A megbízhatóságról órákat lehetne vitázni feleslegesen. Nyilván amiből többet adnak el, abból több is romlik el.
A régi HP NX szériának minden tiszteletem, sőt pl. a 6110 és testvérei sorozatának is még olyan egyszerű és letisztult a formája, hogy vetekszik az IBM Thinkpadek letisztultságával. Akkoriban a HP tényleg fantasztikusan jót alkotott, strapabíró gépeket, 5-6 évesen is 3-4 óra akkuidővel, de ez a mai DV sorozat egy ugyanolyan hulladék mint az MSI, csak jobban csillog a külseje.
Sőt, kövezzetek meg, de akármennyi kevés Dell-t eladok mostanában, mind visszajön valami apró idegesítő hibával. Sosem az alaplap döglik be, hanem sorban a töltők, zsanérok, kijelzők, DVD-RW-k, billentyűk lehullanak, stb. Sőt, háromszor előfordult, hogy a 400 ezres csúcs Dell XPS csorba, megcsavarodott vázzal jött origi dobozban, és billegett az asztalon. És akárhány Asust, Toshibát, Levonót adok el, alig emlékszem, hogy egyik is visszajött volna valamivel.
Még egy fontos megbízhatósági szempont van nálam, ami nem feltétlenül arról szól, hogy mikor hal meg az alaplap magától.
Számomra a legérdekesebb az a vízzel megöntözés utáni életre keltés. Hetente kb. 4-5 noti van nálam vegyes típusokból, amit meglocsoltak borral, pezsgővel, vízzel. Messzemenőkig az Acer éli túl legkissebb károsodással ezt a történetet (legkissebb károsodás nem egyenlő a teljes sértetlenséggel!). Viszont a mai Packard Bell-HP-MSI sorozatok közül egy sem adott képet / kapcsolt be egy-egy ilyen akció után.
Az hogy XY prohardveres gamer Pistikének 3 éve működik pl. az Albacomp notebookja, inkább Isteni csoda, mint gyártói minőség.
[ Szerkesztve ]