Ha egyformán zavar az interpolációs hiba és az alacsony natív fps is, akkor az szerintem jó.

Vannak olyan agykárosodásnak/zavarnak tekintett állapotok, mikor valaki valóságot (szabad szemmel, ami közvetlenül előtte zajlik) is képkockákra lebontva látja (ha nem is mindig, de időnként). Erre azt mondják az orvosok, hogy alapvetően minden rendben van a látással, csak a kognitív rendszere nem tudja felismerni a mozgást és kipótolni folyamatossá (ha jól emlékszem, régen a rendszeres nagy dózisú LSD fogyasztók közt fordult ez elő pár embernél, mint egyfajta flash-back jelenség, tehát hosszabb józan állapot után is előjött néha kis időre, nem csak a szer hatása alatt, de csak szórványosan rövid idkre).

Ugyanakkor szerintem aki az interpolációs hibákat nem látja, az bár nem betegség, de kogonitív gyengeség, mert vagy egyszerűen nem vagy elég gyors és analikus elme, hogy ezeket észleld és azonnal egyértelműen természetellenes anomáliáknak azonosíts, avagy a látott mozgókép egzakt hibájának tekintsd, vagy esetleg (legtöbben szerintem ebbe a kategóriába esnek) egyszerűen csak szubjektíven döntenek úgy, hogy ők inkább ezeket a hibákat tolerálják könnyebben az idő nagyobb részében, mint az alacsony fps egzak módon ismert hiányosságát (hogy sokszor egyszerűen nem elég ennyi az eredeti valódi mozgás hihető visszadására).

Érdekes, hogy említettétek a Transformers-t. mint tiszta éles kép, mert én pont azt szoktam volt felhozni példának rá (bár ez még az első pár rész, az újakat még nem láttam), hogy irgalmatlanan mennyiségű és típusú zaj van a legtöbb jeleneten. Az élő szerelős jeleneteken is van sok színes, nagy blokkos zaj (még ez is szándékos effektnek tűnik nekem, még akkor is, ha az eredeti filmtkercses grain-t cserélték le erre digitális szűrővel), de a rengeteg és messze nem hibátlan CGI-t is általában lágyabb, finm szemcsés zajjal (perlin noise szerűséggel) fedik el, illetve ezzel próbálják jobban összemosni az elé szereplős és számítógéppel animált jeleneket. Csak nézzétek meg azt a részt, ahogy a szőke robotlány ül az autóban a főszereplő gyerekkel. Mutogatják a szép lábát, de én ott csak egy rakás nagy blokkos színes zajt látok, mint ha színes papírmasé lenne.

Személy szerint pedig sohasem fog elfogadni, hogy a rendezők miért a múlt technológiáinak jellegzetes hibáit vélik etalonnak, hogy ragaszkodni kell hozzájuk és visszahozni kár digitálisan emulálva akkor is, ha van már sokka jobb technológia.

Nekem mostanában a Marvel filmek az etalonok. Számomra halál unalmasak már rég mind (az Avengers Endgmae-et három részletben tudtam csak végigülni három nap alatt), de HDR-ben is gyönyörűek. Nem a régi kort emulálják digitálisan, nem is realisztikus a látvány, de egy nagyon jó középutat céloznak a részletgazdag, mégis egyértelműen szándékosan lágy, álomszerű, de nem (akár digitálisan, akár analóg módon) megerőszakolt képi világ közt, ami szerintem nagyon jó illik a szuperhősfilm hangulathoz.

Szóval lehet ezt okosan is, nem csak makacsul és görcsösen, ragaszkodva valamihez.

De még a Netflix saját gyártású sorozatai is nagyon jók szoktak lenni (akár csak egy Sex Educadion, amiből tegnap néztem egy részt unalmamban), azoknál általában nincs ráerőltetve semmi művészi látványvilág magára a kékockákra, ezért éles, tiszta, de nem is olyan szintetikus hatású, mint egy kvázi tökéletes full CGI render lenne. Látod a szereplők valódi bőrét, színnel és textúrával együtt, nem csak mindenféle analóg hibákon vagy digitális maszatoláson keresztül.

Valahol megértem azt is, aki szereti a 24fps hangulatát, de szerintem minimum, hogy meg kéne engedni a készítőknek, hogy elmenjenek akár 120fps-ig is, ha akarnak. Pont ugyan úgy, ahogy meg van nekik engedve a digitális film grain effekt, stb. Szerintem képmutató, aki azt másképp gondolja, főleg ha olyan nemesnek hitt erényekkel érvel, mint hogy mi a mozi hagyománya és hasonlók.

TV/monitor kalibrálást vállalok. ||| "All right , Thom. But understand this: I do care for you. I care for all the lost souls than end up up here."