Hali!

Azt szeretném tudni, hogy az nf7-s lapomon hová érdemesebb kötni a 120 gigás vinyómat. IDE-re, vagy a raid csaktlakozóra?? A raid gyorsabb nem? Vagy csak akkor ha több winyó van a gépben?

RAID desktop/otthoni felhasználásnál gyorsulást nem hoz. Digitális médiafeldolgozásnál (audio-video szerk.) és szerverfunkcióknál van jelentősége. Otthonra max. a RAID 1 tükrözésnek van értelme, ahol két HDD-re írod ugyanazt az adatot, így ha az egyik meghal, a másikon még ott vannak az infók. De ez is csak biztonságot ad, sebességben nem segít.

Kösd inkább az alaplapi vezérlőre, mert a másikhoz amúgy is külön driver kell a Windowsnak, egy lépéssel bonyolultabb a telepítése, és semmit nem nyersz vele. Az sem sokat számít, hogy SATA vagy a klasszikus ATA.

Mondjuk a HDD-t típusa, PATA vagy SATA már alapvetően eldönti, hogy melyik csatira fogod tudni rádugni :) Én átalakítókkal nem vacakolnék, csak egy plusz hibalehetőség.

Department of Redundancy Department

Azt mondod, a RAID otthoni felhasználásnál nem hoz gyorsulást? De csak gyorsabban tölt be a Windows, nem?

Igen, egy RAID 0-n valszeg, mert két helyről hozza az adatokat. Cserébe buktál mindent, ha egy HDD meghal. Brr. RAID 0 is gyorsít elvileg valamit az olvasáson, de az általa adott bizotonsági plusz az igazán nagy érték.

Ha teljesítményt akarsz, akkor vegyél gyorsabb HDD-t, desktopra nincs más okosság.

Department of Redundancy Department

RAID 0+1 ha ötvözni akarod a sebességet a megbízhatósággal...
Azt azonban nem támogatja az NF7-S
És ahoz min 4 vinyó kell..
Az 4x olvasási és 2x írási sebességet és 2x adatbiztonságot hoz a konyhára

Naigen, de ettől otthon még asszem messze állunk :)

Nem is csak a 4 HDD a gond, hanem ezt már IDE HDD-kkel sem küldöd át a PCI buszon. Speciel legalább high end alaplapokon lehetne azért ilyen opció, southbridge-be integrált négycsatornás SATA RAID... Majd, egyszer, talán.

Department of Redundancy Department

VT8237:

''With its integrated dual channel native Serial ATA/RAID controller supplying 150MB/s of bandwidth per port and support for RAID 0, RAID 1, and RAID 0+1, the VT8237 delivers the highest disk data transfer rates for maximum system performance and provides the most advanced fault tolerant solution for optimum data integrity''





hobizoli

több drón kell ;P

Nekem hozott gyorsulást, ha a RAID vezérlőre raktam a winyómat. Nem sokat, de hozott. Egyszer DcsabaS magyarázta el, hogy miért is van ez így, de már nem emlékszem. :(

Nézzék meg közelebbről! Mert minél közelebb hiszik magukat, annál kevesebbet fognak látni.

Ja képes ha egy külső ide kezelőn adunk neki még 2 SATA portot mert alapból csak 2 van benne

én speciel gémhez fölöslegesnek tartom his ott úgyis beölti a memóriába a cuccot...

Ne keverjük mán' a dolgokat! :)

A RAID0-nak is van értelme, mert írást-olvasást gyorsít. Persze, ha repül az egyik vinyók, akkor az egész tömb is vele, ahogy írtad (igazándiból ez nem is RAID, a szó eredeti értelmében).

RAID1-gyel is lehet gyorsítani, de ez szoftver, vagy kártyafüggő, mármint ahol hardveres RAID-vezérlőn van. Az alaplapi ugye nem az, de ezt alig merem leírni, mert mindjárt jön az az okos versenyző, aki napokig győzködött arról, hogy pedig de. :DDD

Szóval a RAID1-gyel az olvasást lehet kb. a duplájára gyorsítani, a 3Ware vezérlők csinálják is: egy szektort innét szed, egyet onnét (vagy egy csoportot). Kvázi mintha RAID0 lenne.

ldm start-reconf primary

A Kouwell vagy milyen vezérlő tudja ezt a kétszeresen olvasósdit 6020 Ft-ért?

Miért van az, hogy az egyik RAID-kártya 6000-be, a másik meg 20.000-be kerül?
Nem látok különbséget.

A Kouwellen emlékeim szerint HPT370-es, vagy vmi hasonló chip van, mint sok alaplapon. Ez csak szoftveres ''RAID''-et tud. Tkp. nem is RAID, hanem csak szimpla IDE-vezérlő, a driver és a kártyán lévő BIOS miatt lesz RAID (tudsz bootolni a tömbről). Ha a drivere tud ilyet, akkor tudja. :)

ldm start-reconf primary

Passz, talán a márka. Az Adaptec 1200A is jóval drágább, mint egy tajvani noname vezérlő, pedig mindkettőn HPT chip van. A Promise szoftveres RAID cuccai is meglepően drágák, legalábbis egy nagyker árlistában közel 30k-ért láttam ilyet. Ezek már IMHO a 3Ware 2 portos hardveres RAID-kártyájával (7000-2) szemben esélytelenek, az alig több, mint 30k. És két WDxxxJB-vel elképesztő dolgokat művel. :DDD

ldm start-reconf primary

Hát ezzel eléggé elkeserítettél. Már hogy nem hardveres RAID. De azért remélem, gyorsabbak lesznek a cumók. Bár ahogy a társtopikot ([L]http://prohardver.hu/rios3_forum.php?mod=40&id=31668[/L]) elnézem, nem biztos. :)
Amúgy Silicon Image vezérlőcsip van a kártyán.

Egyesek konzekvensen keverik a RAID funkciók (RAID 0, 1, 0+1, JBOD, 5) hardveres gyorsítását, illetve az adatfolyam chache-elésének hardveres gyorsítását.

A RAID vezérlő chip-ek (még a legolcsóbbak is) gyorsítják az általuk támogatott RAID funkciók (legtöbbször RAID 0, 1 és esetleg 0+1) megvalósítását, viszonyítva azt a közönséges IDE vezérlőkhöz. Persze, ha az adott oprendszerhez (pl. Linux) nincs megfelelő driver, akkor előfordulhat, hogy az oprendszer a RAID vezérlőn lévő portokat csak mint plusz IDE vezérlő portokat tudja használni, ezért ha ilyenkor akarunk RAID szolgáltatást, akkor az csak szoftveres (az alaplapi CPU által processzált) lehet.

A márkásabb RAID vezérlő kártyák egyúttal hardveres cache-elést is biztosítanak viszonylag nagy lokális memóriával (és saját CPU-val), ami természetesen gyorsítja az effektív adatátvitelt (annak egyenletesebbé tételével), de ennek csak annyi köze van a RAID-hez, hogy előnyös használni hozzá.

Általános hiedelem, hogy a SATA HDD-k érdemben nem gyorsabbak régebbi (PATA) társaiknál. Minden bizonnyal azért, mert kezdetben PATA-SATA konverterekkel oldották meg a SATA HDD-k gyártását, illetve a PCI buszra (133 MByte/s) illesztett SATA vezérlőket használtak, és így nyilván kihasználatlan maradt az, hogy a SATA interfész 150 MByte/s-ot is tud.

Manapság azonban már vannak a déli hídba integrált SATA vezérlők is. Pl. a VT8237-esben van 2 db, portonként 150 MByte/s-os SATA vezérlő, és egy plusz interfész, amire rátehető egy külső SATA vezérlő, további 2 db, ugyancsak 150 MByte/s-os SATA port. (A VIA azért döntött ezen hibrid megoldás mellett, mert így az alaplap gyártó dönthet úgy is, hogy a plusz 2 db SATA port helyett, inkább gigabites LAN vezérlőt, firewire-t, vagy további PATA portokat épít be, mindezt a PCI busz sávszélességének fogyasztása nélkül.)

Az ASUS A7V600-as alaplapja pl. csak 2 db SATA RAID portot tartalmaz, de egy gigabites LAN vezérővel (3Com) együtt. Ha ennél használunk SATA HDD-t a régebbi PATA verzióval szemben (a 120 GByte-os kategóriában mondjuk Áfás 29 eFt a 23 eFt ellenében), akkor észlelhetően gyorsul a Windows betöltése, programok installálása, és a file-ok másolgatása.

RAID 0 üzemmódban (2 db HDD-vel) az átviteli sebesség csaknem megduplázódhat. Hogy mégsem minden program profitál ebből, az azért van, mert egyes programok nem az átviteli sebességre, hanem a hozzáférési időkre kényesek, és az önmagában a RAID 0-tól nem javul (sőt, romolhat).

RAID 1 üzemmódban (szintén 2 db HDD-vel) az írási/olvasási sebesség lényegében változatlan, bár akár kissé csökkenhet is, ha nincs valamilyen radikális cache-elés. (Ha van, akkor az viszont sokat is gyorsíthat.)

RAID 0+1 üzemmódban (4 db HDD-vel) kombinálhatjuk a nagyobb adatbiztonságot és sebességet. (Szervereknél lehet haszna.) Közönséges videó editálásnál viszont általában úgyis csak átmeneti anyagokról van szó (nem tároljuk őket hosszú távra), így a RAID 0 is elegendő biztonságot adhat, nagy sebesség mellett (a déli hidba integrált, vagy ahhoz közvetlenül illeszkedő SATA vezérlővel). A már említett A7V600-as alaplapnál ehhez még hozzá jön, hogy a félkész anyagokat egy másik gépre is gyorsan átnyomhatjuk (későbbi, vagy párhuzamos processzálásra) a gigabites vezérlő segítségével.

Megjegyzem még, hogy a Promise fejleszt (vagy talán már csinál is) olyan RAID vezérlő chip-et/kártyát, amely a RAID 0, 1, 0+1 és JBOD mellett a hardveres cache-elést és a RAID 5-öt is támogatja (hardveres XOR), anélkül, hogy ahhoz külön I/O processzor kellene.

Szerinted érdemes lehet megvenni a Kouwell RAID-vezérlőt 6020 Ft-ért, vagy csak rosszabb lesz a helyzet?

Mivel a legtöbb desktop alkalmazás hozzáférési időre és az ún. localityre érzékeny, ezért az átviteli sebességet növelő RAID 0-nak otthoni használatra nem sok jelentősége van, inkább nagy cache-sel ellátott, minél gyorsabb HDD-t érdemes venni, pl. WD Raptor. Ahogy a StorageReview.com-on számtalanszor kihangsúlyozták, a lineáris átvitel szinte egyáltalán nem reprezentatív a desktop teljesítményre nézve, mégis mindenki azt nézi-tuningolja (mert modjuk ezt a legegyszerűbb mérni és mega a ''RAID mindenkinek'' marketing agymosás is).

Persze lehet gyorsulást tapasztalni, de nem egyenletes teljesítménynövekedést, hanem csak olyan esetekben, ahol a lineáris átvitel számít, tehát nagy fájlok mozgatásánál. Szerintem ez a néha jelentkező gyorsulás messze nincs arányban a felvállalat biztonsági kockázattal, elnézve a számtalan ''meghalt a HDD-m, mit csináljak témát''. A RAID 0+1 pedig nem túl költséghatékony otthonra, és a RAID 0-nál említett dolgok miatt itt sem tapasztalhatunk általános gyorsulást, csak a lineáris átvitelre érzékeny alkalmazásoknál (elérési idő javítására egyik desktop RAID sem nyújt megoldást).

Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy otthonra RAID 1 a nyerő: 2 HDD-vel megvalósítható (általában ennyi portunk van desktop lapokon), jelentős biztonsági faktort ad, és az olvasás is gyorsulhat, ahogy Adi mondta (ha valamennyire értelmes a vezérlő, de erre nem tenném a nyakam).

A SATA 150 MB/sec max burst átvitelének pedig nem sok jelentősége van, mert max a HDD cache-sel tud ilyen sebességen kommunikálni a rendszer, annak a 2-8 MB-nak pedig elég mindegy, hogy 133 v. 150 MB/sec-kel tolod át. Az igazi gond az, hogy a diszkről is legjobb esetben 60-70 MB/sec-kel tudsz olvasni, azt pedig még a PCI busz is lazán el kell bírja. Két HDD-nél már akadhatnak gondok, de ilyen sebességet csak a legjobb IDE cuccok tudnak elérni a külső kerületről való olvasáskor.

Te hol láttál tesztet arra, hogy a SB-re kötött SATA cuccok jelentősen gyorsabbak? Tudsz linket mondani, vagy valami konkrét tapasztalatról beszámolni?

Department of Redundancy Department

''Általános hiedelem, hogy a SATA HDD-k érdemben nem gyorsabbak régebbi (PATA) társaiknál. Minden bizonnyal azért, mert kezdetben PATA-SATA konverterekkel oldották meg a SATA HDD-k gyártását, illetve a PCI buszra (133 MByte/s) illesztett SATA vezérlőket használtak, és így nyilván kihasználatlan maradt az, hogy a SATA interfész 150 MByte/s-ot is tud.''

A valóságban csak a Seagate gyárt natív (valódi nem fordító bridge-el szerelt) SATA hdd-ket.
-WD JD 7200RPM SATA
-WD Raptor 360GD/740GD
-Maxtor SATA
-Samsung SATA
-Hitchi/IBM 7K250 SATA vinyók mind tartalmaznak egy SATA-PATA fordító bridge-et.

A Seagate valódi SATA megoldása pedig elmarad sebességben a fent felsorolt SATA hdd-k többsége mögött.

Így van. Felőlem akár füstjel-SATA átalakítót is használhat, ha úgy gyorsabb. Nekem a végeredmény a fontos, nem a technikai megvalósítás :)

Department of Redundancy Department

Akkor, SATA vinyókat mind RAID-be kell tenni?

Marx halott, Lenin halott, és én sem érzem túl jól magam...

Nem. Fut az magában is.

Department of Redundancy Department

Oks, köszi.. akkor mostmar nagyon úgy néz ki a téma, hogy hitachi sata vinyó lesz köv. 7en. :)

Marx halott, Lenin halott, és én sem érzem túl jól magam...

En belevagtam ket 80Gb Hitachi Sata-t Raid 0-ba ,egyszer elunk alapon,repul mint allat :)))

There are two mistakes along the way to Mastery: Not starting it and not going all the way."

Na ez a szívemnek kedves hozzászólás! :D Kipróbálom majd én is, legfeljebb gyakrabban mentek.
Milyen vezérlőd van?

Ha mindenképp gyorsabb rendszert akartok, miért nem vesztek WD Raptort? Az tényleg érne valamit, és mivel egy HDD és nem kettő, még biztonságosabb is, és sokkal gyorsabb (általánosan), mint akármilyen 7200-as RAID 0... Itthon is kapható, 36 gigás harmincnéhányezer forint. Mellé valami gyors 7200-es (vagy kettő RAID 1-ba) raktárnak.

RAID 0 = orosz rulett. Kalandvágyóknak ajánlom az olcsóbb Maxtorokat :DDD

Department of Redundancy Department

HolHOlHol? Raptor ''2'' 36-os? kijött az már? (wdc.com nem valami beszédes ilyen témában)

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

HPR mint disztrib listáján már hónapok óta van 36-os Raptor. Sajnos a WD elbaltázott elnevezési szokásai miatt valszeg nem lesz más neve a felújított 36-osnak, így nehéz lesz megtalálni, pedig ''Raptor2''-t érdemes venni, míg az eredeti csak fanatikusoknak ajánlható (zajszint miatt, az új már csendes). 72 gigás egyelőre nincs listán. Leginkább én is egy új 36-osra várok.

Department of Redundancy Department

Ez erősen függ attól, hogy milyen célból szeretnél RAID-et. A PCI buszra (32bit/33MHz) csatlakozóknál az elérhető sebességet erősen korlátozza a PCI busz max. 133 MByte/s-os átvitele.

De ha régi (relatíve lassú) HDD-ket használsz, akkor elég nagy lehet a relatív gyorsulás (RAID 0-ban és 0+1-ben).

Gyors HDD-khez szerintem a déli hídba integrált (SATA) RAID a jó megoldás, vagy természetesen a 64 bit-es PCI buszra ilelszkedő vezérlők, de közönséges alaplapokon ilyen nincs. A drága vezérlők előnye inkább a hardware-es cache-elés miatti erősen lecsökkenő CPU használat, de ez nyilván nem várható egy 5 eFt-os vezérlőtől.

*********
''Mivel a legtöbb desktop alkalmazás hozzáférési időre és az ún. localityre érzékeny, ezért az átviteli sebességet növelő RAID 0-nak otthoni használatra nem sok jelentősége van, inkább nagy cache-sel ellátott, minél gyorsabb HDD-t érdemes venni, pl. WD Raptor.''
Mint már írtam, videó editálásnál meg pont hogy a RAID 0-nak van nagy jelentősége, a relatíve nagy HDD cache meg szinte semmit se számít. És szerintem egyre többen dolgoznak (otthon is) videóval.

(Amúgy a StorageReview.com-on azt is számtalanszor kihangsúlyozták, hogy milyen f*sza az IBM DeskStar sorozata. Akkor is, amikor már a fél internet rajtuk röhögött.)

''Szerintem ez a néha jelentkező gyorsulás messze nincs arányban a felvállalat biztonsági kockázattal, elnézve a számtalan ''meghalt a HDD-m, mit csináljak témát''
Egyrészt tudni kell milyen HDD-t érdemes venni, ha számít a megbízhatóság. (A StorageReview.com-on nem tudják.)
Másrészt, amikor pl. átmeneti videókat szerkesztünk, akkor még egy rendszerösszeomlás se lenne katasztrofa.

''Továbbra is fenntartom a véleményem, hogy otthonra RAID 1 a nyerő: 2 HDD-vel megvalósítható (általában ennyi portunk van desktop lapokon), jelentős biztonsági faktort ad, és az olvasás is gyorsulhat, ahogy Adi mondta ''
Nekem viszont a következő a megfigyelésem: tápegység lerobbanásoknál az esetek mintegy 1/3-ában a HDD is tönkremegy. Nálunk ez a fajta HDD tönkremenés a leggyakoribb. Ezt a kockázatot nem igazán orvosolja a RAID 1. Jobb, ha a másolat egy másik PC-ben van, ami szerintem már sokaknál megoldható (ahol 1-nél több számítógép van).

''A SATA 150 MB/sec max burst átvitelének pedig nem sok jelentősége van, mert max a HDD cache-sel tud ilyen sebességen kommunikálni a rendszer, annak a 2-8 MB-nak pedig elég mindegy, hogy 133 v. 150 MB/sec-kel tolod át.''
Milyen 2-8 MByte-ról van szó? Nálam néhány _tucat_ gigabyte-ok mozgatása van napirenden.

''Te hol láttál tesztet arra, hogy a SB-re kötött SATA cuccok jelentősen gyorsabbak? Tudsz linket mondani, vagy valami konkrét tapasztalatról beszámolni?''
Egyszerűen csak ki kell próbálni mondjuk egy A7V600-ast SATA HDD-vel, de nem bugyuta tesztekkel, hanem komoly mennyiségű adat megmozgatásával.

*********
''A Seagate valódi SATA megoldása pedig elmarad sebességben a fent felsorolt SATA hdd-k többsége mögött.''
Már a tesztekben. De próbáld ki a folyamatos videó irási sebességet!

*********
''Akkor, SATA vinyókat mind RAID-be kell tenni?''
Dehogy is! De ha van 2 egyforma és megbízható SATA HDD-d, és tudsz profitálni a nagy átviteli sebességből, akkor érdemes őket RAID-be kapcsolni.

*********
''Oks, köszi.. akkor mostmar nagyon úgy néz ki a téma, hogy hitachi sata vinyó lesz köv. 7en.''
(Zárójelben megjegyzem, hogy a Hitachi vette át az IBM problémás (DeathStar) sorozatának gyártását. Ki tudja, talán javítottak a megbízhatóságon...)

''Ez erősen függ attól, hogy milyen célból szeretnél RAID-et. A PCI buszra (32bit/33MHz) csatlakozóknál az elérhető sebességet erősen korlátozza a PCI busz max. 133 MByte/s-os átvitele.
De ha régi (relatíve lassú) HDD-ket használsz, akkor elég nagy lehet a relatív gyorsulás (RAID 0-ban és 0+1-ben).''

Kalandvágyás céljából. :DDD Azt már leszűrtem az eddigiekből, hogy nem lesz valami hű, de gyors. Megveszem a kártyát 6000-ért, a vinyót (80GB Seagate) 17.240-ért. Ha nem jön be, legfeljebb lesz két vinyóm és buktam 6000-et.

''Az tényleg érne valamit, és mivel egy HDD és nem kettő, még biztonságosabb is, és sokkal gyorsabb (általánosan), mint akármilyen 7200-as RAID 0... Itthon is kapható, 36 gigás harmincnéhányezer forint. ''

Akkor ezt most hasonlítsuk össze egy SATA RAID 0+1 rendszerrel, amelyet 120 GByte-os/7200-as HDD-kből raktunk össze.

A 4 db HDD összesen kb. 120 ezer Ft, a folyamatos átviteli sebesség JOBB (ha a hozzáférési idők rösszabbak is), megbízhatóság is JOBB, és a kapacitás pedig a durván 4-szeres árhoz 240 GByte, vagyis 6-SZOROS. (Persze ha valaki csak közönséges desktop célokra használja a gépét, a Raptor tényleg jobb lehet.)

Két gond van a RAID 0+1 felállással: a sokkal fontosabb elérési időn nem javít, illetve jelenleg csak speciális vezérlővel valósítható meg. Mert 4 egyforma, SB-be integrált, különálló IDE csatornát nem találsz egy alaplapon sem, master-slave duókkal meg sejtésem szerint nem igazán célszerű RAID tömböt építeni. SB-be integrált PATA és SATA csatiból jellemzően csak 2-2 db. van egyelőre. Ha meg a PCI buszra dugjuk a 4 HDD-t, akkor ott ette meg a fene az egészet - 64 bites PCI vagy PCI-X pedig szintén nincs otthon még.

120 ezerből bőven kijön egy Raptor boot HDD-nek és két gyors 7200-as egy RAID 1 raktárhoz. Gyorsabb, biztonságos, és teljességel kivitelezhető mai alaplapi vezérlőkkel.

Mondjuk az ideális az lenne, ha a RAID 1-et tennénk a SB SATA vezérlőre és nem a Raptort, de sajnos Raptorból csak SATA van, SATA csati pedig jellemzően 2 db. per alaplap. Aki az ultimate, de mégis budget felállást akarja, az a SB SATA-ra dugja a Raptort, a két alaplapi PATA-ra egy-egy HDD-t sw tükrözésbe, az optikai cuccoknak meg vesz egy PCI kártyát, vagy USB-re dugja amúgy is.

Raptort vajon lehet PATA-sítani?

Department of Redundancy Department

''Persze ha valaki csak közönséges desktop célokra használja a gépét, a Raptor tényleg jobb lehet.''

miért, szerinted mire akarja?:) (egyébként csapj a Raptor mellé még 2x120Gb vinyót, mirrorolva, picivel kevesebb pénz, 1-el kevesebb vinya)

(egyébként mi is az az alaplap, ami támogatja a 0+1-et? mert kártya és 64bit PCI-vel rendelkező alaplap már elég drága)

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Itt azt hiszem most mindenki átlagos, otthoni felhasználásról beszél, korszerű HDD-k alkalmazása mellett.

Akkor pedig kár olyasmiről beszélni, ami ebben a környezetben nem valósítható meg (RAID 0+1), értelmetlen (régi HDD-k újrahasznosítása), vagy csak speciális felhasználásnál hoz állandó, értékelhető sebességnövekedést (RAID 1 médiafeldolgozásra pl.).

Médiafeldolgozásra természetesen egy boot HDD és egy RAID 0 tömb az ideális kiindulás, de vannak természetesen profi cuccok is (lásd régebbi hírünket a Medea VideoRAID-jeiről). Viszont ez célfelhasználás, tehát specifikus konfigot igényel, de a téma nem erről szólt, hanem inkább annak a tévhitnek az eloszlatásáról, hogy pusztán RAID 0-ba rakva a HDD-ket minden dupla gyors lesz, ami egyszerűen nem igaz.

Department of Redundancy Department

lassú vagyok. Meg már túl sok Raptor és mirror dicsőítő hozzászólásodat olvastam:D

''Raptort vajon lehet PATA-sítani?''
simán, lehekkeled róla a PATA-SATA átalakítót:D

(random googletem: [L]http://www.madshrimps.be/?action=getarticle&articID=109[/L]
-2 independent SATA channels supporting one SATA device on each channel
-ATA channel is shared with SATA channel : 1 SATA + 1 ATA channel when ATA is in use)

Egyből hely az optikai drivenak is. Márha enged optikait magára aggatni.

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Mint már írtam, videó editálásnál meg pont hogy a RAID 0-nak van nagy jelentősége, a relatíve nagy HDD cache meg szinte semmit se számít. És szerintem egyre többen dolgoznak (otthon is) videóval.

Igen, csak itt nem erről beszéltünk, hanem általános felhasználásról, Wordben matatás, netezés, játék, videónézés...

Amúgy a StorageReview.com-on azt is számtalanszor kihangsúlyozták, hogy milyen f*sza az IBM DeskStar sorozata. Akkor is, amikor már a fél internet rajtuk röhögött.

Teljesítményre nem is volt semmi gond a GXP sorozattal soha, nekem is van egy 45 gigás 75GXP-m, ami két halálközeli élményt megúszva-DFT javítva még mindig fut (illetve inkább áll a polcon :) ). A 75GXP és 60GXP tényleg nem volt a megbízhatóság csúcsa - de ezt az elején senki sem tudta megjósolni. Utólag meg max egy RAID tükör segíthetett :)

Egyrészt tudni kell milyen HDD-t érdemes venni, ha számít a megbízhatóság. (A StorageReview.com-on nem tudják.)
Másrészt, amikor pl. átmeneti videókat szerkesztünk, akkor még egy rendszerösszeomlás se lenne katasztrofa.

OK, te hogy jósolod meg bármilyen új eszköz megbízhatóságát? A SR teljesítményadatokat közöl, megbízhatóságról egy szó értékelést nem mondanak... A Reliability Database szép kezdeményezés, de sokat nem segít - nem is támaszkondak rá a tesztekben.

Megint: itt nem átmeneti állományok kezeléséről volt szó, hanem arról, hogy a kedves koma RAID 0-ra pakolja-e a több gigányi nagy munkával összeletöltött zenéjét, videóját és a mama levelezését...

Nekem viszont a következő a megfigyelésem: tápegység lerobbanásoknál az esetek mintegy 1/3-ában a HDD is tönkremegy. Nálunk ez a fajta HDD tönkremenés a leggyakoribb. Ezt a kockázatot nem igazán orvosolja a RAID 1. Jobb, ha a másolat egy másik PC-ben van, ami szerintem már sokaknál megoldható (ahol 1-nél több számítógép van).

A RAID-nek nem szerepe az archiválás kiváltása, ne keverd :) A RAID a tömbben levő HDD-k közül egy vagy több, de semmiképp sem az összes egyszerre történő meghibásodása ellen véd. Fontos adatokat megfelelő módon archiválni kell, nincs mese.

''A SATA 150 MB/sec max burst átvitelének pedig nem sok jelentősége van, mert max a HDD cache-sel tud ilyen sebességen kommunikálni a rendszer, annak a 2-8 MB-nak pedig elég mindegy, hogy 133 v. 150 MB/sec-kel tolod át.''
Milyen 2-8 MByte-ról van szó? Nálam néhány _tucat_ gigabyte-ok mozgatása van napirenden.

Melyik HDD tud akár 133 MB/sec-kel akár olvasni a médiumról? Írni pedig pláne... Akkor pedig az interfész lehet bármilyen gyors, te nem fogsz 60-70 megánál többet lehozni egy HDD-ről. Ha nem tévedek (de nem vagyok biztos), akkor az ATA cuccok pedig csatornánként adják a megjelölt sávszélességet - akkor meg mindegy, hogy 100, 133 vagy 150 a max, annyit a médiumról nem tudsz leszedni, maximum a cache-ből, ami 2-8 MB.

''Te hol láttál tesztet arra, hogy a SB-re kötött SATA cuccok jelentősen gyorsabbak? Tudsz linket mondani, vagy valami konkrét tapasztalatról beszámolni?''
Egyszerűen csak ki kell próbálni mondjuk egy A7V600-ast SATA HDD-vel, de nem bugyuta tesztekkel, hanem komoly mennyiségű adat megmozgatásával.

Milyen bugyuta tesztekkel? Szerintem az átlagfelhasználó nem több gigás fájlokat másol napszámban, hanem matat a diszkjén. Már megint egy nagyon specifikus felhasználásról beszélsz, és közben elfeledkezel sok más, nagyon fontos tényezőről. Szerintem otthoni gépnél, ha választhatsz, sokkal fontosabb, hogy egy kis fájl gyakran gyorsabban nyíljon meg (jó elérési idő), mint hogy a gigás fájlok néha gyorsabban röpüljenek ide-oda.

''A Seagate valódi SATA megoldása pedig elmarad sebességben a fent felsorolt SATA hdd-k többsége mögött.''
Már a tesztekben. De próbáld ki a folyamatos videó irási sebességet!

Nem lineáris átvitelből áll a világ - legfeljebb csak neked :) Barracudák amúgy mindig jól szerepeltek streaming alkalmazásoknál - kivéve, ha összevesztek a vezérlővel :)

(Zárójelben megjegyzem, hogy a Hitachi vette át az IBM problémás (DeathStar) sorozatának gyártását. Ki tudja, talán javítottak a megbízhatóságon...)

Ööö... akkor felejtsd el a Barracudákat is, a Seagate Medalistok iszonyat fikák voltak :) De most komolyan, maximum szériákat lehet minősíteni, gyártókat-márkákat aligha. A notórius 75-60GXP sorozatok óta volt 120-180GXP is, amelyek felől már nem hallani az átlagnál több rosszat. Ellenben a Maxtort most sokan szidják, és sajnos nekem sem jók a tapasztalataim, de nem általánosítok. Csak annyit mondok, hogy inkább érdemes a Seagate-Hitachi-Samsung vonalon nézelődni :)

Department of Redundancy Department

Ez megoldás lehet olyan lapoknál, ahol nincs SATA. Különben egy négyezer forintos ATA100/133 vezérlő is jó az optikai cuccoknak, de méginkább egy 8e körüli USB 2.0 külső ház :)

Aki nagyon állat, az Raptorokat rak RAID 0-ba. Vannak nem is kevesen ilyenek. Aki ilyen megszállott, miért nem csinál inkább bazinagy RAM diszket? :)

Department of Redundancy Department

mert a bazi nagy ramdiszk nem fér el az alaplapi szlotokban:)
(mondjuk láttam valami PCI-os, külső tápos, SDRAMOS okosságot, amibe vagy millió modult bele lehetett pakolni, és vinyónak látta a rendszer)

én azért szívesen pakolnék egy ''3ware 8506-12''-re raptorokat (persze ha valaki hozzámvágja a hozzávaló egyéb vasakat is:DD)

''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι

Meg hiaba ott a RAM, egyszer oda be is kell olvasni a lemezrol, es akkor megint ottvagyunk a raid-nel :DD

hitachi vinyókat lehet kapni 3 év garival. És mellesleg a rosz sorozat már ''lement''
az a 60GPX volt (tudtommal)

vazz felcseréltem a betüket, ki kéne javítani :)

''Két gond van a RAID 0+1 felállással: a sokkal fontosabb elérési időn nem javít, illetve jelenleg csak speciális vezérlővel valósítható meg.''
Az elérési időn tényleg nem javít, viszont az tényleg sebességigényes alkalmazások egy részénél (pl. videó vágás, file server) az átviteli sebesség a döntő.
Ami a speciális vezérlőt illeti, ez már egyes alaplapokon is elérhető (pl. KT6 Delta-FIS2R, SOYO-KT600 DRAGON Ultra), és nyilvánvaló, hogy a választék egyre bővülni fog.

''120 ezerből bőven kijön egy Raptor boot HDD-nek és két gyors 7200-as egy RAID 1 raktárhoz.''
Igen, de mint írtam, videó vágásnál annak a HDD (rendszernek) kell gyors átvitelűnek lennie, ahol a néhány tucat GByte-okat mozgatod! És ezt nem oldja meg az, hogy a rendszeredet egy kis kapacitású, habár gyors HDD-ről boot-olod be!

''OK, te hogy jósolod meg bármilyen új eszköz megbízhatóságát?''
Nem arról van szó, hogy vadiúj eszköznél hogyan jósoljuk meg. A StorageReview.com-on olyan termékeket hoztak ki legjobbnak, amelyek már bizonyítottan sz*rok voltak, HÓNAPOK óta!

''A RAID-nek nem szerepe az archiválás kiváltása, ne keverd ''
Adatbiztonságról van szó, amelynek része a valamilyen formában történő backup készítés. Ez lehet RAID 1, de lehet hálózati megoldás is, és az jobban véd tűzesetek és tápegység lerobbanások ellen.

''Melyik HDD tud akár 133 MB/sec-kel akár olvasni a médiumról? Írni pedig pláne... Akkor pedig az interfész lehet bármilyen gyors, te nem fogsz 60-70 megánál többet lehozni egy HDD-ről. ''
Az interfésznek mindig sokkal gyorsabbnak kell lennie, mint a tulajdonképpeni háttértárnak, és cache-elés is fontos, különben nem lehet biztosítani a kellően folyamatos adatátvitelt, valamint megfelelően alacsony CPU használatot. Ezért szó sincs arról, hogy egy összesen 133 MByte/s-os PCI buszos vezérlő jól ki tudna szolgálni egy komolyabb HDD rendszert. A déli hídba integrált SATA-nál viszont nincs ilyen probléma, mert mindegyik HDD-re külön-külön jut 150 MByte/s.

''Milyen bugyuta tesztekkel? Szerintem az átlagfelhasználó nem több gigás fájlokat másol napszámban, hanem matat a diszkjén.''
Szerintem aki csak matat a diszkjén, annak felesleges is bármilyen gyors HDD-t vennie. Az vegyen megbízhatót, és /vagy olcsót, esetleg halkat.

''Ööö... akkor felejtsd el a Barracudákat is, a Seagate Medalistok iszonyat fikák voltak ''
A Seagate akkortájt 2 sorozatot csinált desktop célokra. A Medalist-ot és a Medalist Pro-t. Szerintem már az elnevezésekből is lehetett tudni, hogy melyik volt az olcsó, és melyik a jó.
A Barracuda-k pedig mindig nagyon jók voltak (a SCSI verzióktól kezdve), az ATA IV sorozattól kezdődően pedig különösen.

''De most komolyan, maximum szériákat lehet minősíteni, gyártókat-márkákat aligha.''
Most akkor tegyük fel a kérdést, hogy az IBM csak egyes szériákat állított le, vagy az egész HDD gyártásának intett búcsút?

''A notórius 75-60GXP sorozatok óta volt 120-180GXP is, amelyek felől már nem hallani az átlagnál több rosszat.''
Tévedés, pont a 120GXP-nél fordult elő az a közröhelyes eset, hogy az IBM egyrészt szerverekbe ajánlotta, másrészt kikötötte, hogy csak napi maximum 8 órai használatra!!!

''Ellenben a Maxtort most sokan szidják, és sajnos nekem sem jók a tapasztalataim, de nem általánosítok.''
A Maxtorok közül is elég sok a meghibásodás, de feltehetően csak a minőségellenőrzésük hiányosságai miatt, ugyanis a legtöbb hiba már a vadi új HDD-iknél is jelentkezik valamilyen formában.

Amúgy megfigyelésem szerint a mai 7200-as HDD-k jó részét azzal nyrják ki, hogy hagyják túlmelegedni őket. (Legalábbis az ismeretlen eredetű meghibásodásoknál mindig azt látom, hogy a HDD környéke nem szellőzött megfelelően.)

írtad: ''Általános hiedelem, hogy a SATA HDD-k érdemben nem gyorsabbak régebbi (PATA) társaiknál. Minden bizonnyal azért, mert kezdetben PATA-SATA konverterekkel oldották meg a SATA HDD-k gyártását, illetve a PCI buszra (133 MByte/s) illesztett SATA vezérlőket használtak, és így nyilván kihasználatlan maradt az, hogy a SATA interfész 150 MByte/s-ot is tud.''

írtam: ''A valóságban csak a Seagate gyárt natív (valódi nem fordító bridge-el szerelt) SATA hdd-ket.
-WD JD 7200RPM SATA
-WD Raptor 360GD/740GD
-Maxtor SATA
-Samsung SATA
-Hitchi/IBM 7K250 SATA vinyók mind tartalmaznak egy SATA-PATA fordító bridge-et.

A Seagate valódi SATA megoldása pedig elmarad sebességben a fent felsorolt SATA hdd-k többsége mögött.''

te írtad: ''Már a tesztekben. De próbáld ki a folyamatos videó irási sebességet!''

#######
Mi történt a SATA-PATA fordító bridge-el? Nem reagáltál semmit.

Egy vinyó sebességét nem a folyamatos videó írási sebesség alapján ítéljük meg.
De mivel nekem elég régóta van Seagate 7200.7 és volt nálam IBM 7K250 vinyó is, elhiheted hogy a gyakorlatban mindennapi használatban eléggé elmarad a Seagate sebességben. Ez nem teszt hanem a gyakorlat.

Ha valaki mindenáron a folyamatos videó írási sebességet erőlteti, és SATA RAID0 rendszert szeretne használni otthoni videoeditálásra, akkor is jobban jár 2db WD JD SATA (SATA-PATA konverteres) vinyóval, mert pont az írási sebesség az amiben jobban teljesít mint a Barracuda 7200.7 natív SATA vinyó.

Ha önmagában nem raid-ben nézzük a drive-ot, akkor sem derül ki nekem egyértelműen hogy a Barracuda 7200.7 lenne a leggyorsabb folyamatos írási sebességben:
[L]http://www.tomshardware.com/storage/200311141/hd-250-08.html[/L]


Az említett vinyók közül te pontosan melyik drive-al szemben tesztelted a Seagate Barracuda 7200.7 folyamatos írási sebességét, és milyen eredménnyel?
(Samsung SATA/WD JD SATA/IBM 7K250 SATA/Maxtor DiamondMax 9 SATA)

Most lehet, hogy hülyeséget fogok kérdezni, de azért leírom. :DDD

:F

Találkoztam már néhány RAID vezérlővel, de nem láttam még olyat, ami ne semmisítette volna meg a lemez szerkezetét a tömb kreálásakor. Mégha létezik is ilyen képességű vezérlő(?) akkor az vsz. nem a low end kategória a berkein belül keresendő...

Ízirájder öcsém, ízirájder...

Miért nem javul RAID0-ban az elérési idő?(átlagos)

Egy 4 diszkes RAID0 tömbön(SCSI) a méréseim szerint látványosan javult, és ezt munka közben is érzem. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartom, hogy nem javul, inkább az elméleti indoklásra lennék kíváncsi.

Köszönöm:
S.

Ízirájder öcsém, ízirájder...

Köszi.
:(

Az Intelnél azt mondták nekem, hogy az ICH5R új szoftvere képes ilyet csinálni. Bedugod az új HDD-t, és a program felépíti a RAID tömböt. Elmondásuk szerint akár a RAID 0-t is. Hogy hogyan, ne kérdezd - olvasd el az IAA leírását, hátha mond valamit.

Department of Redundancy Department