Üdvözlök mindenkit! Nemrég elkezdtek érdekelni a népi hagyományok, és szeretnék róluk minél többet megtudni. Bele tartozik pl: viseletek, népzene, ünnepek, hiedelmek, és még sorolhatnánk....
Van még rajtam kívül valaki akit érdekel a téma?

aláírás

Én úgy vagyok vele, hogy sokszáz év alatt kialakult valami, annak van már egy háttere, van múltja, így gondolom nem hülyeség az amit a régiek ránkhagytak, azért, hogy majd mi is továbbadhassuk utódainknak... Sajnos a múlt században szinte eltűntek ezek, sikerült majdnem elpusztítani, és már nagyon kevesen vannak akiket érdekel, de reménykerem benne

aláírás

Melyik nép hagyományai érdekelnek?
Kizárólag magyar, vagy mindenféle néphagyományok?

természetesen első a magyar, de érdekelnek a többiek is, bár nem olyan mértékben

aláírás

lassan itt a húsvét, itt egy kis olvasnivaló

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkeni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Régi szokás a tojásfestés és a tojásokkal kapcsolatos játék. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Legegyszerűbb módja, hogy a tojás felületét levéllel burkolják be, s úgy teszik a festékbe; utána a csipkézett levél helye világos színű marad. Régebben házi festékanyagokat használtak: hagymalevél, zöld dióhéj főzetét, vadkörte- vagy vadalma héját, gubacsot stb. A tojások ''írásának'' legismertebb módja az, hogy viaszt olvasztanak meg, s a folyékony viasszal a tojás héjára írják a kívánt mintákat. Ha a viasz megaludt, a tojást a festékbe teszik. A színes tojásról a viaszt letörlik, s a helye sárgásfehér marad. Ezt esetleg másfajta színnel színezik. Karcolással készülnek a vakart vagy kotort tojások; a díszítőmotívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra. Még nagyobb ügyességet kíván a patkolt tojások készítése.
Húsvéti szokás volt Erdélyben a kakaslövés is. Régen élő kakasra lövöldöztek régies íjjal és nyilvesszővel, újabban már csak festett céltáblára. A célba lövést tréfás rigmus kíséri. Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be.
A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek.

aláírás

találtam még egy kis érdekességet: [link]

aláírás

húsvét mééég:
[link]

[Szerkesztve]

Tudtátok, hogyha a ''mama'' szó betűi közül egyet elvesztek, hármat meg megváltoztattok, azt kapjátok, hogy ''sör''? Csodálatos, nem?

alakul a topic... mindíg ünnepek előtt tárgyalhatunk az aktuális ünnepről, közben pedig az egyéb szokásokat is ki lehet tárgyalni

aláírás

Komatálküldés:
A húsvétra következő fehérvasárnapon volt szokásos a komatálküldés. Ezt a szokást főként fiatal lányok gyakorolták, de előfordult az is, hogy leány fiúnak, vagy fiúk egymásnak küldték. A komatálat küldők egymást testvérré fogadták, sírig tartó barátságot kötöttek, s ezután magázták és komának, a lányok pedig mátkának nevezték egymást.
A komatál tartalma tájanként változott, de nem hiányzott belőle a húsvéti tojás, kalács, kis üveg ital. Az ajándékot kapó kivett a tálból egy húsvéti tojást, s helyette két másikat rakott a tálba cserébe; más helyeken az egész tálat elvette, s helyébe egy másik tálat küldött. A komatál átadása énekelt, mondott köszöntő kíséretében történt.

egyik jó barátom most tért haza Erdélyből, és Ő azt mondta nekem, hogy azok az emberek koma- komámassz onyozták egymást akik nem vérszerinti rokonok... elbizonytalanodtam picit végülis nem zárják ki egymást

aláírás

aláírás

1987-ben kezdtem Erdélybe járni, akkor még éltek a hagyományok, ma már elég siralmas a helyzet arrafelé is. De jó volt a valóságban látni és átélni mindazt, amit az ember idehaza a szinpadon néptáncosként előadott.

visszább írtam , hogy haverom a húsvétot Erdélyben töltötte Csíkrákoson. [link] ilyen programokon vett részt, ezek szerint még megvannak, legalább még ott tartják őket

aláírás

Az, amit ''néphagyománynak'' tekint a közvélekedés, szinte sehol sem maradt meg, hanem ''visszatanítás'' útján, ún. revival folyamat eredményeként látható-élhető át. Gyimesben pl. budapesti táncosok indították újra el a táncházakat, tanították meg a helyiekkel a táncokat. De ugyanez a helyzet az egyik leglátványosabb ünnep, a lakodalom esetében is. Ajánlom mindenkinek az évente Földesen megrendezett Kárpát-medencei Vőfélytalálkozót...
Vagy ezt: [link]

számomra picit hihetetlennek tűnik ez a visszatanítás - nem kötöszködni akarok, mert tuti többet tudsz nálam erről a témáról- viszont akkor minket ithon miért nem tanítanak meg táncolni? vannak néptánccsoportok, csak nagyon kicsi az a réteg akihez ez eljut... pl: Én is szivesen megtanultam volna , ehelyett csacsacsát , meg keringőt, és egyéb táncokat tanultam évekig gondolm ez a visszatanítás ez a ''rendszerváltás'' után indult meg, addigra elfelejtették? bocsi, de lehet sarkosan gondolkodok

aláírás

Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. A táncnál valóban előfordul ez - ilyen volt Széken is, ahol szintén magyarországi néptáncosok tanították vissza a ritka tempót, mert azt valamiért szép lassan elhagyták a táncrendből a helyiek, de Kalotaszegen nincs porbléma, mert mind a zenészek, mind a táncosok terén van utánpótlás. A Kolozsvár melletti Mérán például egész szépen tartják a hagyományokat.

Amit pedig a lakodalomról írsz, annak - már meg ne haragudj -, de se füle, se farka. Nem ilyen hülye vőfélytalálkozókra kell járni, hanem igazi paraszt- vagy roma lagziba. Ezt megteheted idehaza is, de én például 1997-ben épp a már említett Széken voltam egy hetes lagziban, ami aztán szigorúan a hagyományok szerint zajlott, ezért is tartott a buli hét napig. (Amiből a tényleges mulatság ugye három nap péntektől-vasárnapig, de előtte a készülődés, sátorépítés, favágás, miegymás, meg utána az utóbuli meg a sátorbontás miatti örömködés szépen kihozza a teljes hetet. Bele is betegedtem rendesen. )

ÁPRILIS 24. SZENT GYÖRGY NAPJA

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Kutatások szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: �Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van�. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot.

aláírás

aláírás

Kíváncsi volnék, mit tartasz ''igazi'' paraszt lagzinak... tekintve, hogy parasztok Magyarországon nincsenek pár évtizede - de ez inkább csak fogalmi kérdés, nem lényeges. Én nem is azt írtam, hogy a vőfélytalálkozó a lagzi netovábbja, hanem hogy ott lehet megtapasztalni, mennyire fontos szerepe van a specialistáknak a hagyománynak tekintett jelenségek továbbéltetésében és újak bevezetésében.
Azt pedig továbbra is tartom, hogy a ''hagyományozódás'' már sokkal inkább egyéni tanulás és tudatos továbbképzés, mintsem generációk közötti átadás kérdése. Hidd el, tapasztalatból beszélek én is - no meg ennek kutatása a munkám...

Sziasztok!

Felénk a slambucot ''ÖHÖN''-nek hívják.
Révén pásztor eledel, ők pedig nem beszélnek sokat.... Megkérdezte az egyik a másikát: ''Kérsz?'' mire a válasz: ''Öhön.'' Na ezért


[Szerkesztve]

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

jaja, öhön

egyébként most majálison ettem öhönt életemben először, nálunk a familiben nem csináltak ilyet az öregek.

itt a magyarsziget honlapja [link]. Eddig 2Xvoltam, idén már egész hetet tervezek
később ki fog alakulni a rendes program, nagyon jó kis előadások mennek napközben


mod: meglepődtem, hogy vannak hozzászólók, azt hittem vége

[Szerkesztve]

aláírás

Meglepődtem, amikor megláttam a topicot.
Én a Zemplénben születtem, és öt éve élek Pesten. Azóta csak kapkodom a fejem, mennyi csodaszép hagyományt nem őriznek az emberek, ami nekem teljesen természetes volt.
Például ti ismeritek a május kosarat?

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

oda van írva, hogy: 2007. augusztus 1-8.
eddig úgy néz ki, hogy nagy társasággal megyünk, és szivesen látunk
ja: itt nincs olyan, hogy nem hozhatod be a piát

aláírás

nem ismerem, de kíváncsi vagyok! oszd meg velünk

aláírás

Hát ez érdekes....A párom is csak pislogott, amikor mondtam.
Annyi a lényege, hogy faluhelyen május elsején szoktak májusfát állítani a lányoknak. És még egyébb vicces dolgot is csinálni, felénk pl. ha kapsz fát, cserébe ellopják a kaput hajnalban, aztán mehetsz érte a fiúhoz, hogy adja vissza. Jó ok egy randira ;)
A ciki ott van, ha rossz helyen keresed
A május kosarat viszont már meglévő kapcsolatban viszik ajándékba, ha komolyabb a dolog, a fiú az anyjával. Egy ajándékkosár, amiben annyi cserép virág van, ahány éve tart a kapcsolat. Lényegében arra szolgál, hogy a fiús anyuka megismerje a lány szüleit.
Szerintem aranyos szokás egyébként.
És a tájnyelvi szavakkal hogy álltok?
Ebből mókás hozzászólás-áradatot lehetne produkálni.

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

a májusfaállítás nálunk megvan, erről a kosárküldésről nem hallottam, de legalább tanultam valamit ja meg a kaput is viszik, vagy csak leakasztják a helyéről

hallottad már azt a szót, hogy kübli? nekem nagyon furcsa volt, ha van egyáltalán ilyen szó, vagy csak haverom viccelt

aláírás

Szerintem az nem kübli, hanem krübli. És a kisebb edényekre mondják - ha erre gondolsz
Kaszroj?

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

akkor félreértettem, de legalább van ilyen szó
ilyet találtam róla: ''kuglófsütésre is alkalmas, főleg nagycsaládosoknak'' valami nagyobb edényféle?

aláírás

biztos azért lőnének le, mert úgy nézel ki mint egy kerítéstolvaj

aláírás

A kaszrojt egy sajószögedi ismerősöm használta a nyeles kis vízforraló lábosra.
A krübli is kicsi, 3-4 literes edényke.
Nézzünk mást.
SUTUL?
- segítségként ez ige

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

Látd, ez lehet A rendőrök pedig törik a fejüket
Mellesleg ellophatod a kertkaput is, ha van Vagy a bejáratit
De nézd meg jobban, hová udvarolsz...Ahol ennyire őrzik a lányt....

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

mint a suta? amikor azt mondják; ne legyél már olyan suta (lusta, nemtörödöm, kedvtelen)
vagy?

Suta nálunk egyenlő az ügyetlennel Pl. ha nem fekszik neki a munka, nem esik a kezére, nem tudja rendesen csinálni, akkor azt mondják, ''Sután áll hozzá''
A sutul azt jelenti : valamit valahonnan kipiszkál
Pl. Kisutulja a port az ágy alól.
Böszme?
Ez nekem volt új néhány éve...

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

igen,igen! erre gondoltam én is, csak a sietségben nem jól írtam körül. sry

fura, hogy a sutul-nak nincs köze hozzá

( végülis nem fura, .. sutál lenne az )

[Szerkesztve]

Beszóltam a szomszédnak, s utál.
Nincs ebben furcsa

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

ezt a sutul szót ismertem

aláírás

Látom, Kelet-Magyarország Nem vagyok egyedül

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

nem vagy egysedül, doktor úr is, ill én is erre lakunk... kár, hogy nem látogatja töb ember a topicot

aláírás

Vagy ''pókertippek - avagy a biztos nyerés esélye''

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

Szerintem még mindenki heveri a tegnapi bulit
Vagy valami jó falusi lakziban van ma ;)

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.

sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak titeket, de ezek szerint az embereket nem érdekli ez a téma

aláírás

Én először öhön néven ismertem.

De először sztem olyan 1 éves koromban ehettem Attól függ, hogy mikor adták nekem ide először, hogy már megtudtam enni, mert a család az nagy öhönös, amikor valami kis családi összejövetel van, kkor öhön van ''Gardenpartin'' természetesen

[Szerkesztve]

=== Szatocs ===

Öhön.....újra negyven kilométeres közelség a szülőfalumhoz.
Lassan meg kell állapítsam, felénk fontosak a hagyományok
Ti ismeritek a gizgaz levest?
És a perkót?
Tudjátok, mi az a lábtó?

Egy mosoly mindig mindennél többet mond.