A már említett BIOS moddolásról itt lehet olvasni: [link]. Itt 2x8 mode (vagy máshogy írva x8/x8) támogatást adnak egy olyan MSI lapnak, aminél a BIOS-ból hiányzott ez a funkció, de más hasonló lapoknál megvolt, és csak egy kapcsolót kellett átbillenteni úgymond. A dolog egyébként kockázatos, mert könnyű brickelni vele a lapot. Ennél a konkrét esetnél úgy emlékszem csak az volt a gond, hogy a lap 1x8+2x4 mode-ot támogatott, de 2x8 mode-ot nem, tehát a foglalatok számával nem volt gond, emiatt riser kártya sem kellett. Ez is tanulság lehet, mert sok esetben jobban megéri egy másik alaplapot venni, amin van elég slot a riser kártya megvétele helyett, mert például 1x16 -> 2x8 esetében olyan 50.000Ft egy riser kártya, ami azért jelentős többlet kiadás. Én személy szerint ezen vacillálok már jó ideje, hogy maradjak a lehető legkisebb méretnél, és vegyek 100.000Ft-ért vagy többért egy x16 foglalatos mITX alaplapot, ami támogatja a bifurkációt [link] és 1x16->2x8 riser kártyát [link], vagy vegyek inkább egy uATX lapot, amin két x16 foglalat van és támogatja a 2x8 mode-ot [link], és akkor talán megúszom 50.000Ft körüli összegből egy picivel nagyobb méretben. A helyzet az, hogy például AMD AM4-nél nem is létezik az utóbbi, csak Intel LGA 1151-nél, és ott is ritka. Az előbbi riser kártyás mITX-es megoldás viszont az Intel LGA 1151-nél nem létező dolog, tehát ez már erősen befolyásolja azt is, hogy milyen processzort tehetek a gépbe és ebből kifolyólag az árakat is. Érdekes módon az én 2x8-as problémámra még egy ATX lap sem feltétlen jelent megoldást, mert ritka az olyan, ami 50.000Ft-os kategória és támogatja a dolgot. [link] Szinte mindenhol 1x8+2x4 vagy hasonló mode a támogatott, és ez nem csak BIOS probléma, hanem konkrétan csak 4 érintkező van felforrasztva az alaplapon a második és harmadik x16-os foglalatra, tehát ha akarom sem tudom elérni az x8 sebességet a hálózati kártyával, amit abba tennék, hiába van papíron elég lane. Sajnos az ilyen lapok általában a bifurcation riser kártyákat sem támogatják, szóval ha mellényúltunk, akkor csak új lap vásárlása segít ebben az esetben. Nagyon észnél kell lenni már az alaplap vásárlásnál is bármelyik megoldást választjuk erre a 2x8-as problémára.
A másik amibe könnyű belefutni, hogy a processzor nem támogat elég PCIE lane-t, és emiatt bár a foglalat szám megvan, mégis csak csökkent sávszélességgel tudnak dolgozni a bővítőkártyák. Én például az előző alaplapomat ezért voltam kénytelen eladni, mert csak 1x16g3 + 1x2g2, ami támogatott volt. A PCIE Gen 2, ha rákeresünk pedig 4 Gbps kapcsolatot tud támogatni lane-enként. A 2g2 = 2x4 Gbps = 8 Gbps papíron megvolt, a gyakorlatban olyan 5.5-6 Gbps, amit tudott hozni vele az SFP+ hálókártyám a 10 Gbps helyett. Az alaplap csere után már simán megvolt a 10 Gbps sebesség. A mostani projekt is nálam hálókártyás, ott 2x8g3 amire szükségem van, és ha kiszámoljuk, akkor egy kártya elméletileg 8g3 = 8x8 Gbps = 64 Gbps sávszélességet tud hozni. A gyakorlatban 56 Gbps QSFP+ kártyák mennek majd bele ebbe az itthoni routerbe, amiknek a kihajtására pont elég ez a sávszélesség. Maga a terv pedig annyi, hogy a helyi hálózaton is lehessen M2 sebességgel másolni, aminél 4g4 = 4x16 Gbps = 64 Gbps a felső határ jelenleg. Ugyanez a fajta számolás a sávszélességgel előjön akkor is, ha például 1x16g3 -> 4x4g3 M2 quadfurcation riser kártyát teszünk a gépbe. Egy ilyen kártyával például a maximum elméleti másolási sebesség 32 Gbps lesz egy M2 SSD-re. Ugyanígy szükség lehet a megfelelő sávszélességre videokártyáknál is. Ezért tisztában kell lenni vele már az elején, hogy hány lane kell és milyen PCIE generációs ahhoz, hogy a bővítőkártyák elegendő sávszélességet kapjanak. Ha ez megvan, akkor kell CPU-t, alaplap chipsetet és utána konkrét alaplapot nézni hozzá, ami a megfelelő lane felosztási mode-al vagy riser kártyával ezt támogatja.
Buliban hasznos! =]
