Azért, mert egyrészt a gyártóknak egyszerűen nem szokása bizonyos információkat megadni a specifikációban. Másrészt előfordulhat egy adott külső ház/dokkoló akár többféle vezérlővel, firmware-rel is, eltérő logikai szektorméretet használva, vagyis már csak ezért sem egyszerű egységes információt megadni ezekről. De ez a 4Kn megoldás amúgy már kikopóban van, meg a legtöbb gyártó rendszerint amúgy is csak a GPT partíciós sémát nem támogató OS-ek miatt szórakozott ezzel, lásd pl. a már nem támogatott 32 bites Windows XP esetét. Ennek (4Kn) köszönhetően az XP is kezelte pl. a 8 TB-os külső HDD-ket MBR alapon (példa), illetve ilyenkor egész pontosan 16 TiB a limit. Plusz ezzel a megoldással a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátja is kitolható 16 TiB-ra, ezzel is játszadoztak egyes gyártók a nagy kompatibilitás jegyében.

Azért nem mindennapos gond, mert egyrészt a 4Kn megoldások már kevésbé jellemzők, lásd az előbb leírtakat. Másrészt korántsem mindenki pakolgatja ide-oda a HDD-ket egyik külső házból/dokkolóból a másikba, vagy éppen veszi ki a PC-ből és utána teszi a külső házba/dokkolóba, vagy éppen fordítva. Ha az adott HDD-t többnyire csak egy bizonyos külső házban/dokkolóban használják, akkor úgy nyilván nem okoz gondot a szektorméret, mindegy hogy 512e / 4 Kn alapon kezeli-e a külső ház/dokkoló USB-n.

Az előző válaszban le van írva, hogy a "B" esetében valószínűleg mi okozhatta a problémát. Ahol a "többé már nem olvassa a 3 és 4TB-seket" gondolom a közvetlen hozzáférésre vonatkozik, mert amúgy normál esetben magát a fizikai lemezt nyilván ki kellett listáznia az OS-nek, majd törlés és újraparticionálás után annak újból használhatónak kellett lennie.

[ Szerkesztve ]