Elértük ezt is...

Itt az ideje annak, hogy egy új topikot nyissunk, a régi már kezdett nagyon hosszú lenni.

Előzmények:
Melyiket válasszam? (digitális fényképezőgép) Archívum II.: [link]
Melyiket válasszam? (digitális fényképezőgép) Archívum I.: [link]

Arra kérnék mindenkit, hogy először keressen; s ha még utána is van kérdése, akkor szerintem mindenki szívesen válaszol. Ne sajnáljuk azt a kis időt, amíg visszakeresgélünk a régebbi hozzászólások között; sok-sok okos gondolat van leírva.

Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy mivel a választék mindig változik, ezért, ami igaz volt egy adott kategóriára pár hónappal ezelőtt, az ma már idejétmúlt. De lehet, hogy éppen valaki 10-20-...-50 hozzászólással ezelőtt már feltette és választ is kapott rá. Ebben az esetben ne lepődjünk meg azon, ha csak olyan kurta-furcsa választ kapunk.

Itt álljon pedig az előző topik elején lévő FAQ kicsit feljavítva. Konkrét géptípusokat direkt nem írok, hiszen olyan gyorsan változik a kínálat, hogy gyorsan aktualitását vesztené.

Válasszunk digitális fényképezőgépet...

Miket kell figyelembe venni?

1. és 5./ Pénz: ez egyértelmű, mennyi van, amit elkölthetünk

2./ Mit kell vennünk?
a/ fényképezőgép
b/ memóriakártya
c/ akkumulátor/töltő
d/ táska
e/ objektív/előtétlencse (ha makrózni akarsz vagy meglesni a marslakókat)
f/ szűrők, egyéb kiegészítők, állvány

3/ Mik az igényeink?
(Ez a legbecsapósabb, mert általában egymással ellentétes igények merülnek fel.)
a/ felbontás
b/ optika
c/ érzékenység
d/ képminőség/formátum
e/ manuális beállítások lehetősége
f/ vakupapucs
g/ videó
h/ memóriakártya típusa
i/ súly/forma/design

4/ A humán oldal
a/ a saját tudásunk
b/ a környezetünk
c/ milyen hosszú időtartamra vesszük a gépet


Akkor vegyük sorra az egyes pontokat:

1./ A joker kérdés, hiszen a vágyaink és a pénztárcánk ritkán találkozik. Azt javasolnám, hogy tűzzünk ki egy keretösszeget és ehhez adjunk hozzá 10-15 %-ot, mert nagyon könnyen ki tudunk csúszni az összegből.

2.a/ Fényképezőgép. Pont. Ezt akarunk venni. Több szó itt felesleges.
2.b/ Ha van valamilyen otthon, akkor ez kisebb keretek esetén sokat számíthat. De ha a 6 MP fölötti réteget célozzuk, oda bizony már a 256 MB is kevés lehet néha. Ilyenkor gondolkozzunk el azon, hogy bár így ha olyan gépet veszünk, amibe másik kártya kell, drágábban jövünk ki belőle, de ha ezáltal olyan gépet vehetünk, ami szebb, jobb, okosabb,... és még bele is fér a keretbe; akkorjobban megér(het)i.
Ha belefér a keretbe, vegyünk gyorstöltőt ceruzaakksi esetén (2-3 óra, de már kapni olyat -nem sokkal drágábban- 15 perceset is), speciális akksi esetén nincs ilyen gond, mert ezek már Li-ion felépítésűek, kedvezőbb töltési tulajdonságokkal).
2.c/ Az energiaforrás kérdése szinte lényegtelen. Szinte. Ugyanis az alapszabály, hogy mindig legyen tartalék is (sőt, én magam még a tartaléknak is rakok be tartalékot mindig!). A ceruzaakksi és a saját akksi közt annyi a különbség, hogy a valamilyen gagyi elemet mindig lehet szerezni, ami életmentő lehet. Ha saját akksis gép mellett döntünk, akkor vegyünk hozzá pótot. Manapság már sok gyártó kínál utángyártott terméket, ami költséghatékony megoldás lehet. Azt ne feledjük, a gépben mindig azonos állapotú és kapacitású akksik legyenek -AA akksik esetén.
2.d/ De nem ártana valamilyen tatyó is. Megéri az árát a minőségi táska. Hiszen ez fogja védeni a gépünket. Ha lehet, olyat vegyünk, amibe minden cucc belefér (gép, akksi, töltő, napellenző, szűrő, obi/lencse), így minden szükséges cucc ott lesz velünk.
2.e/ Itt két esetet különböztethetünk meg. Ha nem tükörreflexes a gép, akkor a különböző előtétlencsék segítségével változtathatunk a gyújtótávolság értékeken. Ez hasonló, mintha egy új optika lenne a gépen. Arra viszont figyeljünk, hogy ez mindig együtt jár valamilyen kompromisszummal, egyes optikai tulajdonságok romlásával. Egy 2x-s lencse pl. a 35-210 mm-es obiból 75-420-asat -ebben az esetben állvány és/vagy képstabilizátor ajánlott!, míg egy 0,7x-es az 25-150 mm-est csinál. A tükörreflexesek esetén teljesen más a helyzet. Ebben az esetben jóval nagyobb a szabadságunk. Igazából csak a pénztárcánkon és a vágyainkon múlik,milyen obit szerzünk be.

3.a/ Felejtsük el ezt az egész MP háborút. Egyáltalán nincs értelme manapság. Szinte már minden kicsit normálisabb gép 4-5 MP-es. Ez bőven elég tud lenni; kivéve, ha állandóan A4-es méretben szeretnénk nyomtatni, akkor kell egy olyan 6MP kb.
3.b/ De szép marketing fogás is ez a szó: optikai zoom. Mert pl 6x-os zoom a 38-230 és a 28-170 mm is, de korántsem egyenértékű. Mindig a ''mm'' értékeket nézzük! Azt, amit klasszikus filmméretre átszámolva adnak meg. A 28 mm-es kezdőértékű gép sokkal jobban megfelel, ha főleg zárt terekben, közelre akarunk fotózni, míg a 230 mm lényegesen előnyösebb, ha távoli témákat szeretnénk fotózni. Ha van a gépben képstabilizátor, akkor az előny. De ha jó a kezünk és nem remeg be, ellehetünk anélkül is. Hiszen egy adott pont után már úgyis állvány kell. Ilyenkor pedig már mindegy, hogy stabilizált-e az optika vagy nem.
A következő fontos tulajdonság az F-érték. Ezzel lehet jellemezni egy optika fényáteresztő-képességét. -Klasszikusan: a rossz fényviszonyok esetén fontos ez, mert minél nagyobb a kezdő F-érték, annál hosszabb záridő kell, így könnyebben be tud mozdulni a kép.
pl: blende:f2,8/f3,1 - f8/f8 (nagylátószög/tele), itt az a jó, minél nagyobb ez a tartomány.
Kiegészítésként: A nagyobb F-érték viszont a kép mélységélességét növeli, azaz nagyobb tartomány lesz éles egy adott kép esetén.
3.c/ Az a fránya ISO. Ne felejtsük el, a digitgépek esetén ez egy olyan szolgáltatás, ami felé túlzott elvárásokat tanúsítunk. Mert míg a filmek esetében külön volt pl.: 100/200/400; itt ezt úgy oldották meg, hogy a képérzékelőből kijövő jelet analóg módon felerősítik. Ez viszont mindenféleképpen azzal jár, hogy a jel torzul, hiba kerül bele. Ezt később mi zajként látjuk viszont. A kisebb kategóriákban ez már több, mint elviselhető mértékű is lehet. A profibb gépeknél még a magasabb ISO-tartományok is jól használhatóak. Általánosan elmondható, hogy ha lehet, akkor sose használjuk a legmagasabb ISO-értéket, de ha lehet, még az eggyel ez alattitól is tartózkodjunk.
3.d/ Még egy sarkalatos pont. Ezt az értéket sajna nem lehet számszerűleg jellemezni. Nézzünk szépen tesztképeket. Ha megvannak az általános elvárások, technikai paraméterek, akkor a kategória versenyzőit szépen vegyük górcső alá. Itt az összhatást nézzük, hagyjuk a pixelvadászatot. Hiszen mi is később úgy szeretnénk a későbbiekben visszaemlékezni az élményre, nem a pixeleket bújva. Ha csak lehet, ne a profi tesztelők képeit nézegessük, hiszen a mi képeinket is majd nekünk kell megcsinálni; nem lesznek ott profik, hogy helyettünk fényképezzenek. Ha az átlagemberek fényképei megütik számunkra a mércét, akkor az már bőven lég lehet. Ha esetleg később az adott képből majd nagy méretben nagyítanánk, akkor a RAW formátumot kell választani, ez adja a lehető legnagyobb minőséget.
3.e/ A manuális lehetőségek fontosak, higgyük el. Még ha azt is mondjuk, hogy nem érdekel, nincs időnk megtanulni, nem értünk hozzá, kaphatunk akár olyan gépet is, ami beállítási lehetőségeiben butább, de mégis szebb képeket tud jó körülmények között. Bármikor jól jöhet egy-egy szabad beállítás. Hiszen azoktól eltekintve, akik értenek hozzá és szeretnek teljesen kézi beállításokkal fotózni, a többség azt várja el egy géptől, hogy szép képeket csináljon. De sajnos bármikor előjöhet olyan körülmény, amikor felül kellene bírálni a gépet. Ez olyan, mint a kocsikban a 220 km/h-ás végsebesség. Sose megyünk annyival, de mégis lehet olyan eset, amikor kell!
Mik azok a beállítások, amikre figyeljünk?
-manuális blende/záridőbeállítás, ezeknek a előválasztása;
-fénymérési/fókuszálási mód,
-fehéregyensúly állítás,
-leghosszabb/legrövidebb/B-záridő,
-kézi élességállítás,
Minél többet tudunk állítani, annál jobb. Természetesen nem rosszabb az a gép, amiben kevesebb a kézi opció, csak esetleg kevesebb a lehetőségünk felülbírálni a gépet, ha úgy érezzük téved, vagy csak mi jobbat tudnánk.
3.f/ A vakupapucs azért fontos, mert sajnos a beépített vakuk a kis teljesítményükről hírhedtek. Azaz olyan 3-4 méter után már nem sokat érnek. Viszont ha van otthon vakunk, vagy veszünk egyet, akkor ezekkel 15-20 m-re is bevilágíthatunk. Ez pedig előny. Arra azért figyeljünk, hogy nem minden vaku használható minden géppel-legrosszabb esetben tönkre is teheti!!! Inkább kérdezzük meg hozzáértő személytől (bolt, szervíz, márkaképviselet).
3.g/ Döntsük el, hogy mit akarunk! Fényképezni, vagy videózni... Természetesen lehet mindkettőt, de ált. valamelyik funkció kárára. Bár mostani gépek már egész jó videózási képességekkel bírnak, már találhatunk olyat is, amivel menet közben tudunk zoomolni is.
3.h/ A memóriakártya típusa szerintem nem olyan fontos, mit sokan gondolják, hiszen csak egyszer kell megvenni, de ha olyan gépet találtunk, ami tudása alapján nekünk a legjobban bejön, akkor ne az vegye el a kedvünket, hogy esetleg drágább a kártya bele (manapság ez praktikusan az xD-kártyás gépeket jelenti). /Ha a pénztárcánk engedi ezt, ha nem, akkor keressünk olyan gépet, ami jó, de olcsóbb kártyával megy./
3.i/ Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy azt a gépet valakinek cipelnie is kell... Mert macerásabb egy fél kilós valamivel szaladgálni, mint egy 130 g-os kicsikével. Ugyanakkor van, aki szereti, ha gépének fényképezőgép formája van, míg más a kompaktabb alakért van oda. Nem mindegy hogy néz ki a gép. Ugyanúgy, mint az autóknál, ott is figyelembe vesszük a külsőt, tegyük itt is! Hiszen magunknak vásárlunk, el is várható, hogy nem csak a készült képek gyönyörködtessék a képet, hanem a gép is. És még valami ide kívánkozik. Sokan nem próbálják ki, hogy milyen lehet a gép fogása, ha egész nap a kezünkben van. Ez főleg a testesebb példányoknál fordulhat elő. Itt a nap végére már egy nagyobb kézfájást is összetudunk szedni,ha kényelmetlen

4.a/ Sose felejtsük el azt, hogy mi magunk mennyire értünk a fotózáshoz. Mekkora hajlandóság bennünk, hogy elmerüljünk benne, ha eddig még nem tettük. Vegyük most azt az esetet alapul, amikor csak ismerkedünk a fotózással és pénztárcánk ezt engedi is. Ilyenkor lehet, hogy kezdésnek megteszi egy egyszerűbb gép is, hiszen ha nincs kedvünk/időnk beletanulni, akkor az ''okosabb'' géppel sem fogunk menni semmire, míg ha kedvet kapunk hozzá, akkor a régi az tökéletes lesz a huginak/bátyusnak/apunak/...akinek tetszik, vagy marad tartaléknak; és ekkor már megvan a tudásunk/tapasztalatunk is ahhoz, hogy eldönthessük, milyen gép kell nekünk. Amennyiben sajnos a pénztárcánk az úr, akkor próbáljuk most kitalálni, hogy mennyire van szükségünk egy komolyabb gépre és úgy kalkuláljunk.
4.b/ Azt is vegyük figyelembe, hogy társas lény az ember , azaz azok, akikkel együtt élünk, hogyan viszonyulnak (majd) az egész kérdéshez. Megeshet ugyanis, hogy egy barát(nő)/feleség/férj/... nem annyira érzi szükségét egy új digitális gépnek, vagy esetleg nem szán rá annyit, mint ön. De ilyenkor ne essünk kétségbe, hanem találjuk meg a kompromisszumot. (Keressünk olyan érveket, amivel meg tudjuk győzni, hogy pontosan arra van szükségük, amit kinéztünk.)
4.c/ Fontos, hogy eldöntsük, milyen időtávra vesszük a gépet. Mert ha hosszabbra, akkor esetleg inkább keressünk egy komolyabb, megbízhatóbb gépet, ami ki tudja majd szolgálni ezt az időt mind tudásilag, mind strapabírás szempontjából.

5./ MOST, miután megvannak az igényeink-kinéztünk mindent, amit meg szereznénk venni, gondoljuk át újra, hogy mennyit szántunk rá eredetileg és mennyire jött ki az árcédula végére, ha ezek közel egyeznek, akkor ügyesek voltunk és szerencsések; ha nem, akkor kezdjünk el gondolkozni...

Ennyi lett volna. Remélem hasznotokra fog válni.

/domedee/

Com'è diverso il mondo visto da qui