, mert alacsont kepfrissitesu forrasnal a mozgas is nagymerteku ket pixel kozott, igy joval tobbet kell josolnia.

A panelek képesek rá, ez igaz. De nem véletlenül nem használják ki, és ennek nem sok köze van a HDMI 2.0b-hez. VRR-nél pl. nem igazán lehet BFI-t jól implementálni, mert folyamatosan változik a bejövő jel (ahogy a korábban említett Lightboost-os monitornál is van egy kis hátulütő: hajszálpontos és fix VSync kell és mindenképpen növeli az input lag-ot a szinkronizáció, legalább 1 extra képkockányi idővel). A Pana egyébként nem az LGD vezérlőjét használja, hanem a sajátját. A lassított videókon remekül látszódik, mennyire eltér a BFI megvalósítása az LG és a Panasonic készülékek közt. A 120Hz azért lényeges az idei paneleknél (meg a tavalyinál is), mert az LG ehhez az értékhez lőtte be a WOLED paramétereit (és ezért okoz gondot még a saját készülékeikben is a képhibamentes VRR megvalósítása, bár most nagyjából megoldották egy FW frissítéssel, így használható(bb)).

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Nem a részletekkel volt a gond, hanem hogy tapasztaltam, amit írni szoktak, hogy nagy képfrissítésnél olyan mesterkélt a megjelenítés, mintha gyorsított felvételt néznél.

Lehet ezert tunik gyorsnak a COD
Ez megszokas kerdese, ha sokat nezed, akkor nem lesz fura.

[ Szerkesztve ]