Valóban, a mai Pio írók már máshol készülnek, asszem a DVR-116/216 volt a utolsó igazi Pio széria.
A visszaolvasás egy más tészta, a legelső Mercury íróm, amit anno 2004-ben vettem Sulinetre, már egy fél év múlva nem tudott rendesen DVD lemezt megírni, de beolvasásban a mai napig lealázza bármelyiket, legyen a Pio, LG, Samu vagy akármi. Ezt a részét valahogy nagyon jól eltalálták, éppen ezért nem is dobtam ki, itt van a gépemben a mai napig.
Utána már nem vettem vakon legolcsóbb írót, hanem hozzáértők javaslatára Pioneer-t választottam, először egy DVR-108-ast, amit azzal a konfiggal együtt adtam el és az új gépembe vettem egy DVR-112-t. Ez is a géppel együtt ment, egyébként semmi baja nem volt. Azóta egy DVR-215 van a gépemben, egyébként mindhárom író tudta a beépített stratégiákat és a lemezek bemérése alapján az öntanulást is. A DVR-108-cal írt első lemezeim is megvannak még vagy nálam, vagy a sógoromnál és hibátlanul olvashatók egytől-egyig.
Sokan azt hiszik, hogy a Pio író méregdrága volt, ők ennyit nem áldoznak rá. A DVR-112 és 215 árára emlékszem, kb. 500-1000 Ft-tal volt drágább az LG-nél és 1000-1500 Ft-tal a legolcsóbb Lite-On-nál. Vajon a gagyi írókkal elrontott lemezek ára hányszorosa ennek a különbségnek, nem is beszélve a megfizethetetlen bosszúságról, ami az egész DVD technika megbízhatatlanságának gondolatához vezetett már sok ezer felhasználónál? Csak egy kicsit kellett volna jobban utánajárni a dolgoknak. A Piot azért hoztam fel példának, mert mint látható, hosszú éveken át (amíg valóban ők gyártották) abszolút megbízható volt minden évjárat minden típusa, nyugodtan lehetett az aktuális évjáratot választani, nem úgy, mint a Samsungnál, ami totál lutri, de inkább rossz, mint jó. De hiába is véded a Samsungot, csak itt, a fórumon is több hozzászólónak van keserves negatív tapasztalata az íróival legyen az régebbi vagy újabb típus..
[ Szerkesztve ]