Ahhoz, hogy a 4 TB-os külső HDD teljes tárolókapacitását ki lehessen használni, normál esetben (pl. 512 / 4096 bájt szektorméret) mindenképpen GPT partíciós séma szükséges. Ilyenkor MBR alapon nem is lehetne a 2 TB feletti lemezterületet particionálni. Ha a Banana Pi-n futó OS biztosan kezeli a GPT-t, akkor OK. Aztán, hogy esetleg van-e valami, a megszokottnál kisebb korlát a kötet max. méretére vonatkozóan, mint pl. az egyes routereknél (példa), az már más dolog. De normál esetben ennek sem kellene gondot okoznia és kezelni kellene az OS-nek egyben a külső merevlemezen lévő bruttó 4 TB-os kötetet. Legalábbis pl. PC, Mac és desktop OS felállásnál ez nem szokott problémát jelenteni és működik rendesen.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

A téma-összefoglalóban a gyakran ismételt kérdések fejezetnél vannak erről információk, illetve itt a topikban is volt már szó róla korábban (példa).

Egyébként, ha az asztali PC-ben van szabad SATA-port és hely az SSD beépítéséhez, akkor elsődlegesen abba téve lenne célszerűbb használni. De, ha esetleg az USB-n történő használat a cél, pláne hosszabb időre, akkor viszont a mostani 3,5"-os helyett inkább egy 2,5"-os méretformátumú meghajtókhoz való külső házat, vagy adaptert lenne érdemesebb venni az SSD-hez. Azokkal viszont már a külső 2,5'' mobil rack-ek topikja foglalkozik.

[ Szerkesztve ]

A Sharkoon kínálatában Swift Case Pro néven és USB 3.0-s kivitelben külső ház van, nem dokkoló. Dokkolókból ezek vannak jelenleg a gyártó kínálatában. Ha jelen esetben mégis külső házról van szó, akkor arra ugyanaz vonatkozik, amiről pont nemrég volt szó. Ha dokkolóról, akkor az szinte mindegyik előbb linkelt modellnél fel van tüntetve a gyártó weboldalán, hogy 3,5"-os mellett 2,5"-os méretformátumú HDD / SSD meghajtóval is használhatók (példa).

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Itt a topikban azokkal a külső házakkal van konkrét tapasztalat, amelyek szerepelnek valamilyen formában (pl. beszámoló, teszt, információs táblázat) a téma-összefoglalóban. Az általad linkelt Ewent külső ház pont nem ilyen, tehát azzal értelemszerűen nincsen. A gyártó weboldalán is csak annyi van róla, hogy tool-free típus, elvileg műanyag a burkolata, billenőkapcsolós, támogatja az UASP-t, meg ilyenek. Ettől függetlenül akár ez a külső ház is opció lehet és előnyös az 5 éves gyártói garancia, de az előbbiek értelmében konkrét tapasztalat híján ebben a topikban sem biztosan megerősíteni, sem cáfolni nem igazán lehet a megvételét.

Üdv!

Elvileg meg lehet oldani, vannak ezt szemléltető leírások (példa) és videók (példák). Aztán, hogy ez esetedben gyakorlatilag mennyire lesz működőképes az adott típusú tabletnél, az más dolog. Illetve ez ügyben a konkrét tapasztalatok (példák) felől eleve inkább a megfelelő tabletes topikban kellene érdeklődni. Egyébként egy 3,5"-os külső HDD abból a szempontból előnyösebb ilyen célra, hogy annál már eleve adott a külső tápellátás és a 2,5"-os típusok ellenében nem kell pl. az ebben a leírásban lévő megoldással vesződni.

Szia!

A dokkolónál a gyártó weboldalán nincsen arról információ, hogy kezel-e 2 TB-nál nagyobb HDD-ket. De ha USB 3.0-s és ASM1053 chip van benne, akkor elvileg kellene. A firmware frissítésénél az MP Tool konfigurációs beállításai között az a 2 TB nevezetű opció ahhoz kell, ami egy másik válaszban volt részletezve. Vagyis natív 4K-s (4Kn) logikai és fizikai szektorméretet állít be USB-n és úgy az MBR 2 TB-os korlátja kitolható akár 16 TB-ig is. De ha a dokkoló támogatja a 2 TB+ HDD-ket, akkor nyilván anélkül is kezelnie kellene USB-n egy 3 TB-os merevlemezt GPT partíciós sémával.

Az a leírtakból nem derült ki, hogy a Windows lemezkezelőjében pontosan mi a helyzet. De ha maga a fizikai lemez tárolókapacitása kisebb a valósnál, az abnormális. Egy másik topikban volt korábban másnak ilyen problémája dokkolónál (példa), amit végül a MaxLBA átállítása megoldott. Ha USB-n most netán 4Kn szektorméret lett beállítva a 2 TB-os opció bejelölésével, akkor akár az is okozhat kavarodást (példa). Az alábbi példa pedig azt is szemlélteti, amikor nem kezeli rendesen a külső ház / dokkoló a 2 TB-nál nagyobb tárolókapacitású HDD-t.

[ Szerkesztve ]

Szia!

A gyártó weboldalán van a 3 TB-os HDD-k kezelésére vonatkozó válasz, viszont ott pontos limitet nem említenek és az a felosztás sem teljesen világos. Erről már korábban is volt szó itt a topikban. Ott az illető amúgy 4 TB-os HDD-vel próbálgatta. Az előző válaszban is linkelt példa, illetve egy másik egyébként jól szemlélteti azt, amikor nem kezeli a külső ház rendesen a 2 TB feletti tárolókapacitást. A kompatibilitásnál a HDD pontos típusára (gyártó, modell) vonatkozó speciális kikötés általában nem nagyon szokott lenni, max. csak annyi, hogy jelen esetben egy 3,5"-os fizikai méretű és belül SATA csatolófelület használó külső háznál nyilván a HDD is annak megfelelő kell legyen. A WD Purple és Red sorozatok modelljei rendszerint jó választás, de a belső merevlemezek felől inkább az azzal foglalkozó topikban kellene érdeklődni az aktuális információk és a jelenleg ajánlott típusok felől.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Ha a HDS kezeli az említett HDD-ket és nem ír problémát az állapotukra (?), akkor azokkal elvileg nincsen gond, elvileg. Illetve ez esetben nyilván a Windows is kezeli az eszközt valamilyen szinten és nem arról van szó, hogy a HDD-k / dokkoló hibája miatt egyáltalán nem működik semmi. Valamint pl. az USB-kábel sem lehet rossz, mert akkor a másik 2 HDD-nél is probléma lenne. A dokkolónál belül a fizikai csatlakozást SATA-n viszont célszerű ellenőrizni, szükség újracsatlakoztatni a HDD-t stb. A leírtakból egyébként az megint nem derült ki, hogy mit mutat olyankor Windowsnál az eszközkezelő és pláne a lemezkezelő, amikor problémás a többi HDD felismerése. A több partíciónak normál esetben nyilván nem kellene gondot okoznia USB-n használva sem. Itt max. az eltérő fizikai és logikai szektorméretek okozhatnak problémát SATA-s / USB-s használatnál, valamint ha esetleg USB-n nem támogatott a 2 TB+ HDD-k kezelése. Ezekről pont nemrég volt szó.

[ Szerkesztve ]

Ebből most megint nem sok minden derült ki, többek között pl. a lemezkezelő állapota sem. Ha a dokkolónál komoly hiba lenne, akkor elvileg nem kezelné rendesen egyik HDD-t sem. De mindegy, te tudod.

Ezek alapján kezeli a HDS és a Windows eszközkezelőjében is megjelennek, viszont az továbbra sem ismert, hogy mi a helyzet a lemezkezelőben. Holott leginkább pont az utóbbi lenne a lényeg. Ha nem kezelné a Windows, akkor pedig értelemszerűen semmilyen formában nem jelenne meg a külső HDD a rendszerben, az előbbi helyeken sem.

Igen, erre gondoltam. A mellékelt lemezkezelős screenshoton pedig egyértelműen látszik a probléma oka, vagyis hogy dinamikus a lemez. Ellenben a Windows a SATA-s csatlakozásnál létrehozott dinamikus lemezeket nem kezeli USB-n, azért is írja érvénytelennek. Illetve USB-n az alaplemezt dinamikus lemezzé konvertálni sem engedi. Ha fontos adatok vannak a HDD-n, akkor egy asztali PC-be kellene visszatenni és ott SATA-n csatlakoztatva már elérhető lesz a lemez tartalma. Ha később az USB-n történő használat a cél, akkor az adatok lementése után teljesen törölni kellene a lemezt, majd újraparticionálni alaplemezzé. Utána már használható lesz USB-n csatlakoztatva is. Egyes külső programok (példa) egyébként közvetlenül is át tudják konvertálni alaplemezzé, illetve akár adatvesztés nélkül. De azok egyrészt rendszerint fizetősek. Másrészt elvileg simán átkonvertálják adatvesztés nélkül, viszont hogy gyakorlatilag kinél mennyire lesz problémamentes és eredményes a művelet, az már más dolog.

Tehát ha jelen esetben csak a dinamikus lemez a probléma, akkor azért még sincs itt akkora gond és a dokkoló nyilván nem hibás, nem ment tönkre. Illetve ez esetben ugyanúgy egy másik dokkolónál, vagy külső háznál is gondot okozott volna USB-n a SATA-n létrehozott dinamikus lemez kezelése.

[ Szerkesztve ]

Ha magát a particionáló programot és nem a DDC-t kérdezed, akkor az előbbinél nyilván lehet a partíciók összeillesztése opcióval, amit egy screenshot jól szemléltet, sőt leírás is van hozzá. Ha a konvertálás során a partíciók száma miatt problémázik a program, akkor valószínűleg az MBR lehet a gond. Ugyanis annál max. 4 db elsődleges partíció lehet, vagy 3 db elsődleges és egy kiterjesztetten belül több logikai.

Ha az adatok átmozgatásával jár a partíciók összevonása, akkor az hosszabb ideig is eltarthat az adatmennyiségtől függően! Ami közben lehetőleg ne szakadjon meg, mert akkor sérülhet a kötet és a rajta lévő fájlok! Aztán a dinamikus lemez megint más dolog, egy alaplemeznél inkább lenne megoldható problémamentesebben. Plusz még utána jönne az adatvesztés nélküli átkonvertálás, ami elvileg sima ügy, gyakorlatilag meg lehet vagy / vagy. A biztonságosabb megoldás az adatok lementése, majd utána az újraparticionálás alaplemezzé, végül pedig a fájlok visszamásolása lenne. Az egyébként nem derült ki, hogy most hogyan van csatlakoztatva a HDD, de elsősorban és lehetőség szerint inkább SATA-n kellene, ha USB-n problémás a dinamikus lemez kezelése.

[ Szerkesztve ]

Itt most csak annyi a gond, hogy a partícióknak nincsen meghajtóbetűjele, azért nem jelennek meg a Windows fájlkezelőjében. Vagyis ha az utóbbi a cél, akkor nyilván meghajtóbetűjelet kellene adni nekik akár a lemezkezelőben, akár a MiniTool használatával. Ha az adatokat már sikerült lementeni, akkor utána a partíciók egyesítésébe nyugodtabban lehet belevágni.

Szívesen!

Üdv!

A célra mindkettő megfelelhet, ha a merevlemez USB-n történő csatlakoztatása és használata a cél. Azt viszont mindenképpen el kellene dönteni, hogy most dokkoló, vagy inkább külső ház kell. Az előbbit értelemszerűen akkor célszerűbb választani, ha a HDD gyakran lesz cserélve, egyaránt kell 2,5"-os és 3,5"-os fizikai méretűeket is használni, valamint a PC-be téve SATA-n és külső meghajtóként USB-n is egyszerűen csatlakoztatni. De olyan is van, aki IDE/SATA-USB adaptert (példa) vesz, ha az univerzális használat a cél. A felsoroltak egyébként akár egy 3,5"-os külső háznál is megoldhatók úgy-ahogy, de eleve körülményesebb lehet a megvalósítás. Viszont a tartós USB-s használathoz már jó / jobb választás lehet egy külső ház és ott legalább maga a HDD fix helyen van, nem csak úgy pőrén.

A belső merevlemez témával a "Milyen merevlemezt vegyek?" topik foglalkozik, az ügyben már ott kellene érdeklődni. De akár az ottani téma-összefoglaló átnézése is elég lehet, ahol fel vannak tüntetve kategóriánként az ajánlott típusok.

[ Szerkesztve ]

Ha a dokkoló firmware szinten támogatja az X perc inaktív állapot utáni készenléti (alvó) módot, akkor a Windows energiagazdálkodási beállításai sem feltétlen tudják azt tiltani. Ez anno az egyik társtopikban egy konkrét példával szemléltetve volt. Illetve abban arról is volt szó, hogy egyes külső programokkal (pl. HDS) hogyan lehet egyszerűen tiltani a lemezek leállását. Alternatív megoldásként meg az is működhet, ha egy hosszabb műsoridejű videó / zene lejátszása megy a HDD-ről, vagy aktívan megy rá torrentnél a letöltés / seedelés stb. Az a lényeg, hogy mindig legyen rajta aktív lemezművelet (írás / olvasás), mivel alvó mód rendszerint csak X perc teljesen inaktív állapot után szokott lenni. Egyébként a firmware-re visszatérve, egyes USB-chipeknél akár az alvó mód tiltása is beállítható firmware szinten. De azt csak akkor érdemes piszkálni, ha más módon tényleg nem megy és biztosan a végleges tiltás a cél. Az meg a másik, hogy csak saját felelősségre, pláne ha nem közvetlenül az eszköz gyártójától, hanem külső forrásból származik a firmware és hozzá a program!

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Nyilván egy 3,5"-os belső HDD-t is lehet USB-n dokkoló, külső ház stb. közbeiktatásával külső HDD-ként használni. Viszont azt a másik válaszban már leírták, hogy ehhez rendszerint szükséges a 12 V-os külső tápegység, mivel csak USB-ről táplálva nem fog menni. Az utóbbinál ez alól max. esetleg talán az USB 3.1 Gen 2, illetve majd az USB 3.2 lehet kivétel. A Seagate készített is ilyen 3,5"-os külső merevlemezt korábban Innov8 néven, viszont az eleve egy speciális megoldás, ami eddig széles körben nem terjedt el. Tehát általánosan egy 3,5"-os külső HDD működtetéséhez továbbra is külső áramforrás szükséges. Ellenben ha olyan kell, ami csak USB-ről táplálva (is) működik, akkor egy 2,5"-os típus a megoldás. Viszont azért azoknál is fontos, hogy a megfelelő típusú USB-porthoz legyen csatlakoztatva az eszköz a stabil tápellátás biztosítása végett!

[ Szerkesztve ]

A merevlemezt gondolom GPT-re inicializáltad és működött egyben a kezelése 1 db NTFS kötettel, nem kellett 2 részre felosztani, mint az a gyártó weboldalán is szerepel. Valamint ha a lemezkezelőben a 4 TB-os HDD valós tárolókapacitása jelent meg USB-n, a HDS és más programok sem írnak hibát, sikerült is 2 TB+, illetve akár 3.X TB-nyi adattal teljesen telemásolni adatvesztés nélkül, akkor tényleg rendesen kezeli a külső ház. Ami egyébként egy ilyen USB 3.0-s modellnél annyira nyilván nem meglepő, mert ezek rendszerint már támogatni szokták a 2 TB+ HDD-ket. A pontos limit megadásánál egyébként a Sharkoon elég korrekt gyártó, mert pl. a Swift Case Pro esetében a korábban megadott 8 TB-os limitet is módosították 12 TB-ra, mihelyst akkora tárolókapacitású HDD-vel is kipróbálták a külső házat. Igaz az USB-chip firmware-től is függ a pontos limit és azon is módosíthatnak, de sok gyártó az alapján adja meg, hogy ők mekkora tárolókapacitású merevlemezzel tesztelték. Már akik tesztelik rendesen, mert ez jelen esetben a gyártó részéről valószínűleg nem nagyon történhetett meg kellő mértékben, illetve az információk sem lettek naprakész szinten tartva...

Köszönjük a visszajelzést!

[ Szerkesztve ]