Az már a másik topikban is le volt írva, hogy a 2,5"-os gyárilag összeszerelt és a 3,5"-os külső házas / dokkolós megoldások árainak összehasonlítása eleve üti egymást. Na meg ennyi erővel nyilván az utóbbiaknál is használható egy olcsó, 2,5"-os HDD. Az meg a másik, hogy létezik Maxtor 3,5"-os kivitelben is, igaz az a hazai boltokban már kevésbé beszerezhető és amúgy kifutó sorozat. De az ára pl. 2-3 TB-os kivitelben is meglehetősen kedvező volt, ahogyan más gyártók kínálatában szintén találni még hasonlókat.

A kinézett LC-Power dokkolóval nincsen itt a topikban konkrét tapasztalat, tehát ennek okán sem biztosan megerősíteni, sem cáfolni nem igazán lehet a megvételét. Mondjuk a háttértár max. tárolókapacitásának kezelésére vonatkozó 1 és 4 TB-os limitek nem túl magasak, pláne az egyes konkurens termékekhez képest. De lehet akár azért is annyi, mert pl. csak akkora tárolókapacitású merevlemezekkel tesztelte a gyártó. RAID módot ennél a dokkolónál sem említ a gyártó weboldala, tehát valószínűleg külön-külön kezeli a belehelyezett HDD / SSD meghajtókat. Az USB-hub használatánál pedig csak egy szabad USB-port kell azon a dokkolónak és normál esetben működnie kellene vele rendesen.

[ Szerkesztve ]

Arról nemrég a témához kapcsolódó másik topikban is volt szó, hogy egy gyárilag összeszerelt külső merevlemez nem igazán ilyen célra van kitalálva. Technikailag elvileg megoldható a HDD cseréje, de hogy utána működni fog-e egy akármilyen másikkal rendesen, az már más dolog. Valamint jelen esetben egylemezes USB-s külső házakat natúrban a WD eleve nem gyárt, max. másodkézből lehet ilyeneket venni. Azaz az eredeti termék házilag történő szétszerelése után annak egyes alkatrészeit továbbértékesítik. Aztán az megint 2 külön dolog, amikor valaki egy ilyen gyárilag összeszerelt típusnál akár merevlemezt cserélni, meg amikor a meglévő merevlemezhez keres külső házat. Az előbbinél még valamennyire érthető, ha nem feltétlen akar külön egy másik külső házat venni, na de az utóbbinál eleve úgy szokás megoldani. Valamint abból is nyilván egy normál típust és nem egy más által házilag kibelezett külső tárolóeszköz burkolatát.

[ Szerkesztve ]

Már a merevlemezekkel foglalkozó topikban is feszegetve volt ez a téma, csak éppen ott hibádzott annál is a dolog, hogy a 2,5"-os külső merevlemez árát hasonlítottad a 3,5"-os belsőhöz. Na ezért üti egymást a kettő. Na meg az nem újdonság, hogy (bizonyos tárolókapacitásnál) egy 3,5"-os belső / külső HDD olcsóbb lehet, mint egy 2,5"-os. Ahogyan az sem, hogy egy külső háttértár valamivel drágább, mint natúrban egy belső. De, ha az utóbbiból is külsőt kell csinálni, akkor a külső ház, vagy a dokkoló stb. ára már ott is hozzáadódik a merevlemez árához.

Miért 2,5"-os? Hát mondjuk, mert kisebb, halkabb, egy külső háznál nem igényel külső tápadaptert, mobilisabb és pl. egy laptophoz kényelmesebb használni stb. Igaz, egy 3,5"-os pl. olcsóbb és gyorsabb lehet, valamint nagyobb tárolókapacitást kínál. De, ha valakinek az előbbiek fontosabbak, akkor adott a lehetőség. Na meg, ha már tárolókapacitás, akkor 3,5"-os külső háttértárat manapság 2 TB alatt nem is nagyon érdemes már venni / összerakni. De igazán afelett van értelme, pláne hogy a 2,5"-os méretkategóriánál is már 5 TB-nál is tartanak.

[ Szerkesztve ]

Ha jelenleg ilyen elenyésző a kettő között az árkülönbség, akkor már inkább a Swift Case Pro, annál nem kellene szükség esetén a belső rögzítőlapokkal sem vacakolni. A Sharkoon külső házánál az ASMedia ASM1153 chip újabb és elvileg fejlettebb a másikban lévő ASM1053-nál, de a lényeges dolgokat az utóbbi is támogatja, illetve működnek annál a külső háznál. Na meg az is előfordulhat, hogy azóta a Becrux már újabb ASMedia / másfajta vezérlővel van szerelve, mert a gyártók fenntartják a változtatás jogát, ha az nem befolyásolja negatívan a termék képességeit és működését.

Ha azonban olyan külső ház kell, amelynél a korábban említett SATA-USB közötti oda-vissza történő kezelés biztosan működik, akkor pl. ezen információ alapján a Chieftec CEB-7035S, valamint egy másik szerint a RaidSonic ICY BOX IB-351StU3S-B jó választás lehet ebből a szempontból (is). Ellenben a Becrux külső háznál erről nem nagyon volt szó itt a topikban, a Swift Case Pro esetében pedig akad ilyen téren pró és kontra egyaránt.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Ilyenkor normál esetben adná magát a garanciális csere, de az gondolom már rég lejárt, mivel ez egy 2011 körül megjelent külső ház. Vagyis szükség esetén a ventilátor javítását / cseréjét házilag kell valahogyan megoldani. Vagy esetleg elvinni egy olyan szakihoz, aki ilyennel foglalkozik. Egy korábbi tesztnél az alábbi képen látszik a pontos modell (TT-8015) és az alatta lévő feliraton az egyéb adatok. Aztán, hogy hol lehet pont ilyet, vagy egy hasonlót beszerezni, az már más dolog. De, ha a belföldi szaküzletekben esetleg nem, akkor meg lehetne nézni pl. a nemzetközi online piacterek kínálatát, hátha akad valamelyiknél ilyen ventilátor.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Azt megköszönnénk, ha az összefoglaló információs táblázata szerinti adatokat meg tudnád adni róla egy rövid beszámoló keretében (példa). Átfogóbb tesztet nem muszáj készíteni, illetve azzal amúgy is több idő elmenne.

A másolásnál valóban nemcsak a célmeghajtó, hanem a forrásmeghajtó adatátviteli sebessége is számít. Tehát az első mérésnél nyilván a gépben lévő lassú HDD volt a szűk keresztmetszet, míg a másodiknál a jóval gyorsabb SSD-ről olvasva az adatokat már nem volt ilyen gond. De amúgy az USB 3.0 szabvány a mért értékeknél azért többet tud (bővebben), csak jelen esetben maga a külső házban lévő HDD lassú ehhez, az limitálja az adatátviteli sebességet.

[ Szerkesztve ]

Nyilván úgy értendő, hogy egy ilyen HDD eleve nem tud 450 MB/s körüli szekvenciális értéket, amit az USB 3.0 szabvány lehetővé tesz. Ellenben, ha egy SATA3-as SSD lenne a külső házban, akkor az már igen. Feltéve persze, hogy a külső házban lévő USB-chip is SATA3 alapra épül és támogatja az UASP adatátviteli módot, illetve az utóbbit maga az OS is.

Ezt így általánosan nem feltétlen lehet egyértelműen eldönteni, mivel függ a felhasználástól is, valamint attól, hogy firmware szinten ténylegesen mit támogat az adott USB-eszköznél a vezérlő. Amúgy mindkét chip viszonylag újabb típusú, főleg a JMS578. Mindkettő SATA 6 Gbps alapra épül és támogatja az UASP adatátviteli módot. Mindkettőhöz lehet találni külső forrásból származó firmware-t és szükség esetén, valamint saját felelősségre opció lehet annak frissítése. De pl. az USB 3.0-s ASMedia chipek esetében ez csak a PID: 55AA azonosítós típusoknál támogatott az összefoglalóban szemléltetett módon.

[ Szerkesztve ]

Az a tesztkörnyezet, valamint az adott USB-tárolóeszközöknél a bennük lévő háttértár mellett a firmware függvénye is lehet, hogy USB 3.0-n milyen adatátviteli sebességeket produkálnak az egyes vezérlőkkel. Ilyen téren pedig lehetnek eltérések egyik és másik teszt, valamint 2 külső ház között is, hiába van mindkettőben ugyanaz az USB-chip és HDD / SSD meghajtó. Például egy másik tesztnél már a JMS578 chipes külső ház szerepelt jobban.

[ Szerkesztve ]

Manapság egyre több USB 3.0-s külső háznál és dokkolónál találkozni JMS578 chippel, úgy látszik most ez a sláger a JMicron vezérlős újabb eszközöknél. A megadott adatok és a leírtak alapján összességében tényleg nem rossz ez a tool-free külső ház, bár a full műanyag kivitel a hőelvezetés szempontjából azért nem éppen a legideálisabb. Tehát az még egy hasznos információ lenne, hogy használat közben mennyire melegedik benne a HDD, az alul lévő szellőzőnyílások ténylegesen használnak-e valamit ebből a szempontból. A burkolatra házilag lyukakat fúrni pedig max. akkor opció, ha már lejárt / nem fontos a garancia (garanciavesztés miatt), illetve az esetleges túlzott melegedés miatt mindenképpen szükség van rá.

Köszönjük a korrekt beszámolót!

Amikor a Windows egyáltalán nem ismer fel SATA / eSATA csatlakozásnál egy eszközt, ellenben a szokásos dolgok, illetve beállítások elvileg rendben vannak, akkor ott rendszerint driveres gond szokott lenni. Na meg hardverkörnyezet függvénye is, ahol itt a leírtak alapján csak egyes alaplapi SATA-portoknál volt ezzel probléma. Amit ezek szerint megoldott az Intel weboldaláról letöltött driver telepítése. Aztán az mondjuk nem derült ki, hogy előtte milyen illesztőprogramok voltak telepítve manuálisan / Windows Update által a Windows 10-nél, illetve a rendszer melyik verziójáról van szó, le volt-e frissítve stb. Az meg csak egy dolog, hogy a laptopnál a Windows 7 kezelte eSATA-n a külső házat, mivel az eleve egy másik hardverkörnyezet és nem az említett PC. Na meg előnyösebb lehet egy olyan gazda hardver az ilyen eszközök kezelése és működése szempontjából, amelynél eleve adott a natív USB 3.x / eSATA csatlakozási lehetőség és nem utólag van megoldva spéci kábelekkel, PCIe bővítőkártyákkal stb.

Amúgy meg pró és kontra példákat lehet találni más operációs rendszereknél is. Legutóbb egy eredetileg Macen használt HFS+ fájlrendszerű külső merevlemezről akartam PC-n, Linux Mint 18.2 alatt lementeni az adatokat, de csak USB 2.0 módban volt hajlandó kezelni. Volt amikor meg egyáltalán nem ismerte fel a csatlakoztatás után az eszközt, vagy épp nem tudta felcsatolni a rajta lévő partíciót és többször kellett eljátszani a műveletet. Később újból kipróbáltam immáron a 18.3-as verzióval, de szintén ugyanez volt a helyzet annál a külső merevlemeznél. Holott maga az eszköz, a kábel és a port is USB 3.0-s volt, alapból telepítve volt mindkét esetben a hfsprogs csomag, valamint a rendszer is natívan támogatta az USB 3.0-t. Próbáltam másik kábellel, másik portban, újraindítás után stb., de sehogy nem akart USB 3.0 módban, annak az adatátviteli sebességével működni. Az USB 2.0-s tempó meg nyilván nagyon lassú volt, pláne mivel egy nagyobb adatmennyiséget kellett átmozgatni. Végül aztán elindítottam ugyanazon a gépen a Windows 10-et, ahol viszont már működött rendesen az eszköz USB 3.0 módban. Persze annál előtte a HFS+ fájlrendszer kezeléséhez eleve telepíteni kellett egy külső programot, de utána már simán és gyorsan ment a másolás.

Egyébként valóban nem egy mai darab ez a Chieftec külső ház, ahogyan maga az eSATA interfész és az arra épülő eszközök is már kifutóban vannak. Manapság egyértelműen az USB 3.0/3.1 a sláger, illetve majd a (közel)jövőben az USB 3.2. De csak ezért nyilván nem muszáj most lecserélni a külső házat, pláne ha megfelelően működik. Viszont, ha vannak a gépen, vagy majd lesznek egy másikon USB 3.x portok, akkor a jövőben nyilván már egy annak megfelelő külső házat érdemes venni. Sőt, lehet eleve csak olyat lehet majd, mert az eSATA csatlakozóval szerelt eszközök kínálata már most is egyre szűkebb.

Köszönjük a tapasztalatok megosztását!

[ Szerkesztve ]

Manapság egy merevlemeznek a megszokott vízszintes pozíció mellett hivatalosan el kell viselnie a függőleges irányú elhelyezést és használatot is. Na meg a dokkolók és egyes külső házak mellett pl. a NAS-ok és egyes PC-k belsejében is eleve vertikális elhelyezés van. Ha ez annyira káros lenne a HDD-re nézve, akkor nyilván nem alkalmaznának ilyen megoldást.

Ez a max. 36-37 °C egyáltalán nem vészes, illetve még a 40-45 °C-os maximum is elfogadható lenne egy ilyen merevlemeznél. A lényeg annyi, hogy tartósan ne menjen a hőmérséklet az utóbbi érték, illetve főleg 50 °C fölé, mert az hosszabb távon már nem igazán tesz jót neki! Egyébként az érdekes, hogy a kiinduló állapothoz képest csak 1 fokot emelkedett a hőmérséklet a terhelés (másolás) hatására. De mondjuk egy félórás másolás, illetve néhány 10 GB adat átmozgatása azért még nem feltétlen jelent olyan nagy igénybevételt. Ellenben, ha teljesen tele kellett volna másolni a külső merevlemezt bruttó 2 TB adattal, vagy mondjuk egy teljes formázást futtatni rajta, akkor azok már inkább. Egyébként a HDS alapértelmezés szerint elvileg 5 percenként ellenőrzi az állapotot, szóval szükség esetén akár manuálisan is lehet közben azt frissíteni. De általában elegendő az alapértelmezett beállítást használni és vélhetően valós értéket mutatott a program. Valamint, ha hidegen (kihűlt állapotban) indítva a merevlemez hőmérséklete megegyezett a szoba hőmérsékletével, akkor elvileg a benne lévő szenzor sem lehet pontatlan. Na meg többek között pl. a környezet (szoba) hőmérsékletétől is függ, hogy mennyire melegedik használat közben a merevlemez. Ebből a szempontból pedig nyilván főleg a nyári időszak a kritikus, illetve ha olyankor nem klimatizált a helyiség.

A tesztelés során mért hőmérsékleti értékek tehát elvileg rendben vannak. Ha egy komolyabb terhelésnél, valamint a nyári hónapokban sem melegedik a külső házban túlzottan a merevlemez, akkor pedig nincs miért aggódni. Vagyis ez esetben a plusz hűtőventilátor sem feltétlen szükséges. A burkolatra házilag lyukakat fúrni pedig amúgy is kissé erőltetett megoldás lenne, amit max. csak végszükség esetén javasolt alkalmazni.

Köszönjük a tesztet!

[ Szerkesztve ]

Ahogyan számítani lehetett rá, komolyabb terhelés hatására már jobban felmelegedett a külső házban a merevlemez. De ilyenkor ez a max. 42 °C még mondhatni belefér és amúgy nem is olyan vészes, az előző válaszban említett határokat sem lépte át. A gumibakokkal történő megemelés ugyan lehet javított valamit alul a szellőzésen, de már az előző tesztnél sem voltak nagy különbségek az és a normál állapot között. Szóval az eddigiek alapján az 5400 RPM-es WD merevlemez nem fog megfőni ebben a külső házban annak ellenére, hogy full műanyag az egész. Viszont a nyári kánikula azért még hátravan, de jó esetben remélhetőleg akkor sem lesz gond.

Egyébként a szoftveres leválasztásnál a Windows megoldása leállítja az USB-tárolóeszközt, illetve a benne lévő merevlemezt, ha támogatja ezt az USB-chip firmware és az OS. Viszont a Linuxnál a partíció szimpla lecsatolása nem egyenlő ezzel, illetve asztali környezet és leválasztási opció függvénye is. Szükség esetén terminálban pedig pl. az udisksctl parancs, illetve az unmount és a power-off kapcsolók használhatók a partíció leválasztásához és az eszköz leállításához. Ha esetedben 5 perc után állt le, akkor az inkább a készenléti állapot (alvó mód) lesz, ami egyébként terminálban a megfelelő eszköznél (/dev/sdx) alkalmazva pl. a hdparm -y parancs kiadása után akár azonnal is megoldható.

Köszönjük az újabb tesztet!

[ Szerkesztve ]

Vannak ilyen célra különféle IDE-SATA átalakítók. Ha USB-s megoldás kell, akkor az előbbi mintájára legegyszerűbb az IDE/SATA-USB adapter. Ez utóbbiakra a topik összefoglalójában ott van példaként néhány beszámoló és teszt. Egy 3,5"-os merevlemez használatánál pedig értelemszerűen gondoskodni kell a megfelelő tápellátásról is (példa), vagy eleve olyan adaptert venni, amelynél ez gyárilag biztosított (példa).

[ Szerkesztve ]

Egy 3,5"-os HDD-nek normál esetben eleve kell a külső tápellátás, illetve a külső tápegység, mert az csak USB-ről nem fog menni. Max. esetleg az USB 3.1/3.2 lehet kivétel, de oda is olyan speciális megoldás kell, amit pl. a Seagate készített. Az pedig az előző válaszban már említve volt, hogy ez esetben IDE/SATA-USB adapterből is leginkább olyan típust érdemes venni, amihez külső tápegységet is mellékelnek. Főleg az eBay és az egyéb nemzetközi online piacterek kínálatában találni ilyeneket olcsón. De, ha tényleg csak 1 alkalommal lenne használva, akkor nem feltétlen érdemes egy ilyet megvenni és lehet inkább mégiscsak az alaplapi IDE portra kellene valahogyan rácsatlakoztatni azt a merevlemezt.

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Normál esetben értelemszerűen kellene, mivel az egyes USB-szabványok eleve visszafelé kompatibilisek. Legalábbis az elsődlegesen támogatott hardver- és szoftverkörnyezetben (PC & Mac + desktop OS) ez nyilván nem szokott gondot okozni, ellenben az attól eltérőnél már lutri lehet. Ezért célszerű ilyenkor elsődlegesen mindig az adott készülék (lejátszó) topikjában érdeklődni a tapasztalatok felől.

Egyébként manapság általánosan már eleve USB 3.0-s külső házakat érdemes venni. Az USB 2.0-s típusoknak amúgy sincs már túl sok értelme, max. esetleg indokolt esetben. Ráadásul az olyanokból a kínálat is egyre szűkebb.

[ Szerkesztve ]

A Captiva külső háznál a pontos megnevezés valóban lemaradt, illetve arról a gyártó weboldalán sem volt túl sok információ. Viszont egy korábbi hozzászólásban volt szó arról, hogy milyen azonosítóval kell keresni.