Kellemes perceket szereztek a fentiek. Engedelmetekkel gyarapítom egy-két esettel:

Ha friss egyetemistaként Szegedre kerül az ember, és egy tömegközlekedési eszközön éppen az egyetlen üres ülőhely mellett álldogál, és egy helybéli nénike a
- Szabad lössz?
kérdéssel közeledik, akkor lehetőleg ne legyen mellette a haverja, aki gondolkodás nélkül a
- Az Kecskemét mellett van!
mondattal felel a kérdésre, mert persze, hogy abban a pillanatban éppen néma csend van a buszon, mindenki teljesen érti, hogy miről van szó, és mindenhonnan rosszalló morajlások indulnak meg.

Ha az ember tömött vonaton utazik haza, ismerősök nélkül, elszenderedik a nagy melegben, és arra eszmél, hogy a vonat hirtelen megáll valamiért a semmi közepén, akkor ne jegyezze meg csak úgy félálomban, félhangosan a világba, hogy:
- Már megint azok a r*hadt bölények!

Ha az ember középiskolás osztálykiránduláson, 16-17 évesen egy munkásszállóban van elszállásolva Tiszaújvárosban, és a többiekkel elhatározza, hogy itt az ideje megtudni, hogy mi is jó a feles vodkában, majd egy ilyen + nagy mennyiségű üdítő elfogyasztása után egyik haverjával elindul a WC felé, akkor a WC-ajtóban soha ne gondolja meg magát, hogy mégsem megy be, főleg, ha van benn egy ismeretlen ottlakó ember és nincs benn világítás, mert akkor a haverja a neki szánt monológon rossz helyre fogja címezni, és ebben kifejti, hogy ''Mi az, nem jön a cucc?'', ''Megmutassam, hogy kell kicsavarni?'', ''Mi van, szűk a keresztmetszet?'', majd miután kijön, egy pillanatig nem érti, hogy Te hogyan lehetsz már kint, majd jön a fájdalmas megvilágosulás.


[Szerkesztve]

Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙