Ha nem csinálnak semmit a 30MW alatti teljesítményszinten, akkor is elkezdett volna nőni lassan a teljesítmény, mert annyi szabályzórúd volt már kiemelve, hogy a xenon-mérgezéstől függetlenül is nőtt volna maghasadás-szám. Valaki már írta, hogy a műszerek szerint alacsony hőteljesítmény ellenére is hat hűtővíz-keringető szivattyú működött, holott ilyen kis teljesítménynél ennél kevesebbre lett volna normális esetben szükség, a hőfok mégis konstans volt nagyjából, tehát valójában az egyik hiba az volt, hogy nem állítottak le egy vagy két keringtető-szivattyút, így túlhűtötték a reaktormagot.

Ha jól rémlik akkor azt hozták ki a matematikai modellek, hogy a cirka 20-30MW-ot termikus teljesítmény-szintnél még le lehetett volna biztonságosan állítani a reaktort, csak pont fordítva, ahogy csinálták (nem kiemelni kellett volna a szabályzórudakat, hanem leereszteni). Amikor elkezdett visszakúszni 200MW körülire a teljesítmény úgy, hogy a reaktorban súlyos xenon-mérgezés állt fent, miközben a szabályzórudak közül csak 18 (ha jól emlékszem fejből) volt leeresztve, a többi (végükön grafittal) kihúzva, akkor már elképesztően instabil szituáció állt fent.

Ha jól értelmezem az összeszedett tudásanyagot, akkor a 200MW-os szinten az adott szituációban már kb. minden esélytelen volt, bármit csinálnak, a reaktor teljesítmény-ugrását nem lehetett volna kordában tartani...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.