Ismerem a dörgést. Poénnak szántam, a vészmadaraknak. Sokan várják a nagy pukk-ot.

Kivárásos játék van, ilyen helyzetekben lehet nagyot nyerni vagy bukni, egy-egy vétellel vagy eladással, mivel nem lehet tudni, hogy lesz e tovább lefelé, vagy kis ingadozás van (hőguta a kánikulától vagy odacsapott a viharból egy villám ) és elindul megint felfelé.
Mondható a szükséges rossz egyeseknek, és egyben jó is, mert mozgatja a piacot, egyesek bepánikolnak, míg mások pontosan ezért dörzsölik a tenyerüket. Amíg ingadozás van, addig él, a dolog, a kérdés, hogy a gyors felfelé menetet követően a lassabb lefelé út, mennyire végleges. A nagyobb vételek, eladások is mozgatják az egészet, és ez így jó, állandó poshadt vízben nem lehet lubickolni, ellenben belefulladni igen.
A világban most elég sok olyan történés van ami mozgatja a dolgokat, van ami zuhanást idéz elő van ami emelkedést, függvényében, hogy van e szükség rá, vagy olyan résztvevő akinek szükséges, hogy miben és hol tartsa a pénzét.
A béke idő az embereknek jó, de nem mindig tesz jót a pénzügyeket illetőleg, főleg ha egy jelentős szereplő legyengül vagy kiesik és máshová menekíti a bennlévőségeit. (Irak)