Megéri e a DIY a hangtechnikában?

Hirdetés

Legfrissebb anyagok

LOGOUT témák

PROHARDVER! témák

Mobilarena témák

IT café témák

GAMEPOD témák

Új hozzászólás Aktív témák

shokobanana csendes tag

#20
#17 Just486
2025-02-06 23:38:14

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

shokobanana

csendes tag

#17 Just486

#17 Just486
Ha figyeltél, a szerző főleg csak "érzi" nem "hallja", a dolgokat, szerintem nem véletlenül. A "vájt fülű" mint kifejezés magyar vonatkozású, és a tisztán tartott fülkagylóhoz köthető, a köznyelvben semmi köze a belemagyarázott, nem létező "fehér / teljes hallás"-hoz. A dinamika és a felbontás magyarázata szakmailag szintén teljes mértékben értelmezhetetlen. Vélhetően a legtöbb hasonló megállapítás csak a szerző fejében létezik, azon kívül érvényét veszti.

Szerintem ha az épített erősítőjének a kimenetét zérótesztelné az ember a forrással, a kettő köszönőviszonyban sem lenne. Ellenben akár egy átlag konzumer cuccal, amik jellemzően valamilyen szinten törekednek a linearitásra a mérhető paraméterek nagy többségénél. És akkor az általad említett high-end kategóriát még be sem vettük a kalapba. Gondolhatod...

Mondjuk ha egy Asus Xonar meg egy Shennheizer (így írva még nem láttam) HD400 (? - mert 405 szerintem nincs) baseline, akkor nincs min meglepődni.

Nyilván a DSP csodája óta bele lehet nyúlni a jelbe füleseknél, olcsó kontroll sugárzóknál, meg úgyamúgy bárminél amiből hang jön ki, és oda hangolják ahova nem szégyellik, de jó ízléssel csinálva, az olyan eszközöknél ahol ez cél, ott inkább javítanak a hangszóró tulajdonságain, nem rontanak rajta. De passzív rendszereknél, ahol te választod meg a jellánc részegységeit, a jelerősítés pedig a hangváltás előtt történik, kizárt dolognak tartom hogy ez bevett gyakorlat lenne.

Az a kínai Sennheiser...
bkercso nagyúr

#19
#17 Just486
2025-02-06 12:09:00

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

bkercso

nagyúr

#17 Just486

#17 Just486
Ha figyeltél, a szerző főleg csak "érzi" nem "hallja", a dolgokat, szerintem nem véletlenül. A "vájt fülű" mint kifejezés magyar vonatkozású, és a tisztán tartott fülkagylóhoz köthető, a köznyelvben semmi köze a belemagyarázott, nem létező "fehér / teljes hallás"-hoz. A dinamika és a felbontás magyarázata szakmailag szintén teljes mértékben értelmezhetetlen. Vélhetően a legtöbb hasonló megállapítás csak a szerző fejében létezik, azon kívül érvényét veszti.

Szerintem ha az épített erősítőjének a kimenetét zérótesztelné az ember a forrással, a kettő köszönőviszonyban sem lenne. Ellenben akár egy átlag konzumer cuccal, amik jellemzően valamilyen szinten törekednek a linearitásra a mérhető paraméterek nagy többségénél. És akkor az általad említett high-end kategóriát még be sem vettük a kalapba. Gondolhatod...

Mondjuk ha egy Asus Xonar meg egy Shennheizer (így írva még nem láttam) HD400 (? - mert 405 szerintem nincs) baseline, akkor nincs min meglepődni.

Nyilván a DSP csodája óta bele lehet nyúlni a jelbe füleseknél, olcsó kontroll sugárzóknál, meg úgyamúgy bárminél amiből hang jön ki, és oda hangolják ahova nem szégyellik, de jó ízléssel csinálva, az olyan eszközöknél ahol ez cél, ott inkább javítanak a hangszóró tulajdonságain, nem rontanak rajta. De passzív rendszereknél, ahol te választod meg a jellánc részegységeit, a jelerősítés pedig a hangváltás előtt történik, kizárt dolognak tartom hogy ez bevett gyakorlat lenne.

Egyik fejestalálkozóra kihozott egy 50-es forma egy fejhallgatóerősítőt úgy ~12évvel ezelőtt, hogy ő ezt évek óta csiszolgatja és minden barátja padlót fogott a hangminőségétől... Összeeresztettük egy alapkiépítésű (nem elrontott) TPA6120-al és tök egyformán szóltak.
Szerintem is erősen hiányzik ebből az írásból is mind a tapasztalat, mind a szakmaiság, és úgy általában az állítás mint olyan is.
Hieronymus veterán

#18
#17 Just486
2025-02-05 14:42:16

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Hieronymus

veterán

LOGOUT blog

#17 Just486

#17 Just486
Ha figyeltél, a szerző főleg csak "érzi" nem "hallja", a dolgokat, szerintem nem véletlenül. A "vájt fülű" mint kifejezés magyar vonatkozású, és a tisztán tartott fülkagylóhoz köthető, a köznyelvben semmi köze a belemagyarázott, nem létező "fehér / teljes hallás"-hoz. A dinamika és a felbontás magyarázata szakmailag szintén teljes mértékben értelmezhetetlen. Vélhetően a legtöbb hasonló megállapítás csak a szerző fejében létezik, azon kívül érvényét veszti.

Szerintem ha az épített erősítőjének a kimenetét zérótesztelné az ember a forrással, a kettő köszönőviszonyban sem lenne. Ellenben akár egy átlag konzumer cuccal, amik jellemzően valamilyen szinten törekednek a linearitásra a mérhető paraméterek nagy többségénél. És akkor az általad említett high-end kategóriát még be sem vettük a kalapba. Gondolhatod...

Mondjuk ha egy Asus Xonar meg egy Shennheizer (így írva még nem láttam) HD400 (? - mert 405 szerintem nincs) baseline, akkor nincs min meglepődni.

Nyilván a DSP csodája óta bele lehet nyúlni a jelbe füleseknél, olcsó kontroll sugárzóknál, meg úgyamúgy bárminél amiből hang jön ki, és oda hangolják ahova nem szégyellik, de jó ízléssel csinálva, az olyan eszközöknél ahol ez cél, ott inkább javítanak a hangszóró tulajdonságain, nem rontanak rajta. De passzív rendszereknél, ahol te választod meg a jellánc részegységeit, a jelerősítés pedig a hangváltás előtt történik, kizárt dolognak tartom hogy ez bevett gyakorlat lenne.

Van egy Denon AVR-X2800H házimozi erősítőm.
Audyssey MultiEQ editorral lehet a meglévő rendszer hangzását némileg javítani.
Számomra meglepő volt, hogy egy amúgy névtelem Mohr hangfalpárnak lineárisabb a hangzása, mint egy többszörös áron forgalmazott neves gyártó termékének.
Én viszont a hozzáállást. Nem a valódi hanghűséget, hanem egy megszokott hangzásvilágot próbálják megvalósítani.
Just486 senior tag

#17
#16 Vesa
2025-02-04 23:10:14

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Just486

senior tag

#16 Vesa

#16 Vesa
Nem volt már ez a cikk korábban? Vagy csak rosszul emlékszem?
Amit nem értek, az a "kereskedelemben nem kapható, nem gyártanak ilyet" állítás. Akkor a zenei stúdiók rendszeri azok mik? Mert nem maguknak építik. Persze ezek sem olcsó eszközök, de egyik része sem DIY, sem a keverő, sem a rögzítés, sem az erősítő, sem a mikrofon, sem a lehallgató rendszer a monitorokkal, sem az előerősítők, a DAC, mikrofon erősítők, hangkártyák stb. stb. Vagyis itt az az állítás, hogy a kereskedelemben kapható gyári előállítású eszközökön rögzített anyagot, nem lehet 1:1-ben megszólaltatni kereskedelemben kapható eszközökön? Ez nekem logikai bukfencnek tűnik.

Ha figyeltél, a szerző főleg csak "érzi" nem "hallja", a dolgokat, szerintem nem véletlenül. A "vájt fülű" mint kifejezés magyar vonatkozású, és a tisztán tartott fülkagylóhoz köthető, a köznyelvben semmi köze a belemagyarázott, nem létező "fehér / teljes hallás"-hoz. A dinamika és a felbontás magyarázata szakmailag szintén teljes mértékben értelmezhetetlen. Vélhetően a legtöbb hasonló megállapítás csak a szerző fejében létezik, azon kívül érvényét veszti.

Szerintem ha az épített erősítőjének a kimenetét zérótesztelné az ember a forrással, a kettő köszönőviszonyban sem lenne. Ellenben akár egy átlag konzumer cuccal, amik jellemzően valamilyen szinten törekednek a linearitásra a mérhető paraméterek nagy többségénél. És akkor az általad említett high-end kategóriát még be sem vettük a kalapba. Gondolhatod...

Mondjuk ha egy Asus Xonar meg egy Shennheizer (így írva még nem láttam) HD400 (? - mert 405 szerintem nincs) baseline, akkor nincs min meglepődni.

Nyilván a DSP csodája óta bele lehet nyúlni a jelbe füleseknél, olcsó kontroll sugárzóknál, meg úgyamúgy bárminél amiből hang jön ki, és oda hangolják ahova nem szégyellik, de jó ízléssel csinálva, az olyan eszközöknél ahol ez cél, ott inkább javítanak a hangszóró tulajdonságain, nem rontanak rajta. De passzív rendszereknél, ahol te választod meg a jellánc részegységeit, a jelerősítés pedig a hangváltás előtt történik, kizárt dolognak tartom hogy ez bevett gyakorlat lenne.
Vesa veterán

#16 2025-02-04 21:37:13

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Vesa

veterán

Nem volt már ez a cikk korábban? Vagy csak rosszul emlékszem?
Amit nem értek, az a "kereskedelemben nem kapható, nem gyártanak ilyet" állítás. Akkor a zenei stúdiók rendszeri azok mik? Mert nem maguknak építik. Persze ezek sem olcsó eszközök, de egyik része sem DIY, sem a keverő, sem a rögzítés, sem az erősítő, sem a mikrofon, sem a lehallgató rendszer a monitorokkal, sem az előerősítők, a DAC, mikrofon erősítők, hangkártyák stb. stb. Vagyis itt az az állítás, hogy a kereskedelemben kapható gyári előállítású eszközökön rögzített anyagot, nem lehet 1:1-ben megszólaltatni kereskedelemben kapható eszközökön? Ez nekem logikai bukfencnek tűnik.
totomusic tag

#15 2025-02-04 16:45:26

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

totomusic

tag

Aki építeni szeretne, jót, annak ajánlom a diyaudio.hu weboldalt.
Elmúlt másfél évtized építési tapasztalata, többek építési tapasztalata össze van szedve.
Elektroncsöves megoldás nincs, nem is lesz, megfelelő félvezetők felhasználásával nagyon jó hangú rendszereket össze lehet építeni.
Janika(1982) senior tag

#14
#13 Hieronymus
2025-01-31 16:04:03

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Janika(1982)

senior tag

#13 Hieronymus

#13 Hieronymus
Deezer-en kielemeztem egy dalt, ami nekem meg volt CD-n és összes hasonlítottam spektrum analízissel.
A Deezer spektroja teljesen más volt, mint a gyári zenei sáv.
20 Khz felett már nem volt semmi a Deezer sávjában, annak ellenére hogy kellett volna ott lennie. Persze hogy ha veszteségmentes a általuk kínált zenei anyag.
Az Amazon FLAC tömörítést használ, maximum 9216 kbps sebességgel. Lejátszáskor a FLAC fájlok hangja megegyezik az eredeti, tömörítetlen fájléval.
Mi ezzel a gondod?
A CD (Compact Disc) hanganyagának frekvencia átviteli tartománya 20 Hz és 20 kHz között van. Ez az a tartomány, amit az emberi fül hallani képes, így a CD technológia úgy van tervezve, hogy teljes mértékben lefedje ezt a spektrumot. A CD mintavételi frekvenciája 44,1 kHz, ami a Nyquist-elv alapján biztosítja, hogy a 20 kHz-ig terjedő frekvenciák megfelelően rögzítésre és lejátszásra kerüljenek.
Amúgy a 20KHz feletti frekvencia tartományt, ami digitális zaj, vágni szokták, mert zavaró hanghatást kelthet az alharmonikusaival.
A CD dinamika tartománya nagyjából másfélszerese a hanglemezének. Továbbá nem korlátozzák mechanikus korlátok. Nem kell a mély hangokat monoban rögzíteni. A magas hangokat sem gyalulja ki a hangszedő.
Az azért tisztáén látszik, hogy teljes a félreértés az Ulra HD hanganyag értelmezésében.
Ne keress 20KHz feletti hangokat. Nem erről szól a dolog.
Minél nagyobb a mintavételezési frekvencia és hangerősségi lépcső, annál inkább digitális zaj mentes lesz a lejátszás. Lényegében a hanghullámok pontosabb lejátszását biztosítják a magas bitsebességgel.
Forrás és további információ.
A YouTube tele van hatalmas baromságokkal. Illetve elavult információkkal. Érdemes fenntartással fogadni az ott látottakat.

Hát jah,vannak ott 'szagértők',az biztos.
Hieronymus veterán

#13
#11 Soderes
2025-01-31 11:21:37

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Hieronymus

veterán

LOGOUT blog

#11 Soderes

#11 Soderes
Ez már egy régi jelenség. Rengeteg ide vágó cikk és dokumentum létezik már erröl.
Ez a Loudness War.
Te kérdezted milyen forrásnak a streamingelt HiFi zene(vagy ahogy Apple csúfolja Ultra HD)
A Tidal-on kívül az összes pocsék.
Sok összehasonlító videó van YT-n. Ugyanaz a tömőritetlen zene más streaming oldalakon máshogy szól. Ez hogy lehetséges, ha ugyanaz a forrás.
Egy példa amit egyszer megcsináltam. Deezer-en kielemeztem egy dalt, ami nekem meg volt CD-n és összes hasonlítottam spektrum analízissel.
A Deezer spektroja teljesen más volt, mint a gyári zenei sáv.
20 Khz felett már nem volt semmi a Deezer sávjában, annak ellenére hogy kellett volna ott lennie. Persze hogy ha veszteségmentes a általuk kínált zenei anyag.
Amit persze kétlek.
Ma már persze a mennyiség a fontos és nem a minőség zenébe is.
A hallgatónak mindegy. A legtöbbjük úgy is egy hitvány telefonon vagy egy ótvar alaplapi hangkártyán hallgatja.
A baj viszont ott van, hogy szórakoztató elektronika hifi része is le van rongyolodva és ontja a sok csapnivaló erősítőt, lejátszót.
Kivéve a MAC.
Csak akkor tudsz minőségi, nagy felbontású zenét hallgatni, ha bírtoklod a médiát.
Ez mindegy hogy Vinyl, SACD, Reel 2 Reel. Vagy legalább van belöle bit pontos másolatod.

Deezer-en kielemeztem egy dalt, ami nekem meg volt CD-n és összes hasonlítottam spektrum analízissel.
A Deezer spektroja teljesen más volt, mint a gyári zenei sáv.
20 Khz felett már nem volt semmi a Deezer sávjában, annak ellenére hogy kellett volna ott lennie. Persze hogy ha veszteségmentes a általuk kínált zenei anyag.
Az Amazon FLAC tömörítést használ, maximum 9216 kbps sebességgel. Lejátszáskor a FLAC fájlok hangja megegyezik az eredeti, tömörítetlen fájléval.
Mi ezzel a gondod?
A CD (Compact Disc) hanganyagának frekvencia átviteli tartománya 20 Hz és 20 kHz között van. Ez az a tartomány, amit az emberi fül hallani képes, így a CD technológia úgy van tervezve, hogy teljes mértékben lefedje ezt a spektrumot. A CD mintavételi frekvenciája 44,1 kHz, ami a Nyquist-elv alapján biztosítja, hogy a 20 kHz-ig terjedő frekvenciák megfelelően rögzítésre és lejátszásra kerüljenek.
Amúgy a 20KHz feletti frekvencia tartományt, ami digitális zaj, vágni szokták, mert zavaró hanghatást kelthet az alharmonikusaival.
A CD dinamika tartománya nagyjából másfélszerese a hanglemezének. Továbbá nem korlátozzák mechanikus korlátok. Nem kell a mély hangokat monoban rögzíteni. A magas hangokat sem gyalulja ki a hangszedő.
Az azért tisztáén látszik, hogy teljes a félreértés az Ulra HD hanganyag értelmezésében.
Ne keress 20KHz feletti hangokat. Nem erről szól a dolog.
Minél nagyobb a mintavételezési frekvencia és hangerősségi lépcső, annál inkább digitális zaj mentes lesz a lejátszás. Lényegében a hanghullámok pontosabb lejátszását biztosítják a magas bitsebességgel.
Forrás és további információ.
A YouTube tele van hatalmas baromságokkal. Illetve elavult információkkal. Érdemes fenntartással fogadni az ott látottakat.
belashx senior tag

#12
#11 Soderes
2025-01-31 10:03:37

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

belashx

senior tag

#11 Soderes

#11 Soderes
Ez már egy régi jelenség. Rengeteg ide vágó cikk és dokumentum létezik már erröl.
Ez a Loudness War.
Te kérdezted milyen forrásnak a streamingelt HiFi zene(vagy ahogy Apple csúfolja Ultra HD)
A Tidal-on kívül az összes pocsék.
Sok összehasonlító videó van YT-n. Ugyanaz a tömőritetlen zene más streaming oldalakon máshogy szól. Ez hogy lehetséges, ha ugyanaz a forrás.
Egy példa amit egyszer megcsináltam. Deezer-en kielemeztem egy dalt, ami nekem meg volt CD-n és összes hasonlítottam spektrum analízissel.
A Deezer spektroja teljesen más volt, mint a gyári zenei sáv.
20 Khz felett már nem volt semmi a Deezer sávjában, annak ellenére hogy kellett volna ott lennie. Persze hogy ha veszteségmentes a általuk kínált zenei anyag.
Amit persze kétlek.
Ma már persze a mennyiség a fontos és nem a minőség zenébe is.
A hallgatónak mindegy. A legtöbbjük úgy is egy hitvány telefonon vagy egy ótvar alaplapi hangkártyán hallgatja.
A baj viszont ott van, hogy szórakoztató elektronika hifi része is le van rongyolodva és ontja a sok csapnivaló erősítőt, lejátszót.
Kivéve a MAC.
Csak akkor tudsz minőségi, nagy felbontású zenét hallgatni, ha bírtoklod a médiát.
Ez mindegy hogy Vinyl, SACD, Reel 2 Reel. Vagy legalább van belöle bit pontos másolatod.

Szerintem a loudness war hatása már megjelenik a rögzítést végző, masteringelő kiadónál. Régen nem volt streaming, még is egyre kompresszáltabb zenék jelentek meg a boltok polcain - a lényeg, hogy legyen minél hangsoabb.
Ettől függeltenül a zenei szolgáltatók is hozzátehetik a magukét, ami persze tovább ront a helyzeten.
Azt is kérdéses egyforma kiadás érhető-e el a különböző streaming szolgáltatóknál.
A minőségre meg valóban egyre kevesebben figyelnek. Sajnos így nőnek fel, és csak kevesen (egyre kevesebben) jutnak el odáig, hogy figyeljenek, mit-min-hogyan hallgatnak.
+1:
Érdemes megfelelően beállítani a lejátszást végző programokat, mert általában alapból be vannak kapcsolva a hangerő kiegyenlítő ill. eq butaságok.
Soderes senior tag

#11
#10 Hieronymus
2025-01-30 20:46:40

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Soderes

senior tag

#10 Hieronymus

#10 Hieronymus
Az Amazon és Qubuz, Deezer linkel. Átkergetik valami előre megírt profilos algoritmuson az összes zenét, ami felkerül.
Gondolom saját tapasztalat és nem valaki csak úgy leírta egyszer, elképzelés alapú szakértés címén.
Jó magasan kilökik a szinteket, fel van tekerve az RMS kegyetlenül.
Elveszti a teltségét, dinamikáját.
És mínél hangosabb egy zene, annál jobban elfedi a hibái.
Mondjuk ennek nem sok köze van a magasabb felbontású zenékhez.
A jobb felbontású digitalizálás esetében alacsonyabb a digitális zaj.
Nem szükséges illetve nincs mit elnyomni.

Ez már egy régi jelenség. Rengeteg ide vágó cikk és dokumentum létezik már erröl.
Ez a Loudness War.
Te kérdezted milyen forrásnak a streamingelt HiFi zene(vagy ahogy Apple csúfolja Ultra HD)
A Tidal-on kívül az összes pocsék.
Sok összehasonlító videó van YT-n. Ugyanaz a tömőritetlen zene más streaming oldalakon máshogy szól. Ez hogy lehetséges, ha ugyanaz a forrás.
Egy példa amit egyszer megcsináltam. Deezer-en kielemeztem egy dalt, ami nekem meg volt CD-n és összes hasonlítottam spektrum analízissel.
A Deezer spektroja teljesen más volt, mint a gyári zenei sáv.
20 Khz felett már nem volt semmi a Deezer sávjában, annak ellenére hogy kellett volna ott lennie. Persze hogy ha veszteségmentes a általuk kínált zenei anyag.
Amit persze kétlek.
Ma már persze a mennyiség a fontos és nem a minőség zenébe is.
A hallgatónak mindegy. A legtöbbjük úgy is egy hitvány telefonon vagy egy ótvar alaplapi hangkártyán hallgatja.
A baj viszont ott van, hogy szórakoztató elektronika hifi része is le van rongyolodva és ontja a sok csapnivaló erősítőt, lejátszót.
Kivéve a MAC.
Csak akkor tudsz minőségi, nagy felbontású zenét hallgatni, ha bírtoklod a médiát.
Ez mindegy hogy Vinyl, SACD, Reel 2 Reel. Vagy legalább van belöle bit pontos másolatod.
Hieronymus veterán

#10
#5 Soderes
2025-01-30 19:54:11

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Hieronymus

veterán

LOGOUT blog

#5 Soderes

#5 Soderes
A Tidal a legjobb Hifi streaming szolgáltató. Ők tényleg azt nyújtják, amit ígérnek.
De sajnos ők sem kerülik el a trendeket.
Az Amazon és Qubuz, Deezer linkel. Átkergetik valami előre megírt profilos algoritmuson az összes zenét, ami felkerül.
Jó magasan kilökik a szinteket, fel van tekerve az RMS kegyetlenül.
Elveszti a teltségét, dinamikáját.
És mínél hangosabb egy zene, annál jobban elfedi a hibái.
Amik ott fenn vannak kukába való műanyag izék.
Mindenkit át lehet verni. Csak a spektrum analizátort nem.
[link]

Az Amazon és Qubuz, Deezer linkel. Átkergetik valami előre megírt profilos algoritmuson az összes zenét, ami felkerül.
Gondolom saját tapasztalat és nem valaki csak úgy leírta egyszer, elképzelés alapú szakértés címén.
Jó magasan kilökik a szinteket, fel van tekerve az RMS kegyetlenül.
Elveszti a teltségét, dinamikáját.
És mínél hangosabb egy zene, annál jobban elfedi a hibái.
Mondjuk ennek nem sok köze van a magasabb felbontású zenékhez.
A jobb felbontású digitalizálás esetében alacsonyabb a digitális zaj.
Nem szükséges illetve nincs mit elnyomni.
pechman8 tag

#9
#6 UnA
2025-01-30 19:04:28

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

pechman8

tag

#6 UnA

#6 UnA
Én inkább mákot veszek.

Én is!
pechman8 tag

#8
#2 Hieronymus
2025-01-30 19:03:39

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

pechman8

tag

#2 Hieronymus

#2 Hieronymus
Egy számomra érdekes kérdés.
A zene forrása számodra mennyire folyásolja be az elvárt hangminőséget.
Vinyl, CD Esetleg SaCD a jó forrás számodra?
Illetve vannak Ultra HD stream források. Egyszerű átverés vagy valós előnyt gondolsz ezen forrásokból.
Illetve a HI-RES eszközminősítés valóban közelebb visz a HIFI hangzáshoz?

Azért építettem DAC-ot, hogy valahogy kiválthassam a Vinyl lejátszókat. Itt most az igen magas minőségű Vinyl lejátszókra gondolok... Bonyolult dolgot kérdezel. A lényeg, nincs jelentősége a mai divatos digitális felbontásoknak mert a legjobb hangú DAC chip 16bit/44,1kHz-en dolgozik. AD1865N. (Bár a chip 18 bites de az első kettőt 0-val töltjük ki.) Szóval nem ez a lényeg... a zene amit közvetít az a lényeg! Szerintem.
pechman8 tag

#7
#1 BigBlackDog
2025-01-30 18:53:09

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

pechman8

tag

#1 BigBlackDog

#1 BigBlackDog
Érdekes téma, kíváncsi lennék az eredmény(ek)re is. Eddig mennyi erősítő építésén vagy túl? Esetleg lesz/van lehetőség meghallgatni majd ezeket (pl. találkozók)?
Alapvetően nekem a DIY cuccokkal nincs rossz tapasztalatom, sokszor sikerül sokkal jobban hangolniuk egy célrendszerbe, mint pl. egy "boltban kapható" erősítőt. Viszont azért ~~néhány~~ elég sok ilyen kísérletnél a dobozolásra már nem marad idő/energia és kicsit más szintre helyezi külsőre az eszközt (képek alapján nem a cikkben szereplő készülékekről van szó).
Viszont a "white"fülű számomra új kifejezés volt, én eddig "vájtfülű"-ként találkoztam ezzel.

Meg lehet hallgatni, mindenkit szívesen látok. Pécs.
UnA Korrektor

#6 2025-01-30 16:48:49

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

UnA

Korrektor

Én inkább mákot veszek.
Soderes senior tag

#5
#4 Hieronymus
2025-01-30 15:28:27

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Soderes

senior tag

#4 Hieronymus

#4 Hieronymus
Tidal, Amazon Music Unlimited, Qobuz,...
A maximum 32bit 384KHz.
A valóságban 24bit 192KHz a maximum.
A mai zenéket 24bit 44,1KHz, ritkábban 48KHz felbontásban szokták kiadni.

A Tidal a legjobb Hifi streaming szolgáltató. Ők tényleg azt nyújtják, amit ígérnek.
De sajnos ők sem kerülik el a trendeket.
Az Amazon és Qubuz, Deezer linkel. Átkergetik valami előre megírt profilos algoritmuson az összes zenét, ami felkerül.
Jó magasan kilökik a szinteket, fel van tekerve az RMS kegyetlenül.
Elveszti a teltségét, dinamikáját.
És mínél hangosabb egy zene, annál jobban elfedi a hibái.
Amik ott fenn vannak kukába való műanyag izék.
Mindenkit át lehet verni. Csak a spektrum analizátort nem.
[link]
Hieronymus veterán

#4
#3 Soderes
2025-01-30 15:14:04

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Hieronymus

veterán

LOGOUT blog

#3 Soderes

#3 Soderes
"Mert ahhoz, hogy érezni lehessen valamit legalább egy ASUS Xonar hangkártya kellene egy Shennheizer HD405 fülessel."
Szerencsére nekem ennél jobb áll rendelkezésemre SB Audigy + HD 439
Szóval pontossan tudom miről van szó, mikor beszélsz érzés.
Hieronymus : Milyen Ultra HD stream forrásra gondolsz? DSD?

Tidal, Amazon Music Unlimited, Qobuz,...
A maximum 32bit 384KHz.
A valóságban 24bit 192KHz a maximum.
A mai zenéket 24bit 44,1KHz, ritkábban 48KHz felbontásban szokták kiadni.
Soderes senior tag

#3 2025-01-30 14:47:34

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Soderes

senior tag

"Mert ahhoz, hogy érezni lehessen valamit legalább egy ASUS Xonar hangkártya kellene egy Shennheizer HD405 fülessel."
Szerencsére nekem ennél jobb áll rendelkezésemre SB Audigy + HD 439
Szóval pontossan tudom miről van szó, mikor beszélsz érzés.
Hieronymus : Milyen Ultra HD stream forrásra gondolsz? DSD?
Hieronymus veterán

#2 2025-01-30 14:46:49

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

Hieronymus

veterán

LOGOUT blog

Egy számomra érdekes kérdés.
A zene forrása számodra mennyire folyásolja be az elvárt hangminőséget.
Vinyl, CD Esetleg SaCD a jó forrás számodra?
Illetve vannak Ultra HD stream források. Egyszerű átverés vagy valós előnyt gondolsz ezen forrásokból.
Illetve a HI-RES eszközminősítés valóban közelebb visz a HIFI hangzáshoz?
BigBlackDog veterán

#1 2025-01-30 13:24:13

Új Válasz
Új hozzászólás
Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

BigBlackDog

veterán

Érdekes téma, kíváncsi lennék az eredmény(ek)re is. Eddig mennyi erősítő építésén vagy túl? Esetleg lesz/van lehetőség meghallgatni majd ezeket (pl. találkozók)?
Alapvetően nekem a DIY cuccokkal nincs rossz tapasztalatom, sokszor sikerül sokkal jobban hangolniuk egy célrendszerbe, mint pl. egy "boltban kapható" erősítőt. Viszont azért ~~néhány~~ elég sok ilyen kísérletnél a dobozolásra már nem marad idő/energia és kicsit más szintre helyezi külsőre az eszközt (képek alapján nem a cikkben szereplő készülékekről van szó).
Viszont a "white"fülű számomra új kifejezés volt, én eddig "vájtfülű"-ként találkoztam ezzel.