De Te is jobban becsülöd a munkában megöregedett embert.... A másiknak a pénzét lehet esetleg irigyelni. Azonban itthon ez lassan teljesen megváltozik, olyannyira, hogy a saját munkádban sem találsz már örömet, akkor sem, ha egyébként szereted csinálni. A kertek lassan teljesen eltűnnek falun, az én korosztályom jó része sem termel már otthon csak füvet. Állatot macskát tartanak, meg kanárit.... Nem disznót és csirkét.
Marhát és lovat végképp nem.
A ház körüli tevékenység, a barkácsolás sokaknál teljesen kiváltódik azzal, hogy ha baj van hívnak valakit. Aki igen gyakran egy kontár, aki mindenhez IS ért....
Nem tudom mióta élsz kinn, de az utóbbi tíz-tizenöt évben is sokat romlott a helyzet. Ezt jól mutatja az ingatlanárak változása is. Szolnok mellett Szandán például rohadt drágák a házak a környező falvakhoz képest, holott a munkahelyre bejárás semmivel, vagy alig jobb onnan, mint azokból a falvakból, ahol kb. ugyanolyan ingatlant fél/negyedáron vehetsz. Ez nagyrészt a hozzáálláson az értékrendek változásán múlik.
A lakótelepi nem túl komfortos panelek ára Szolnokon fölment, mert ott nem kell csinálni semmit, ha végeztél a munkahelyen, hanem csak hazamész és tespedsz. Munkatársam pl. olyan lusta, hogy bár szereti inni az artézi vizet, de a lakásától 500m-re lévő kútra nem megy el, hanem kérincsél a másik munkatársamtól, aki vidékről bejárva kocsival, meg szokott állni a kút mellett, hogy vizet vegyen....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...