és #16-ra is

A #6-ban feltett kérdések még logikusak, arra lehetne is válaszolni. De aztán elmentél nagyon okosba, magabiztos kioktatóba.

Láttál te már datacentert? Minimum több száz de inkább több ezer diszkkel? Na nem csak képen, hanem úgy közelről. Működés közben. Sőt, úgy, hogy tudod is, hogy hogyan megy a tárolás, milyen algoritmusokkal, tömbök szervezése, kieső diszk/tömb leváltása, újraépítése. Szerintem nem láttál ilyet, vagy rosszul fogtad meg a lényeget. Ezeken a helyeken nincs RAID6 sem 5, legalábbis nem a hagyományos értelemben. Teljesen fölösleges, ez nem vállalati környezet. Belefutottam már ilyenbe is, az 300 diszkkel ment, de a tömb ott is tükrözve volt. Jellemzően van virtuálisan allokált array (de ez sem mindig). Többszörös tükrözések vannak (és stripe-ok is), a kieső diszk pótlása során nem érezhető jelentős teljesítmény csökkenés. Tipikus pl, hogy van egy virtuálisan allokált tömb amelyben stripe-olva van a RAID5 szerű elrendezés (van tárolt checksum), és mindezt tükrözik, akár többszörösen is. Ebben az esetben a szekvenciális nagy állományok kezelése során a terhelés több (sok) diszk között oszlik meg. A kiesett diszk pótlása helyben, ugyanazon a kontrolleren keresztül történik amely az adott tömböt kezeli, kihasználva a rendelkezésre álló (többszörös) redundanciát, ismétlem, jelentős teljesítmény csökkenés nélkül.
Azért a redundanciának is vannak korlátai, volt felhős cég amely a Seagate olcsó hulladékát használta tárolásra, majd egyszer betelt náluk a pohár és váltottak WD-re és kijelentették, hogy Seagate az ő kapujukat soha többé nem lépi át. De a WD rendesen helytáll a datacenterekben is, a fenti szervezéssel nincs gond a megbízhatósággal. (Van már néhány saját statisztika a datacenterekben használt diszkekről)

Persze ha pl. árvíz viszi el a cuccot, akkor a földrajzilag is máshol lévő tükör veszi át a teljes szerepet, de most nem ez volt a kérdés.

-De ez hogy lehet? ... Tegnap még működött! ...