Szeptemberben megyek ha minden igaz fősulira(Pozsonyba,gazdasági infora-de mivel szlovak elore szeretnek valami tudást szerezni,mivel nem megy annyira a szlovak nyelv - SZK-i magyar vagyok). Elso evekben C porgramozast tanulnak amibol lessz majd talán C++.

Olvastam mas forumokban,hogy PASCAL-l erdemes elkezdeni....de masok viszont azt mondtak,hogy nem erdemes ra időt pazarolni.....viszont masok szerint ez az alap....

érdemes lenne Pascallal elkezdeni...van hozza anyag neten pascal programozas alapjai Megkerhetlek,hogy vetnel e ra egy kis pillantast,hogy szerinted alkalmas,megfelelo lenne e ezt átolvasni? ha vélemenyed szerint Pascallal kene kezdeni

szerintem ha suliban c/c++ lesz akkor kezd azzal, lehet kicsit nehezebb lesz a belelendulni, viszont legalabb nem fogod a pascalos dolgokat visszasirni

amugy en is pozsonyban tanulok (comenius egyetem, informatika), nalunk elsoben delphi van (most mar lazarus, mert nincs ingyenes delphi), ha erdekel itt a prog 1,2 honlapja: [link].

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

Pascallal csak akkor foglalkozz ha tananyag lesz a suliban, egyebkent felejtos.
a C-t mindenkepp meg kell tanulnod, az osszes iskolaban alap (nem veletlenul), akarcsak a C++ (de ne ezzel kezdd, foleg ha nem ismered az objektumorientalt szemleletet, marpedig ahogy latom, nem)
aztan kesobb gondolom lesz Java vagy C#, esetleg PHP, de ezzel raersz majd akkor foglalkozni

Koszonom a valaszotokat!

Akkor kezdjem a C-vel?

(esetleg tudtok ajánlani valmi ebookot,konyv címet?)

[ Szerkesztve ]

az kezdesnek jo lesz (bar nem tul konnyu, de elobb-utobb ugyis kell)

konyvnek en a Kernighan es Ritchie fele A C programozasi nyelvet ajanlom, bar ez nem kimondottan kezdoknek lett irva. a c topicban van felsorolva par konyv es link, ezeket nem ismerem, de gondolom nem ok nelkul vannak az elso hsz-ban: [link]

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

en nemreg ezt olvasgattam:
Bodor László, Bérci Norbert, Baranyai László - C, C++ Programozás
szvsz eleg jo a felepitese: c + prog alapok -> c es c++ kozti kulonbsegek -> c++ -> oop c++
a tobbit pm-ben

some men just wanna watch the world burn...

sziasztok,

eloszor is tok lama vagyok meg a programozasban,de megkene csinaljak egy projektet valahogy...webes dokumentum menedzsment---<ezt kene...a gwt-t ajanlottak,de elakadtam az uj aplikacio inditasanal...ant devmode...azt irja,hogy nem ismeri az ant parancsot :S mit kene csinaljak?feltettem a jdk-t es a jre-t is...vagy bekell implementalni a netbeansbe a gwt-t vagy miben lenne a legkonnyebb megcsinalni ezt a projektet es hogy kene nekikezdjek ? gwt-vel kene csinalni grafikus feluletet kulon dokumentumok feltoltesere es megosztasara valahogy es egy szervert php-ban jah es az apacs ant,jdk es gwt SDK-n kivul meg vmit kell feltenni,vagy miert nem uzemel be nekem vajon?kell a gwt designer,az eclipse es a speddtracer is vagy inkabb csak sima netbeans weapplicationt csinaljak?

kossz

Code::Blocks-ot használtam korábban, az akkori auto-complete, túlságosan leegyszerűsített felület és kényelmi szolgáltatások (pl. akár az automatikus formázás, rendbeszedés, ami később rájöttem, milyen hasznos - nem kézzel kell babrálni) hiánya miatt aztán leszoktam róla.
NetBeans-t nagyon megszerettem, csak az ugye igencsak erőforrás-igényes (Java VM).
Visual Studio-t (szintén erőforrás-igényes) most ismét megszerettem, mióta tanuljuk a C#-ot, de amúgy sem volt vele nagy bajom. Igazából milyen "nem szabványos" szokásokra gondolsz?

A vim-nek van auto-complete szolgáltatása? Ha igen, korrekt? Még nem igazán használtam, bár nem is nagyon vágytam rá.
Nem érzem magam attól hatékonyabbnak, hogy minél minimalistább felületen programozok. Rengeteg időt lehet spórolni a NetBeans és akár a VS kényelmi szolgáltatásaival. És nem érzem úgy, hogy "nem szabványos" kódokat írogatnék. Jó, mondjuk lehet, hogy full kezdőknek nem ajánlatosak ezek a fejlesztőkörnyezetek.
Mindenesetre nem az a legzavaróbb szempont számomra, ha még elviselhető módon, de mégis erőforrás-igényes egy fejlesztőkönyezet. Inkább legyen kényelmes, gyorsan, hatékonyan lehessen vele kódolni, igenis legyenek hasznos szolgáltatásai.

[ Szerkesztve ]

Sk8erPeter

Igazából milyen "nem szabványos" szokásokra gondolsz?
pl. WinMain, az "stdafx.h" ha ez mond valamit, a #pragma direktivak (bar ezek ugye 'definicio szerint' forditofuggoek), a Managed C++ borzalmairol nem is beszelve...

A vim-nek van auto-complete szolgáltatása? Ha igen, korrekt?
persze, alapbol sima szovegkiegeszitest csinal (CTRL-N ill. P-re egy legordulo listaban mutatja a lehetosegeket), illetve tud hasznalni ctags file-t, ezek gyarilag benne vannak.
a VS-fele IntelliSense-hez hasonlo Omnicomplete kulon pluginkent letezik ra, azt en nem szoktam hasznalni

Nem érzem magam attól hatékonyabbnak, hogy minél minimalistább felületen programozok.
nyilvan nem is leszel az, sot. soha nem mondtam hogy attol lenne valaki hatekony hogy minel kevesebb segitseget kap a kornyzetettol, sot, epp az ellenkezoje az igaz. de az, hogy valami terminalban is fut, meg nem jelenti hogy 'minimalista'. multkor pl. kollegam ult le mellem mikor meg akarta nezni hogy mit csinalok, mutogattam neki a forraskodot, termeszetesen vimben, es egyfolytaban azt hallottam tole csodalkozva hogy 'a vim ilyet is tud? ezt is tudja? ez is benne van?'. mar nem tudom miket latott, de azt tudom hogy az elso amin meglepodott az az automatikus code folding (ugyanugy mint VS-ben, csak itt teljesen testreszabhato) meg a kulon tabok es a split (tobb file egy tabban/ablakban) voltak, de meg rengeteg olyasmi van benne, amit az ember nagyon nem nezne ki belole (pl. sajat fuggvenyekkel programozhato a vim is, akarcsak az Emacs, stb)

Rengeteg időt lehet spórolni a NetBeans és akár a VS kényelmi szolgáltatásaival. És nem érzem úgy, hogy "nem szabványos" kódokat írogatnék.
nem erzes kerdese. probald meg leforditani egy ANSI forditoval (pl. g++)
a kenyelmi szolgaltatasok jok, de nagyon sokat szamit a jo szovegszerkeszto, en pl. most, hogy lejart a viemu 30 napos trialja (VS kiegeszito, amivel lenyegeben egy beepitett vim lesz a szovegszerkeszto), irtozatosakat szenvedek mikor a legalapvetobb szerkesztesi muveletek is hianyoznak a VS-bol, ugyhogy inkabb egy kulon futtatott vimben szerkesztem a .cs file-okat

Inkább legyen kényelmes, gyorsan, hatékonyan lehessen vele kódolni, igenis legyenek hasznos szolgáltatásai.
tokeletesen egyetertek. en pont ezert hasznalom a vimet, te meg szerintem pont ezert a VS-t meg a NetBeanset

a 'problema' vagyis inkabb a felreertes forrasa az, hogy a vimet mindenki valami primitiv ocskasagnak gondolja ("ebbol a szarbol meg kilepni sem lehet"), aki nem ismeri elkepzelni sem tudja hogy milyen elkepeszto dolgokat tud, es milyen dobbenetesen hatekony (en pl. makrok nelkul nem vagyok hajlando forraskodot szerkeszteni, es itt a makro alatt nem olyan nehezkes, irtozatosan lassu megoldasokat ertek mint ami pl. a VS-ban van, alap hogy egyszerre tobb soron/vertikalis blokkon tudjak dolgozni amit a VS egyaltalan nem tud, naponta tobb tucatnyiszor vagy talan tobb szazszor hasznalom a "." vagyis a pont parancsot, ami vimben a legutolso szerkesztesi muveletet ismetli, stb )

ezzel persze nincs gond, en sem ismerem pl. a NetBeanset azon tul, hogy lattam mar egyszer-ketszer, a vimet meg meg sokkal kevesebben ismerik akar csak kicsit is
amugy meg a kollegaim kozott nem egy allando vim-user van, szoval annyira szar nem lehet

[ Szerkesztve ]

Ja persze, nem is volt célom kritizálni a vim-et, főleg, hogy nem ismerem. Gondoltam, hogy van valami oka, hogy annyira népszerű. Csomószor látom, hogy emberkék ebben fejlesztenek (ahelyett, hogy az órára figyelnének ), de így külső szemmel valahogy tényleg nagyon minimalistának tűnt, és nem árt, ha azért egy program a szemnek is kényelmes - de igen, vágom, hogy vannak különböző témák is a vim-re, így az is testreszabható. Csak nálam a fekete alapon sárga feliratok, stb. nem jön be, így vim-ből biztos nem azt választanám - bár gondolom ez is megszokás kérdése.
Valószínű azért nem szoktam rá a "nem szabványos" kódrészletek használatára, mert kezdetekben csakis Notepad++-t, Code::Blocks-ot és társait használtam, így ezek rászoktattak, hogy ha valami nem működik, akkor valószínűleg én vagyok a hibás, és nem a program (meg nem az, hogy valami idióta saját szabványnak megfelelő fájlt nem include-oltam).
Az "stdafx.h" szerencsére nem mond semmit.
A #pragma direktívákat többnyire kitörlöm a francba.
Managed C++ borzalmaival sem találkoztam, úgy tűnik, nem vagyok elég tapasztalt, de szívesen meghallgatom az ezzel kapcsolatos "élményeket".

Valószínű, hogy ki fogom próbálni a vim-et, csak ahhoz, hogy kényelmesen berendezkedjek benne, nem árt, ha van egy kis időm.

Ja, még egy, pl. debuggolásnál nagyon kényelmes a VS használata, az nagyon feltűnően jól meg van csinálva. Pl. az nagyon tetszik, hogy futási időben egy breakpointnál vissza lehet tologatni a kis sárga nyilat, ahol éppen tartunk, így "visszafordíthatóak" műveletek, és még kényelmesebben lehet követni a program futását.

[ Szerkesztve ]

Sk8erPeter

nálam a fekete alapon sárga feliratok, stb. nem jön be, így vim-ből biztos nem azt választanám
alapbol 17 db szinsemaval erkezik, es nyilvan tetszoleges atvarialhatoak, szoval van valasztek
sot, a gvim (egy grafikus ablakban futo vim, a fontosabb funkciok toolbargombokon/menukben vannak) defaultbol feher hatteru (broaf )
en pont a fekete hatteret szeretem, a VS-t is ugy hasznalom, nem szeretem ha egy hatalmas feher reflektor vilagit a pofamba, de ez nyilvan erosen izles dolga

mert kezdetekben csakis Notepad++-t, Code:locks-ot és társait használtam
ezt igen jol tetted, ezzel valoszinuleg massziv jovobeni szopastol kimelted meg magad

Valószínű, hogy ki fogom próbálni a vim-et, csak ahhoz, hogy kényelmesen berendezkedjek benne, nem árt, ha van egy kis időm.
ezzel nem ertek egyet. rengeteg ido kell persze ez fugg attol hogy mennyire gyorsan tanulsz, mennyire illik hozzad a vim gondolkodasmodja, de a legalapvetobb parancsok megtanulasa es foleg megszokasa eltart egy darabig, ahhoz pedig hogy tenyleg kihasznalhasd a vim kepessegeit, sok ido kell. es az elso par nap az bizony szentsegeles es verizzadas dogivel de megeri
ha eljutsz odaig, hogy nem kell gondolkodni a parancsokon hanem anelkul pottyan a kezedbol a billentyuzetre hogy igazabol tudataban lennel, soha nem latott hatekonysaggal fogsz tudni szoveget szerkeszteni
es a vimet sosem lehet teljesen megtanulni, mindig talal az ember ujabb trukkoket benne
eleinte nekem az volt a sikerelmeny hogy az olyan 'magikus' parancsokat, mint pl. a dd (kitorli az aktualis sort) megtanultam, ma mar ugy irok be pl. egy cat-t (ket XML tag kozotti szoveget a tagekkel egyutt kitorli es insert modba tesz - nem kell tul gyakran, de olyankor baromi jol esik) vagy dib-t (az aktualis blokk (pl zarojelparon beluli resz) kitorli ) hogy nem kell rajta gondolkoznom,nem beszelve az olyan elkepesztoen hasznos parancsokrol mint a * (a kurzor alatti teljes szo kovetkezo elofordulasara ugrik, es ha a hlsearch valtozo be van allitva, akkor mindegyiket ki is emeli nalam pl. sarga hatterrel)

az emacs is nagyon jo cucc, van az a mondas miszerint az Emacs egy nagyon jo operacios rendszer, kar hogy nincs benne egy hasznalhato szovegszerkeszto
a vim es az Emacs gondolkodasmodja tokeletesen eltero, elkezdtem az Emacs tutorialt, de a vim utan baromira nem allt kezre, tul sokat kell benne nyomkodni a billentyuket
szamomra amugy ugy tunik, hogy az Emacsben tobb a lehetoseg, meg alapbol is valamivel tobb extra funkcio van benne, de a vim elegansabb
az meg nalam elegge eldonti a kerdest hogy legalabb vi mindenhol van (pl a medialejatszomon es a kezi jatekkonzolomon is ott van alapbol, gyarilag), emacset kulon kell felrakni, raadaasul hatalmas a merete
azert idovel mindenkepp szeretnek jobban megismerkedni az emacssel, remelem lesz majd ra idom

Nem tudom, nekem általában rengeteg időm van szövegszerkeszteni miközben kitalálom mit is akarok utána csinálni Szóval az én produktivitásomnak nem a szövegszerkesztő a szűk keresztmetszet.

A gyakran használt hasznos funkciókra (például a dd vagy a *) pedig majd' minden editorban van gyorsbillentyű lehetőség, a ritkábban használtakat meg tovább tart megtanulni/megkeresni minthogy megérje.

Jester

a ritkábban használtakat meg tovább tart megtanulni/megkeresni minthogy megérje.
nehogy azt hidd. rengeteg olyan parancsot hasznalok naponta tobbszor, aminek a hianya vagy sokkal bonyolultabb vegrehajtasi modja nagyon faj mas szerkesztoknel
a dib pl. minden nap sokszor elokerul, akarcsak a cw (a szo vegeig torol es insert modba tesz), * vagy a % (blokk (pl. {} masik felere ugras))
hasonlitsd ossze pl. a D parancsot a 'hagyomanyos' megfelelojevel: SHIFT+END, DEL, a vim eseteben csak az ujjaim mozdulnak picit, a csuklo marad a helyen, a masodik esetben az egesz alkar mozog oda-vissza
vagy pl. vedd azt, hogy van egy parameterlistas fuggvenyhivasod, pl: print(a+b, c+d+2, "blabla");, es ki akarod cserelni a c+d+2-t masra, mondjuk c*d. ez ugy tortenik mondjuk egy VS-ban hogy CTRL-jobbnyillal odaugralsz a c-hez, beirod a c*d-t es 5 db SHIFT-jobbranyil es DELlel kitorlod a regit (vagy forditott sorrendben ez mindegy)
ez vimben igy nez ki: fcct,c*d ez eleg kriptikusnak tunhet pedig nem az, kb errol van szo: find c, change till , c*d
nem kell 'memorizalni' meg 'keresgelni', teljesen logikusak a parancsok. pl a mar emlitett dib -> delete inner block, vagy cat -> change all tag
raadasul ott van a mar emlitett ismetles, tehat ha pl. azt mondom hogy cib"" akkor az a zarojelparon beluli szoveget kicsereli ""-re. majd ha egy masik zarojelparba beallok a kurzorral es megnyomom a . gombot, teljesen fuggetlenul attol hogy mi van a masodik blokkban, ugyanugy kitorli es ""-re csereli (ez most talan eleg hulye pelda volt, de nagyon gyakran hasznalom a parancsismetlest, rengeteg melot megsporolva)

ezzel nem 'hitteriteni' akarok, csak megmutatni hogy letezik egy teljesen mas gondolkodasmod is mint a hagyomanyos, ami rendkivul hatekony is lehet. nyilvan ha valakinek nem tetszik, es mast akar hasznalni, akkor tegye, emiatt nem fogom utalni, lenezni vagy irigyelni

[ Szerkesztve ]

igen, ez alap, es nagyon jo

nem lenne kedved (idod) ilyeneket osszeirni nekunk? en tobbnyire egyszeru feladatokra vimet hasznalok, es alap dolgokat tudok csinalni (dd, cw..), viszont amiket itt emlitettel meg nem. netes tutorialokban ilyenek altalaban mar nincsenek, helpet bogaraszni meg kicsit maceras. en nagyon orulnek egy kis osszefoglalonak advanced vim tippekbol

nekem az egyik kedvenc vim funkciom a kijelolt blokkra =-t nyomni, ami automatikusan indental, illetve a > es < ami jobbra es balra mozgatja az egesz blokkot.

Sk8erPeter: vimnek is van pluginja beipitett debuggolasra (azt hiszem vimdbg-t hasznaltam), en kiprobaltam, de nem allt kezre. autocomplete is van, viszont azt se sikerult teljesen olyanra csinalni, mint amit az IDEk tudnak. (nem sikerult a tag fileokat jol letrehozni az autocompletenek es az tagekre ugralasra egyszerre). ezek utan arra jutottam, hogy a vim nem IDE, es ne is akarjak olyat tole, egyszeru projekteknek (max 4-5 fajl) jo, tobbre meg lehet valami nagyot inditani.

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

megprobalhatok osszerakni egy ilyet, bar igy hirtelen nem sok jut eszembe, hasznalat kozben szoktak elojonni, de pl itt van egy jo kis lista (en is irtam bele nehany hozzaszolast )

ja tenyleg, azt elfelejtettem irni pedig akartam, hogy debugban sajnos a vim nagyon gyenge, vannak pluginek hozza, de ebben a VS vagy barmelyik masik IDE fenyevekkel lehagyja. mondjuk en szeretem a gdb-t, szoval ez nekem nem olyan orult nagy problema

igen, a kodformazas nagyon jo, en mindennap tobbszor hasznalom a >> es << parancsokat (aktualis sor balra/jobbra indentalasa)

[ Szerkesztve ]

Hmm, hát elég jól hangzik, biztos megszokás után nagyon kényelmes.
Ezek a billkombók amúgy hogy érhetők el, kell hozzá előtte nyomni valami Ctrl-t, vagy hasonlót? Vagy honnan tudja, hogy én nem épp valami cw nevű változót szeretnék létrehozni?
Amúgy a VS-nek, NetBeans-nek is vannak nagyon hasznos, könnyen elérhető billentyűparancsai.
A cw-ről nekem most pl. épp a Visual Studio C#-hoz elérhető gyorsbillentyűje jut eszembe, beírod a cw-t, dubla TAB, és már ki is írta a Console.WriteLine(); sort.
Vagy az osztályváltozó nevének beírása után beírod, hogy propf (propfull), dupla TAB, és már létre is hoz egy komplett property getter-settert.
Sima prop+TAB+TAB pedig az automatikusan implementált getter-setter. (pl. public string Name { get; set; } )
Vannak még ehhez hasonló nagyon hasznos dolgok, tehát a VS hiába MS-termék, nagyon össze van rakva. A debugger meg tényleg külön nagyon fasza benne. (Főleg, hogy legálisan használhatjuk campus licensszel. )

Sk8erPeter

a vim un. modalis editor, vagyis ket uzemmodja van: a 'normal' es az 'insert' mod
az elobbinel a lenyomott billentyuk parancskent mukodnek, tehat ha pl. ketszer megnyomod a d billentyut, akkor kitorli azt a sort, amin a kurzor all
insert modba eleg sokfelekeppen at lehet kerulni, pl. a c-vel es s-sel kezdodo parancsok vegrehajtas utan insert modba raknak, de lehet kozvetlenul is pl. az i paranccsal (vagyis az i billentyu megnyomasaval) a kurzor ele irni (ez ugyanaz mintha egy hagyomanyos editorban siman elkezdesz gepelni) vagy pl. az a parancs a kurzor utanra rak, ahova ugyanugy gepelhetsz (tehat ez a jobbra nyil majd gepelesnek felel meg), de vannak picivel trukkosebbek is, nagyon gyakran hasznalom pl. az I (vagyis nagy i, illetve SHIFT+i) parancsot, ami az adott sor legelejere viszi a kurzort es insert modba rak, vagy ugyanez az A csak a sor vegevel, de ott van pl. az o, ami az aktualis sor ala beszur egy ujat, az elejere viszi a kurzort es insert modba tesz (ez hagyomanyos editornal az END, ENTER -nek felel meg)
insert modbol visszaterni normalba az ESC vagy a CTRL-C billentyukkel lehet

a kezdok el szoktak kovetni azt a hibat, hogy az ido nagy reszet insert modban toltik, es csak a parancsok kiadasahoz mennek vissza normal modba aztan egybol vissza. ennel sokkal praktikusabb csak akkor insert modba kapcsolni, amikor tenyleg az kell

(egyebkent insert modbol is barmikor kiadhatoak a normal parancsok ha elotte nyomsz egy CTRL-O kombinaciot, ilyenkor a parancs vegrehajtasa utan megint insert modban vagy)

amiket leirtal, azok teljesen kozonseges roviditesek, vimben annyit hozol letre amennyi jol esik, nalam is be van allitva pl. az hogy a #i-bol #include-ot csinaljon, de kivetel nelkul az osszes altalad felsorolt rovidites is nagyon egyszeruen letrehozhato
ehhez un. parancs modba kell menni (na ezt nem is mondtam eddig) amihez a : billentyut kell lenyomni, ilyenkor kapsz lent egy sort ahova gepelhetsz, pl. az elso rovidites:
:abbrev cw Console.WriteLine();

na lassan ossze is foglaljuk a vim legeslegalapvetobb funkcioit

ha mar itt tartunk, megemlitenem a makrozast, ami valami egeszen dobbenetes hatekonysagot tesz lehetove
nagyon sokszor kell pl. tobb soron egy adott muveletet vegrehajtani
tegyuk fel hogy van mondjuk egy .h file-od, felsorolva X db fuggvenydeklaracioval, es ezeknek akarod a torzset megcsinalni
pl:

class akarmi
{
int getValami() const;
void setValami(int ertek);
bool init();
};

ekkor csak annyi dolgot, hogy megnyitod a .cpp file-t, pl. a :vsplit akarmi.cpp paranccsal, amivel az ablak fuggolegesen kette lesz osztva, baloldalon a cpp, jobb oldalon a h file-lal
kijelolod a harom fuggvenydeklaraciot, kimasolod vagolapra, atmesz a masik ablakba, ott beilleszted
(pl. a legelso, a getValami soraban allva: Vjjy aztan CTRL-WW a masik ablakra valtashoz, itt p a beillesztes)
ezek utan elinditasz egy makrorogzitest. az angol ABC osszes betujere rakhatsz egy-egy makrot, mivel a rogzites parancsa a q, en altalaban a q makrot szoktam hasznalni amolyan gyors-makrokent
tehat elinditod a makrorogzitest a qq paranccsal (a masodik q betu a makro valasztott neve)
majd megcsinalod a fuggvenytorzset a kovetkezo paranccsal:
<<wiakarmi::<ESC>A<BACKSPACE><ENTER>{<ENTER>}<ESC>j
majd leallitod a makrorogzitest a q paranccsal. ilyenkor a q makroban mar benne van a fuggvenytorzs letrehozasa ahhoz a sorhoz, amin eppen allsz
vagyis csak annyi a dolgod hogy ketszer futtatod a makrot, es a maradek ket fuggveny is letrejon, szepen az osztalynevet elerakva, ahogy azt kell: 2@q. a parancsok ele szamot irva annyiszor hajtja vegre, a @ a makrofuttatas, a q pedig a makro neve
nyilvan ha nem 2 sorod van meg, hanem 60, akkor is ugyanigy mukodik, csak akkor 60@q lesz a parancs, es egyetlen pillanat alatt kesz is a 60 fuggvenyed es mindehhez nem kellett elmozditani egyik csuklodat sem, teljesen pihenteto az egesz

[ Szerkesztve ]

Hát ez nem gyenge...
Látom Te még sokkal nagyobb billentyűzet-fanatikus vagy, mint én. Én sem szeretek az egérhez nyúlkálni, ha meg lehet oldani másképpen is, sőt, kifejezetten fárasztó az egérhasználat. Akkor már vagy-vagy alapon használom, ha lehet.

Viszont olyan szépen leírtad és összefoglaltad a vim-nek a (legalapvetőbb) képességeit ezzel a hsz.-szel és az előzőekkel, hogy ez akár már tényleg simán mehetne Logout-cikkbe is. Az tuti, hogy nagyon sokan hasznát vennék, és most már annyit írtál róla, hogy az én kedvemet is meghoztad a vim-hez.

[ Szerkesztve ]

Sk8erPeter

igen, en igyekszem mellozni az egeret, fejlesztesnel meg legfeljebb a futo programban kell hasznalnom, a szerkesztes alatt mindket csuklom oda van betonozva a billentyuzet ala
mar csak azert sem vagy nagy 'egeresz' mert 99%-ban notebookon dolgozom, es meg a MacBookPro abszolut profi es minosegu touchpadje is maceras es nagyon 'felreesik' a gepeles kozben
a vim meg pont ugy van kitalalva, hogy a leheto legkevesebb mozdulattal (tehat billentyuleutessel) tudj dolgozni

regota tervezem hogy irok egy vimes logout-postot, csak mindig lusta voltam ra
viszont igazad van, igy szep lassacskan mar majdnem osszejott egy cikkre valo
nyugodtan kerdezzetek, szivesen nepszerusitem ezt a szerintem zsenialis es elkepesztoen hatekony editort
majd irok meg egy postot a kevesbe alapveto kepessegeirol is, mondjuk a foldingrol meg a fuggoleges blokkokrol meg nem artana irni par szot igy 'alapfokon', nemsokara meg osszedobok egy rovid postot ezekrol

ja, a makrozashoz meg egy nagyon hasznos feature: a makrot vegrehajtani ugye a @makronev paranccsal lehet, pl. @q, de a legutoljara vegrehajtott makrora van egy ugyes shortcut: @@
vagyis ha pl. a c makroba beraktam a kurzor aktualis pozicioja koruli XML tag kicommenteleset, es vegrehajtom, majd atmegyek egy masik tagbe amit szinten ki akarok commentelni, akkor nem csak a @c hanem a @@ parancsot is hasznalhatom, ami nem kell mondani hogy sokkal kezreallobb es gyorsabb

[ Szerkesztve ]

ezek nagyon jo dolgok, lassan tenyleg eleg osszeirni a hsz-okat cikkbe

nekem neha hianyzik olyan amit pl eclipse tud, hogy kijelolsz egy blokkot es automatikusan try/catch blokkba rakja (vagy kiviszi az egeszet egy fuggvenybe, helyere fuggvenyhivast tesz). masik dolog amit leginkabb delphiben szoktam meg, hogy a fuggveny deklaraciojan billkombinacio utan felirja magatol az ures fuggvenyt valahol lejjebb, ez mondjuk c/c++ban kicsit macerasabb a ket kulon fajl miatt, de gondolom megvalosithato.

foldingot szoktam hasznalni, de csak ha tex-et irok, minden fejezetet kulon fajlba rakok, es a szekciokat es alszekciokat pedig foldolom. programozasnal valahogy nem hianyzik.

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

nagyon konnyen meg lehet csinalni macroval az automatikus try/catch-et vagy a kulon fuggvenybe rakast

ha erdekel, holnap megcsinalom hozza a macrot, de most mentem karnevalozni

erdekelne, nem tudom, hogyan kell blokkokat kezelni makroban. koszi

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

a macro is csak azt rogziti, amit csinalsz, szoval nincs benne semmi kulonleges
pl. a kijelolt sorok try/catch-be rakasa:

dOtry^M{^M}^Mcatch (exception ex)^M{^M}^[3kPk=%

kulon fuggvenybe rakas:

dma99[{?^$^Movoid myfunc()^M{^M}^M^[kP?ku=%'aOmyfunc();^[

ahol a ^M ertelemszeruen az <ENTER>, a ^[ pedig az <ESC>

[ Szerkesztve ]

hopp, most latom a fuggvenybe rakas nem tokeletes, rossz helyre szurja be a fv hivast, de az mar konnyen javithato

koszonom. igy ranezesre nagyjabol ertem is, most megyek el, de delutan kiprobalom

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

sziasztok!

nos én mint teljesen noob programozó elmondom hogy mit tettem és mit szeretnék, mi a jelenlegi tudásom és valaki ajánljon valamit! tehát mondjuk hogy középszinttű pc felhasználó vagyok, valamit konyítok a hardware-ekhez, software-ekhez, és szeretnék programozni! már több próbálkozást is tettem általában kevesebb sikerrel, mert mindig sikerült valahol elakadni és nem megérteni az adott feladatokat! most úgy határoztam hogy pascal-ozni fogok! találtam is egy nagyon fasza oldalt, egész érthetően magyaráz és a feladatokat eddig (1-2 kivétellel) minden fejezet végén meg tudtam csinálni, ez most tetszik és leköt, DE még nem látom a végét a dolognak! és most jön az amit szeretnék kihozni a dologból, rájöttem hogy olyan dolgokat szeretnék gyártani mint pl egy (bot), magyarul azt szeretném elérni, hogy a programom belepiszkáljon más programokba, használja az adott képernyőt, pl ismerjen fel egy adott szöveget a képernyőn és erre reagáljon pl egy gombnyomással vagy valami hasonló! vagy teszem azt tudjak bot - programot írni egy webes játékhoz (csak mondtam valamit) és most jön a nagy kérdés! ki mit ajánl? maradhatok pascal-nál mert jó alapnak, vagy úgy ahogy van felejtsem el most és kezdjek valami másba, ha ilyen jellegű céljaim vannak! úgy tűnt nekem a kommentek alapján, hogy itt elég okos emberek vannak, remélem valaki tud segíteni!
üdvözletem mindenkinek
szép napot!

Szerintem ez eléggé a mélyvíz. Ha a linuxos pipe-szerű működés, vagy filek írása olvasása nem elég a másik programok i/o-jának kezeléséhez, akkor a pascal édes kevés.
Visual c++-ban ez műxik (ld process explorer célkereszt eszköze)
Szerintem. Ha más másként tudja/gondolja majd leírja.

köszönöm a választ... esélyes, hogy arra fogok váltani!

Mit értesz azalatt, hogy "több próbálkozást is tettem"? Szerintem először az alapvető dolgokat sajátítsd el C++-ban mondjuk, vagy C#, aztán majd jöhetnek az egy fokkal bonyolultabb problémák. Amit leírtál, azt egy darabig felejtsd el.

Szia!

2-héttel ezelőtt Gyuri16 belinkelt egy egész jó összefoglalót C -re. Én ebből a dev-c++ -t töltöttem le. Szerintem ez kezdőknek egész jó.
[Gyuri16 írását megnézheted itt]

Sziasztok!

A következő kérdésem lenne. Visual studio 2008-ról van szó, azon belül is a C# részről.
Az Object Browser -ben kilistázza a system.management -et és a megfelelő eljárást is, de a fordításnál egy csomó dolgot reklamált. Megnéztem az MSDN -en, ahol kiderült, hogy a system.management.dll -be kell az eljárásnak lennie. Kerestem a gépen és nem volt rajt. A letöltése után tökéletesen működött.
Na most abban kérnék felhomályosítást:
1. Object Browser -ben hogy jelenhet meg ez az eljárás a megfelelő dll nélkül.
2. Ez a dll miért nem települt fel, ez nem a rendszer tartozéka?

A Visual Studio előtt Visual Basic 2008 express -t használtam, annál is ugyanezt csinálta.
Ez normális?

Üdv!

Szeretnék programozással foglalkozni.
Jelenleg egyetemre járok (ÓE), ahol C#-ot helyezik az előtérbe. Ez jó dolog, de nincsen lehetőség sem C sem C++ tanulására. Ezért úgy döntöttem, kezembe veszem a sorsomat.

Milyen szakirodalmat ajánlotok? C++ 24 óra alatt ér valamit? (nem profi akarok lenni belőlem kezdésnek szánom ). Láttam, hogy a Kernighan - Ritchie könyvet is ajánljátok, érdemes ezzel kezdeni?
Illetve C-t honnan lehet tanulni?

Ezekhez lenne még egy általános kérdésem: kinek éri meg az előbb említett két nyelvet elsajátítani? Tehát kik melyiket használják? (amit tudok: Win pl C++ban íródott, a mostani web/programfejlesztők (különböző honlapok adatbázisokkal, mindenfelé be, illetve kimenő adatok kezelése) C#ban dolgoznak (legalábbis találkoztam ilyennel). Illetve a legtöbb helyre C és C++ nyelveket ismerő programozókat keresnek (egy kis adatbázis ismerettel megfűszerezve))

Köszönettel:

mci

A kérdésed egy részére a válaszok: C programozás 1.hsz, sajnos c++-ból nincs ilyen összesítés.
A 24 óra alattos könyveket nem ajánlom!
Egyébként még java nagyon felkapott még, webre php/asp.net (silverlight ha már c#-ot emlegetted). Egyénként az oprendszerek kernel része még mindig C.

Ajánlom figyelmedbe!Van-e még jövője a C++ nyelvnek?

24 órás könyveket én se ajánlom.

azert a prog.hu ne legyen mar referencia
a C/C++ meg meg NAGYON sokaig alap lesz, kvazi kotelezo. attol hogy egy nyelv mondjuk 'kimegy a divatbol' meg nem szunik meg letezni, sot
mi pl. viszonylag sokat talalkozunk Fortran es ADA kodokkal, van itt egyaltalan aki meg emlekszik ezekre?

nekem nyaron kellett fortranos matek libraryt delphibe atirnom, ugyhogy kicsit megtanultam, de nem hiszem, hogy sokan aktivan kodolnanak meg ezeken a regi nyelveken..?

a regi rendszereket persze fennt kell tartani, jo pelda erre a neha felbukkano cobol programozo allasajanlatok

Nem vagyok egoista, csak uborkagyalu!

uj szoftvereket mar (tudtommal) nem fejlesztenek Fortranban, mi is regi rendszereknel talalkozunk vele, es ahogy mondod, a Cobol is pont igy bukkan fel neha

Sziasztok, van itt valaki aki tud nekem segíteni egy picit javascriptben?^^

ezert beszeltem az elobb csak a Fortranrol

nekem is van egy kollegam, aki nagy ADA-rajongo, mikor jott a ceghez egy ADA project, nem volt kerdes hogy ki kapja