Nyilván tud kezelni több partíciót is, ez nem is lehet kérdés. Valamint a gyártó weboldala alapján a > 2 TB HDD-ket is támogatja, tehát az is rendben van. Az viszont nem derült ki, hogy a HDD hol (SATA / USB) lett inicializálva és particionálva, illetve GPT séma szerint, vagy netán másik USB-s külső házban / dokkolóban MBR-re, ami USB-n AF 512e helyett 4Kn szektorméretet használ. Aztán az szintén nem ismert, hogy pontosan mit mutat az adott OS lemezkezelő alkalmazása. Ha az utóbbi Windows (?), akkor a lemezkezelőt kellene megnyitni, ahol jó esetben csak meghajtóbetűjelet kell hozzárendelni a partícióhoz.

[ Szerkesztve ]

Mivel az NTFS fájlrendszerű partíciók helyett nem lefoglalt terület és RAW kötet jelenik meg, ezért nem meglepő, ha nem lehet normál módon (fájlkezelőben) hozzáférni a tartalmukhoz. A 4 TB-os HDD (lemez 1) a lemezkezelő szerint látszólag úgy néz ki, mintha MBR lenne, annál nem használható a 2 TB feletti lemezterület. De ha tényleg GPT, az más, akkor valószínűleg az alább részletezett dolog lehet a probléma oka.

"Mind a 2TB-os és a 4TB-os HDD-t évekkel ezelőtt windows7 alatt partícionáltam külső USB-s LC Power mobile rack segítségével"

Az alap, hogy lehetőleg mindig abban a külső házban, dokkolóban legyen inicializálva és particionálva a HDD, amelyikben aztán használva lesz. Ha SATA-n a gépbe téve, vagy USB-n egy másik külső házban, dokkolóban történik, akkor viszont bizonyos esetekben előfordulhat, hogy utána egy következő USB-s tárolóeszközbe áthelyezve egyáltalán nem, vagy csak részben lehet hozzáférni a lemez tartalmához. Erről pl. ebben a hozzászólásban összegezve van néhány információ. Ha a 4 TB-os HDD-t visszahelyezve az LC-Power külső házba, majd ugyanazon géphez és operációs rendszerhez csatlakoztatva mind a 2 partíció gond nélkül megjelenik és hozzáférhető a tartalmuk, akkor esélyes, hogy esetedben is ez lehet a gond. A 2 TB-osnál a RAW viszont lehet adatkapcsolati, illetve fizikai csatlakozási (érintkezési) probléma, de akár az OS lemezkezelési hibája miatt is. Ezért ilyenkor célszerű a HDD csatlakozását ellenőrizni a dokkoló foglalatában, valamint az USB-kábelt is, továbbá célszerű lehetőség szerint másik gépen, másik operációs rendszerrel is kipróbálni.

"Jelenleg ha az okos TV-hez csatlakoztatom a dokkolót akkor az látja és kezelni tudja a 2 TB-os HDD-t de a 4TB-os HDD egyik partícióját sem látja a kettő közül"

Ez nem meglepő, ha a tévé nem tudja kezelni USB-n a 2 TB feletti, illetve a GPT partíciós séma szerinti lemezeket. Ellenben mivel a másik HDD csak 2 TB-os és MBR séma szerinti, ezért azt nyilván kezeli.

[ Szerkesztve ]

Ha az a helyzet, amiről az előző válaszban volt szó, akkor igen, újra kellene inicializálni és particionálni a 4 TB-os HDD-t az új dokkolóba téve. Viszont ez eleve destruktív művelet és a lemezen lévő adatok törlésével jár! Vagyis előtte azokat értelemszerűen le kellene menteni. Ha ez jelenleg nem oldható meg, akkor meg értelemszerűen visszarakod az LC-Power külső házba és úgy használod tovább. Mármint ha a merevlemez teljes tartalmának az elérése a cél és nem a mostani állapot az új dokkolónál.

Annak, hogy Windowson az NTFS fájlrendszerű partícióból RAW lett, több oka is lehet. Például fizikai csatlakozási probléma, illetve adatkapcsolati hiba, a szoftveres leválasztás hiánya stb. Viszont ha tartósan RAW lett a kötet, újracsatlakoztatás és másik gépen, másik Windows-verzióval történő kipróbálás után is, akkor azzal rendszerint nem nagyon lehet mit kezdeni. Meg RAW esetében Windowson a lemezellenőrzés, vagyis a CHKDSK sem használható. Max. esetleg egy másik topik hozzászólásának végén említetteket lehet megpróbálni saját felelősségre, aztán vagy / vagy. Másik megoldás pedig a partíció szimpla újraformázása, vagy törlése, újbóli létrehozása és utána történő formázása. Viszont ez utóbbi módszer megint destruktív, azaz az adatok törlésével jár!
Az okostévé meg valószínűleg azért kezeli, mert azokon rendszerint Linux-alapú / Unix-szerű operációs rendszerek szoktak futni, amelyek bizonyos esetekben (nem mindig) képesek felcsatolni a Windowson RAW-ként megjelenő NTFS-kötetet és hozzáférni a tartalmához.

[ Szerkesztve ]

Ha megnézed itt a topikban a legutóbbi esetet, akkor annál pont most volt szó többek között erről is.

A firmware frissítése egyrészt hivatalosan akkor opció, ha azt a külső ház gyártója biztosítja. Ha nem, akkor max. nem hivatalos formában, saját felelősségre, még ha akár az egyéb forrásból származó firmware-rel gond nélkül megoldható. Másrészt csak szükség esetén alkalmazandó a firmware frissítése, ellenkező esetben, illetve az eszköz megfelelő működésé mellett viszont nem indokolt és felesleges piszkálni. Harmadrészt nyilván lényeges az is, hogy van-e egyáltalán megfelelő, illetve újabb firmware az adott chiphez, valamint az eszközazonosító (PID) is fontos a frissítés kivitelezhetősége szempontjából. Vagyis ha a tiedben is a gyártói specifikációban feltüntetett ASMedia ASM1153E chip van, akkor a firmware aktuális verziója és a PID is kérdés, amit az ASMedia MP Tool megmutat. Az összefoglalóban feltüntetett forrásoknál általában az alábbi táblázatban lévő firmware-verziók érhetők el. Vagyis ASM1153E chiphez a legtöbbnél a legújabb a 140509_A1_82_00/80 firmware, de az USBDev esetében már a 141126_A1_AB_21. Ha esetleg ezeknél újabb firmware van a külső háznál, akkor viszont max. downgrade-elni lehet, upgrade-elni nyilván nem.

Ha 3 TB-os HDD van a külső házban, akkor még lényeges lehet az is, amiről ebben a hozzászólásban volt szó. Vagyis, ha eredetileg a gépbe téve SATA-n, vagy egy másik külső házban USB-n lett inicializálva is particionálva, akkor azt megfelelően kezelte-e a Sharkoon külső ház, vagy nem és teljes újraparticionálásra volt szükség. Voltak ilyen téren pró és kontra esetek egyaránt, ami leginkább a firmware függvénye lehet. Ha az aktuális házban lett inicializálva és particionálva a HDD, akkor viszont nyilván nem téma ez, ott eleve rendben lesz.

Köszönjük a beszámolót!

[ Szerkesztve ]

Ha eleve a külső házban lett inicializálva (GPT) és particionálva a HDD, akkor nincs miről beszélni, meg ez esetben nyilván oké lesz. Valamint a normál és az elsődlegesen javasolt megoldás is ez ilyen használatnál, vagyis mindig az adott külső házba téve elvégezni. Ugyan vannak akik ide-oda rakosgatják a HDD-ket pl. PC-ből a külső házba téve stb., de ez sem mindenkit érint. Ha pedig annyira gyakran van igény az előbbire, akkor amúgy is praktikusabb lehet inkább egy HDD dokkoló ilyen célra.

A WD Red hivatalosan valóban NAS, míg a Purple felügyeleti (DVR/NVR) üzemre tervezett. Viszont arról a belső merevlemezekkel foglalkozó topikban többször is volt szó, hogy asztali környezetben normál HDD-ként viselkednek (példák). Tehát ennélfogva értelemszerűen akár USB-s külső házban is használható a WD Purple, ami amúgy is ajánlott sorozat és további előnye, hogy halk és nem parkol.

Az USB 3.0 szabványnál a javasolt maximális kábelhossz 3 méter lehet. Afelett viszont már előfordulhatnak adatkapcsolati problémák, illetve az adatátviteli sebesség csökkenése, stb. Ha 5 méteres kábelt vettél a külső házhoz, akkor lehet az előbbi a gond, vagyis túl hosszú a kábel. Ez esetben értelemszerűen rövidebbel kellene próbálkozni.

A másik gondod meg jogosultsági problémának tűnik, ami reális lehet, ha NTFS fájlrendszerű a külső merevlemezen lévő partíció. Vagyis szükség esetén a megfelelő felhasználói csoportnak megfelelő jogosultságok kellene beállítani az adott mappákhoz, vagy akár a teljes külső meghajtóra vonatkozóan. Ennek menete Windows 10 esetében ebben és ebben a leírásban szemléltetve van, valamint a grafikus felület mellett akár parancssorban is megoldható.

[ Szerkesztve ]

Az előző válaszban linkelt táblázatban lévő javasolt kábelhosszak lényegében afféle szabványnak is tekinthetők. Tehát USB 2.0 esetében hivatalosan max. 5 méter, USB 3.0-nál viszont csak max. 3 méter az a hossz, ameddig még elvileg biztosa(bba)n garantálható a megfelelő működés. Afelett viszont már kérdéses lehet, mivel jelentősen gyengülhet a jelerősség. Az a Rapid-Case nem derült ki pontosan melyik modell, de ha az USB 3.0-s és USB 3.0 porthoz van csatlakoztatva, akkor az előbbiek értelmében elvileg annál is problémát kellene okoznia az 5 méteres USB 3.0 kábelnek. Feltéve, hogy a hossz a gond és esetleg nem egyéb. Az egyéb lehet az, ha pl. asztali PC a gazda hardver és annál az előlapi portok valamelyikéhez van csatlakoztatva az eszköz, ugyanis általánosan inkább a hátlapi (alaplapi) USB-portok használata javasolt, az utóbbiak rendszerint stabilabbak szoktak lenni. Továbbá még fizikai csatlakozási (érintkezési) probléma is okozhat gondot, vagyis ha pl. a kábel csatlakozója eleve nem megfelelően illeszkedik a gépen lévő aljzatban, vagy használat közben elmozdul. A következő eset meg maga a kábel hibája, de ez talán kizárható, ha a Rapid-Case külső házzal használva állítólag gond nélkül működik.

Ha a Rapid Case nem tudja megfelelően kezelni a Swift Case külső házakban inicializált és particionált 3 TB-os HDD-t, azaz a lemezkezelőben tartósan nem lefoglalt / RAW, akkor ott meg lehet az a gond, amiről ebben a hozzászólásban volt szó. Ez pedig akár akkor is problémát okozhat, ha az USB-s külső házból lesz átrakva a HDD a gépbe (SATA), avagy fordítva.

[ Szerkesztve ]

Nem feltétlen, illetve USB-s külső házaknál sem minden esetben. Az előző válaszban, az abban linkelt hozzászólásban részletezve van az oka.

Ha elromlik a külső ház, akkor egy ugyanolyat beszerezve elvileg újra hozzáférhető lesz jelen esetben a 3 TB-os, GPT-re inicializált HDD tartalma USB-n. Sőt, magad is azt írtad nemrég, hogy a 2 Swift Case között gond nélkül lehet cserélgetni. Vagy másik megoldás az eredetivel megegyező szektorméretet stb. használó külső ház beszerzése, vagy a firmware módosítása. Viszont az előbbi sok esetben lutri, mivel erre vonatkozó adatokat jellemzően nem közölnek a gyártók. Az utóbbi pedig kockázatos, valamint ahhoz megfelelő firmware-t is kell találni, plusz nyilván olyan külső házra van ehhez szükség, amelyiknél megoldható.

Egyébként meg alap, hogy eleve több helyre kell menteni a fontos adatokat. Ez esetben nyilván nem lesz akkora gond, ha egy másik külső házban USB-n, vagy a gépbe téve SATA-n nem lehet közvetlenül hozzáférni a HDD tartalmához, mivel az adatok 1:1-ben ott lesznek más tárolókon is.

[ Szerkesztve ]

Érdekes az első screenshoton a másolásnál a GB/s sebesség, de az elvileg tényleg GB/s lehet, nem Gb/s, nem az utóbbi szerint szokta kiírni a Windows fájlkezelője. Az oka valószínűleg a gyorsítótárazott RAM lehet, meg a külső merevlemeznél a bekapcsolt írási gyorsítótárazás is dobhat rajta főleg apróbb méretű fájlok másolásánál, ilyenkor szoktak a valósnál jóval nagyobb értékek megjelenni. Valamint ha az "Asztal" valamilyen SSD, akkor arra az írás is jóval gyorsabb lehet, mint magára a külső HDD-re. Igaz normál esetben az utóbbi olvasási sebességének limitálni kellene a másolás során, de vélhetően az előbbi okok miatt jöhettek ki ilyen magas értékek.

Aztán ami még érdekes, az szintén az első screenshoton a HDS ATA információk. Az egyiknél 4096 [Advanced Format] (4K), míg a másik simán csak 4096 [Advanced Format]. Az utóbbi az 512e Advanced Format lemezeknél szokott lenni, míg a 4K utótag a natív 4K, más néven 4Kn lemezeknél. Illetve jelen esetben USB-n maga a külső ház használhat 4Kn szektorméretet (check), ellenben a HDD nyilván 512e lehet, akárcsak egy korábbi dokkolós példánál. Ha ez a helyzet, akkor az okozhatja azt a problémát, hogy a 4Kn alapon inicializált és particionált HDD tartalma nem lesz hozzáférhető az 512e megoldást használó külső házban.

[ Szerkesztve ]

A formázásnál csak a lemezfoglalási egységet lehet állítani, ami NTFS fájlrendszernél 16 TB-ig alapértelmezetten 4 KB. Viszont itt most a logikai és a fizikai szektorméret a lényeg, illetve főleg a logikai. Az pedig eleve fix, sima formázással nem lehet módosítani egy ilyen USB-s külső háznál (sem), max. a firmware módosításával, lásd az előzőleg linkelt példát.

USB-n a 4Kn, vagy akár 4Ke néven is emlegetett szektorméretnek, illetve az emulációjának akkor van értelme, ha MBR alapon kell használni egy 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású HDD / SSD meghajtót olyan OS miatt, ami a GPT-t nem kezeli (pl. 32 bites Windows XP). Ugyanis 4 Kn (4Ke) alapon az MBR korlátja kitolható egészen 16 TiB-ig, az 512e alapon megszokott 2 TiB helyett (bővebben). Ezáltal pedig az előbbinél a 32 bites XP is tud kezelni USB-n pl. egy 8 TB-os külső HDD-t MBR-re inicializálva (példa). Valamint a FAT32 fájlrendszer 2 TiB korlátja (512e) 4Kn alapon szintén kitolható 16 TiB-ig. De mivel az XP támogatása már évek óta megszűnt, meg a FAT32 is elavult fájlrendszer és sok OS, tv-készülék stb. eleve kezeli az NTFS-t is, ezért újabban a gyártók sem erőltetik már (annyira) USB-n a 4Kn megoldást. Meg gondolom számodra sem létszükséglet, mivel már nem használsz XP-t és Windowson eleve NTFS-re formázod a külső HDD-ken lévő partíció(ka)t. Bár egyes tévéknél, médialejátszóknál még jól jöhet, amik nem kezelik a GPT-t. Viszont ezeket leszámítva sok értelme nincsen USB-n a 4Kn megoldásnak, sőt adott esetben inkább szívás van miatta, ha a HDD-t később 512e alapon működő külső házba kell áthelyezni, avagy fordítva. Valamint a PC-s használatnál is ezért okoz gondot, mivel ott az 512e HDD SATA-n nyilván 512e alapon lesz kezelve, hiába volt USB-n 4Kn, illetve 4Ke emuláció.

[ Szerkesztve ]

Ha a külső házban 4Kn alapon MBR-re inicializálod a 3 TB-os HDD-t, az addig lesz használható, 1:1-ben hozzáférhető a tartalma, amíg abban a külső házban van. Ha utána berakod a PC-be, ott SATA-n 512e alapon lesz kezelve, ahol 2 TB felett eleve GPT kellene. Vagyis amiatt elvileg ütközés lesz és egyáltalán nem, vagy csak részben lehet hozzáférni a HDD tartalmához.

A megoldás le volt már írva, meg a linkelt példa is szemlélteti.
Vagyis a külső háznál a firmware frissítése, módosítása. Ha ASMedia ASM1053 chipes a Rapid-Case és PID: 55AA azonosítós, akkor annál lehetséges az összefoglalóban leírt módon. De ez egyrészt kényes művelet és csak saját felelősségre alkalmazandó! Másrészt, hogy pontosan melyik firmware jó hozzá ilyen téren, melyiknél van biztosan 512e beállítás, az jó kérdés. Bár a Plugable weboldalán a 130107_91_7d_00 firmware-nél utalnak az 512e támogatásra, de ez korábban másnál (szintén Rapid-Case) gondot okozott az állapotjelző LED működésénél és helyette a 130409_11DA_01 firmware vált be, ami az USBDev oldaláról tölthető le.

[ Szerkesztve ]

Ez a VID:04A9, PID:10D3 elég érdekes, mivel ASMedia chipeknél jellemzően 174C szokott lenni a gyártóazonosító (VID), a PID meg lehet pl. 1053, 1153, 1351, 55AA. A 101203005b06 firmware-verzió viszont már reálisabb, korábban egy másik fórumtagnál szintén USB 3.0-s Sharkoon Rapid-Case külső háznál ugyanilyen firmware volt. Viszont az a leírtak alapján ASM1051 chipet tartalmazott, aminél a VID-PID azonosító is az előbbeknek megfelelő volt.

Igen, a HDS is fel szokta hívni a natív 4K-s (4Kn) szektorméretre a figyelmet és az ATA információknál is megjelöli az Advanced Format után 4K utótaggal.

[ Szerkesztve ]

Vannak olyan külső házak, amelyek támogatják X perc inaktivitás után az automatikus készenléti állapotot, más néven az alvó módot. Viszont ennek működéséhez a külső ház felőli támogatás mellett az is kell, hogy maga a gazda hardver, illetve a rajta lévő OS támogassa ezt. Ha az utóbbi nem támogatja, akkor nem fog működni, hiába támogatja firmware szinten maga a külső ház. Erre jó példa az egyik társtopik esete. Vagyis ha az Xbox One X konzol nem (?) támogatja, akkor vehetsz akármilyen külső házat, nem fog az előbbi működni, max. a konzol kikapcsolása után fog kikapcsolni a külső ház, illetve a benne lévő merevlemez. De olyanra is volt példa, akinél pont az utóbbi nem működött és a kikapcsolást a külső házon lévő tápkapcsolóval lehetett csak megoldani. Viszont itt ki kell emelni azt is, hogy az ilyen esetek nem feltétlen a külső ház hibája, sokkal inkább az ún. másodlagos hardver- és szoftverkörnyezeté. Ugyanis az elsődlegesen támogatott a PC, Mac & desktop OS, ellenben ettől eltérőnél már nem feltétlen garantált minden esetben a megfelelő kompatibilitás és működés.

Az nem lett megadva, hogy mennyi az anyagi keret a vásárlásra, holott az sem mellékes, mivel vannak olcsóbb és drágább USB 3.0-s külső házak is. A topik összefoglalójában, valamint pl. ebben és ebben a hozzászólásban is fel van sorolva néhány konkrét példa, amelyek közül lehetne válogatni. A legutóbbi beszámoló pedig egy Sharkoon külső házról volt itt a topikban, ami egyébként támogatja firmware szinten az alvó módot, de hogy az esetedben a játékkonzollal használva is biztosan működne-e, az az előbbiek értelmében eleve kérdéses. Bár ha a példában a routernél működött, akkor elvileg lehet rá esély, meg egyes készülékeknél akár még utólagos beállítás kérdése is lehet.

[ Szerkesztve ]

Ha az átlagosnál valamivel minőségibb külső ház kell és van rá megfelelő anyagi keret, akkor az általad említett két modell jó választás lehet. Viszont, hogy ezek, vagy esetleg egyéb modellek közül pontosan melyik legyen, az függ attól is, hogy pontosan milyen kell. Vagyis pl. mindenképpen tool-free kivitelű-e, mint az ICY BOX IB-366StU3+B, vagy megfelel egy normál típus, azaz pl. a Chieftec CEB-7035S. Aztán elég-e az alumínium külső ház, vagy olyan kell, amelyiken szellőzőnyílások is vannak pluszban a minél jobb hőelvezetéshez, mint pl. az ICY BOX IB-351StU3S-B és IB-351StU3-B modellek. Továbbá, ha fontos az alvó mód működése, akkor annak alapján is lehet szelektálni, viszont annak biztos működéséről nem mindegyik külső háznál vannak egyértelmű információk. Például a korábbi beszámolók alapján az IB-366StU3+B nem támogatja, de ez akár változhatott is az újabb gyártású példányoknál. Valamint mivel a korábbi információk alapján PID: 55AA azonosítós ASMedia chip volt / van benne, akár utólag is beállítható ezen funkció, sőt ez más hasonló külső házakra is igaz.

Az meg a másik, hogy még ha támogatja is gyárilag, vagy utólag beállítva a külső ház az alvó módot, akkor az vajon működni fog-e a router és a tv esetében, amiről pont nemrég volt szó. Aztán a 4 TB-os HDD-t a felsoroltak elvileg mind kezelik, meg ez az USB 3.0-s külső házaknál amúgy is többnyire rendben szokott lenni. Viszont, hogy közvetlen, USB-s csatlakozással a router és tévé fogja-e, vagy csak a router, ha a tévé hálózatról éri el, az megint más dolog. Nem mindegyiknél támogatott pl. a GPT particionálási stílus szerinti lemezek kezelése sem, ami viszont AF 512e alapon 2 TB felett mindenképpen szükséges. Ha 24/7-es használatban lesz a külső ház, akkor meg nyilván célszerű olyat venni, aminek minél jobb a hővezetése, de az mondjuk ettől függetlenül is lényeges. Ilyen használatnál az alvó mód működése nem igazán létszükséglet, de ha csak alkalmaként lesz használva a külső ház és közben folyamatosan a routerre lesz csatlakoztatva, akkor viszont jól jöhet. Már ha ott működni fog egyáltalán, lásd az előbbieket. De tartós inaktív állapotban akár a külső házon lévő tápkapcsolóval is megoldható a kikapcsolás, ha máshogyan nem megy.

[ Szerkesztve ]

Maga ez a sztori is elég hiányos így, ebből jóformán szinte semmi konkrétum nem derült ki, max. a külső ház típusa. Nem ismert többek között, hogy pontosan mit jelent ez a merevlemezen lévő adatok hiányosak állítás, milyen OS-ről, milyen és mekkora tárolókapacitású HDD-ről van szó, stb.

Ha eredetileg a gépbe téve, SATA-n lett inicializálva és particionálva a HDD, akkor az ebben a hozzászólásban részletezett probléma jöhet szóba a külső háznál. De ilyenkor vagy egyáltalán nem, vagy max. csak részlegesen lehet hozzáférni a lemez tartalmához, a rajta lévő partíció(k)hoz. Ellenben ha esetedben teljes egészében megvan a partíció, csak azon belül hiányzik a fájlok egy része, valamint valamilyen újabb Windowst használsz és annál bekapcsolt gyorsindítás mellett történt a leállítás, majd utána lett áttéve a HDD a külső házba, akkor inkább az ebben a válaszban említett dolog lehet a probléma oka.

Volt már arról szó ebben és a másik külső házas társtopikban is, hogy az ASMedia MP Tool esetében a Device Info X (kikapcsolt) és O (bekapcsolt), valamint azon belül az Idle Timer = Never értékeit nem feltétlen kell készpénznek venni, mivel nem minden esetben a valós állapotot mutatják, pláne a program újabb verziói. Van, hogy csak a konfigurációs (.ini) fájlból olvassa ki a program az előre betáplált, alapértelmezett értékeket, ami pl. esetedben nyilvánvalóan ≠ a tényleges állapottal. Az említett funkciók működését az alábbiak szerint lehet egyértelmű(bb)en megállapítani.

• UASP: a Windows eszközkezelőjében a lemezmeghajtóknál és a tárolóvezérlőknél célszerű lecsekkolni a működését. Valamint az is lényeges, hogy csak akkor fog működni, ha a külső ház is támogatja chip és firmware szinten + az OS is, amely utóbbi natív formában Windowsoknál = 8, 8.1, 10.

• Szoftveres leválasztás utáni leállítás: ezt is támogatni kell magának a külső háznak és az OS-nek egyaránt, ahol egyes régebbi (pl. Vista, 7) Windowsoknál szükség lehet erre a beállításra, aminek kivitelezése ebben és ebben a leírásban még jobban szemléltetve van.

• Alvó mód: a készenléti állapot, más néven alvó mód működését egyrészt az OS energiagazdálkodási beállításai is befolyásolhatják (bővebben). Másrészt csak akkor fog működni, ha X percig teljesen inaktív állapot van, azaz nem használja semmi a külső merevlemezt. A Sharkoon Swift Case Pro esetében ez az X = 30 perc. Vagyis ha üresjáratban ezen idő alatt a Windows, vagy egy program (pl. HDS, aminél alapértelmezetten 5 perc az ellenőrzés gyakorisága) hozzáférést intéz a külső merevlemezhez, akkor nem vált 30 perc után alvó állapotba. Max. később, újabb 30 perc eltelte után, már ha teljesül az előbbi feltétel.

[ Szerkesztve ]